Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Geczefalva

<9 i*odásunkat, haragunkat itthon csak egymással közöljük, íme, itt van ez a kis lap, a mely mint őrálló megfogja védeni egyházunkat ama bizonyos rágalmak ellen is, a mennyiben egyházi életünknek igaz képét adja. — Külföldön már előnyösen ismerik ; de idehaza is mindig jobban meg kell gyökeresedni a köztudatban annak, hogy eme lapnak fenntartása elsősorban is a mi magyarhoni ev. egyházunknak az érdeke. Méltán számithatna tehát e lap a „Luther társaság," a „Prot, irodalmi társaság" s magának az egyház egyetemnek támogatására. Melegen ajánljuk olvasóink szives figyelmébe, mert a mennyiben egy részről a külföldet tájékoztatja, úgy másrészről épületes czikkével a mi szunnyadozó erőinket is munkára serkenti, hitünket erősbiti. — Végül ne feledjük azt, hogy a szerkesztő és kiadó egyetemes egyházunk ügyét vette a vállára s annak érdekét önfeláldozóan, önzetlenül a saját terhóvé tette. Ne akarjuk azt, hogy egyházunk buzgó munkásai mindig csak martyrok legyenek 1 Nansen utazása lábszánkón Grönlandon keresztül. Irta Szívós Béla. A nagynevű Nansen csodálatos utazásának legérdekesebb részletei vannak e kötetben ismertetve s a szövegbe igtatott harmincz szép képpel még érdekesebbé, vonzóbbá téve. Bizonyára egyike lesz ez a könyvecske azoknak, a melyek az olvasó közönség minden rétegében szives fogadtatásra találnak, mert valójában olyan, hogy a ki kezébe veszi, alig tudja addig letenni, mig az egészet el nem olvasta. Könnyen érthető, zamatos, magyaros stilusa különösen alkalmassá teszi, arra, hogy egyetlen ifjúsági és népkönyvtárból se hiányozzék. Nagy előnyére szolgál a rendkívüli olcsó ár is, t. i. csak 20 krajczár. Az érdemes munkát a Franklin-Társulat a Vasárnapi könyvtárban (35. füzet) adta ki. Kapható a kiadótársulatnál, valamint minden könyvárusnál is. A Westllllg. Griinzbote a német császár utazásáról Jeruzsálembe a következőket irja. Azért a világot egyfelől örvendetes, másfelől aggódó sejtés rezgi át, hogy ó (a császár) egy nagy tettel fogja meglepni. Ez a várakozás immár a palesztinai utazással beteljesedett. Ez az út egy eseményt rejt magában, a melynél a Hermann csatája, a római hadjáratok, a Reformatio (!) nem voltak nagyobbak, egy tényt, a melynek gondolata csak a császár fejében fogantatott, mert a czéhbeli állani művészeknek ily egyszerű classions tények iránt hiányzik az érzékük, egy tényt, a mely a vallást nyilván mint mozgató erőt ismeri el a politikában, miután már rég ízléstelen dolognak tartották e szót a diplomatiai érintkezésben használni, végül egy oly világjelentóségü tényt, a melyet méltán az emberi nem geniusa megnyilatkozásának kell nevezni, e tény a protestantismusnak világhatalommá való emelését jelenti Róma ellenében, a történet fonalának összekapcsolása ez azzal a ponttal, a hol a wesztfáli békében megszakadt Most minden gondolkodó tudja, hogy a jelen Hohenzollern protestáns német császárságnak csak egy ellensége van, s ez Róma, minden egyéb ellensége csak ennek eszköze, a kinek hatalmát azonban egy párhuzamos hatalommal ellensúlyozni lehet. Európának csaknem fele csatlakozott a reformatiohoz. Ha a solidaritás érzete feltámad a prot. államokban — mint a reform. idején, akkor a protestantismus ép oly hatalom, mint Róma. S e hatalom számára biztosítva van a még Rómával maradt mivelt államok sympatiája is. mert a protestantismus eleitől világosságot és felvilágosodást jelentett, ő ez elveknek őre, mig Rómából mindig a syllabus, a középkor fenyeget. Egy egészen jelentéktelen alkalom, — a mint azt a világot intéző szellem sokszor igy rendeli, szolgáland eszközül, hogy egy rég a levegőben rejlő idea, egy nagy ténynye valósuljon. Az evang. templomok felszentelése Jeruzsálemben van kiszemelve e tény proclamására. Európa valamennyi prot. fejedelmétől körülvéve, az egész világ tekintetétől kisérve vonul be a császár a szt. városba, a melyben a protestantismus eddig ignorálva volt, a hol semmi része nem volt azon szellemi kincsekből, a melyek itt a keresztyénség számára letétben vannak; nem diadalmi bevonulása ez az öntudatra ébredt protestants musnak? Ez útnál Róma minden tagjaiban egy ösztönszerű ijedséget érez, ós intrigált ellene, a mint csak lehetett. A római nyomástól való váltság után szomjazó emberiség örömrivalgásával kiséri a palaesztinai utat. . . . És ezeket egy katholicus antisemita lapban a szerkesztő által is egy „jól informált kegyes és buzgó" zsidó irja. F. Erdélyi prot. lap. „Midőn a korpótlékok iránt beadott kérvények sorsáról értesültünk, azonnal az a gondolat ötlött eszünkbe, hogy itt a legnagyobb hiba az, hogy érdekeink nincsenek kellőképpen képviselve a kultusminiszteriumban. Nem hatalmi képviseletre, hanem szakértői képviseletre gondolunk; nem azt értjük, hogy nem volt ember, ki egyházközségeink kérésének tekintélye súlyával érvényt szerzett volna, hanem hogy nem volt ismerős egyházi állapotainkkal az, ki ezen kérvények ügyében referált Ha már az első izben esedékes korpótlókot is megtagadja a kérvényezők nagy részétől, világos dolog, hogy az egyházközségek, ha csak teljesen tönkre nem akarják tenni magukat, iskoláikról le fognak mondani. Felhívjuk egyetemes konventünk figyelmét,