Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Egyetemes gyűlés

áttérését. Nem az első eset nálunk, hogy róm. kath. pap protestánssá lett s mint protestáns egy­házi hivatalnok szolgálja az egyházat. Evvel az esettel kapcsolatban megemlítjük, hogy az olasz Ferencz-rendü barát, dr. A n i n c t o Vanoli, volt konstantinápolyi misszionárius, New Yorkban pro­testánssá lett. Dr. Plonnor, szinte volt róm. kath. pap adja ezt tudtul „The Converted Cotho­lie" czimű folyóiratában azon megjegyzéssel, hogy ő a 40-ik katholikus pap, kit 16 éves működése alatt felvett az evangelikus egyházba. Egyetemes gyűlés. Br. Prónay Dezső, egyetemes felügyelő, az istenitisztelet végezte után megnyitván a gyűlést, kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg Erzsébet királyné haláláról. Azután szellemesen elmélkedett korunk hitéről, a hala­dásban való hitről. Beterjesztette évi szokásos jelentését, bemutatván hiteles fordításban a Hor­vát-Szlavonországra vonatkozó vallásügyi törvényt is. Elénk eszmecsere után azt határozta a gyű­lés, hogy a horvát bánnak és az egyházaknak megküldi zsinati törvényünket kihirdetés végett. A theologiai akadémia tanárainak fizetését föl­emelte s az eddigi drágasági pótlék összegével rendszeresítette a gyűlés. Jánoska János azt a kérdést intézi az el­nökséghez, vájjon a mult évi közgyűlés egyik ha­tározatához képest törtónt-e intézkedés az iránt, hogy a theologusok a német és tót nyelvben alaposabb kiképzést nyerjenek. Az egyetemes felügyelő azt feleli, hogy a theológiai akadémia költségvetésében a nyelvek tanítására megfelelő összeg van felvéve, s hogy a két nyelvnek külön tanszéke van. Jánoska e kijelentéssel nincs megelégedve, mert azok, akik az akadémián a nyelveket tanit­ják, maguk sem értenek hozzá Prónay báró felügyelő a gyanúsítást a theol. akadémia reputácziója érdekében vissza­utasítja. A közgyűlés különben tudomásul vette a felügyelő válaszát. A túróczi helyettes elnökség ügyében beadott felebbezést a közgyűlés elutasította. A tanügyi bizottság jelentése tudomásul szolgál. Nagy vitát idézett elő a nagyróczei evange­likus elemi iskola államosításának kérdése. Já­noska György esperes szóllalt föl és kijelentette, hogy az az egyházközségi határozat, mely az államosítást kimondja : törvénytelen, mert presz­szió alatt jött létre. A templom ajtajánál csend­őrök álltak. Felvettek 14 kálvinistát a szavazók közé és 71 evangelikus fizető egyháztagot meg­fosztottak a szavazati jogtól. Felhozza azután, hogy van még elég vagyona a nagyróczei isko­lának. Ez tehát nem lehet oka az államosításnak. Mondja ki tehát a közgyűlés, hogy nem államo­sítja a rŐczei iskolát. Erre Szentiványi Árpád az ügy megvizs­gálására kiküldött bizottság elnöke szólalt föl. Ki­jelentette, hogy csak akkor államosítják az isko­lákat, ha már az egyház nem képes fönntartani. A rőczei iskolát pedig az egyház nem képes fönn­tartani. Igaz, hiba volt, hogy csendőröket hoztak oda, de azok nem álltak a templom előtt, hanem egy házban várakoztak. De miért hívták cda? Mert, nem hozhatom fel, miféle okból, a nép ak­kor ott annyira fel volt izgatva, hogy kitöréstől lehetett tartani. Kéri az államosítás jóváhagyását. Hozzászóltak még a kérdéshez Gyurácz püspök, Terray Gyula, M a ter ni, Kmett és Sz on tag h Pál. Ekkor Jánoska ismét szólni akart, de a közgyűlés nagyrésze hangosan tiltakozott. J á­noska erre kijelentette, hogy korlátozva látja magát szólás-szabadságában s önként eláll a szótól. Az elnök Jánoska esperesnek ezt az in­szinuáczióját erélyesen visszautasította, a közgyű­lés pedig az egyházkerület határozatát a rőczei elemi iskola államosítására nézve helybenhagyta. Az oroszvári párbér sérelmes ügyében föl­terjesztést intéz a gyűlés az igazságügyminiszter­hez, kérvényt az országgyűléshez. A szegény lel­készek gyámolitására kapott államsegélyt nem osztja ki a gyűlés más czélra, hanem az eddigi módon kiosztja. A tiszai kerület szabályrendeletét a lelkész­választásról újabb tárgyalás czéljából visszaadja a gyűlés, főkép a jelölésről szóló részben levén benne nagy eltérés a javaslattól. A dunántúli ke­rület szabályrendeletei a lelkészválasztásról, rend­birságról, a kerületi gyűlésre küldendő két tanitó választásáról, a kerületi háztartásról jóvá hagyat­tak. 'A dunáninneni kerület szabályrendeletei a kerületi pénztárról, a levéltárról, az esküminták­ról jóváhagyattak, a rendbüntetésről visszaadatott átdolgozás végett. A községek beosztásáról a sza­bályrendeletek helybenhagyattak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter nem teljesiti a közgyűlés kérelmét, mely szerint uta­síttatni kívánta az anyakönyvvezetőket arra, hogy a gyermekek vallására nézve kötött egyezségekről értesítsék az illetékes lelkészeket. Veres újra kérelmezést ajánlana, mert a lelkészek a tőlük távol levő községekben kötött egyezségeket nem kutathatják ki, a gyermekek hitoktatása és vallá­sos nevelése miatt pedig kell tudniok : milyen vallásúak. Zsilinszky azt ajánlja, hogy a lel­készek értesítsék egymást. Legnagyobb és legélénkebb vitát idézett elő a tanitói ötödéves korpótlék ügye. Farbaky, Gyurátz, W lad ár M. feliratot kívánnak a kor­mányhoz; Zsilinszky azt mondja, hogy hiá­nyosak voltak a kérvények, ha az új kérvényeket helyesen terjesztik föl a gyülekezetek : meg fogják kapni a korpótlékot. Szentiványi A. szerint

Next

/
Thumbnails
Contents