Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kund Sámuel. Elutasító válaszok

503 « felhasználták, csakhogy a papok fizetése lehetőleg emeltessék. Most meg a tanitói korpótlék engedélyezésénél ismét a rövidebbet húzzák-e agyon terhelt gyülekezeteink, mivel azon voltak, hogy a tanitói fizetéseket a kor színvonalára emeljék? Pénz helyett beérjék a tanácscsal . . . adózzatok még nagyobb összegekkel ? Az egyháznak nem lehet kedve öngyilkossághoz hasonló eljárást követni el és felsrófolt •egyházi adókkal elidegeníteni magától tagjait. Az államnak se érdeke, hogy a szüzvállu felekezetnélküliek és vallástalanoknak tábora szaporodjék nem olyanokkal, a kik meghasonlottak egyházuk elveivel, hanem a kik annak terheit nem birják. Igaz, hogy a nem egészséges tagok hullanak el . . ; de az adózók számának apadásával nem növekedik a teherviselési képesség. Megdöbbentő azért, hogy alig hangzott el az ország szine előtt az igéret, a biztatás, a csekély javadalmú lelkészek fizetésének kiegészítésével még korán sincs beváltva a 48-ki országos váltó, a legelső kínálkozó alkalmat se használják fel, hogy legalább egy feltalált új terhet viseljen az állam ! Nagyon kevés figyelemre méltattattak a gyülekezetek kérvényei mellé csatolt költségelőirányzatok, de annál nagyobb figyelemben részesültek a fiscális szempontok ! Igy például egy általam ismert kérvény mellett, mintha ott se feküdt volna a folyamodó kisded anyagyülekezet iskolai költségvetése, mely szerint pénztári felesleg nem marad, tőkésítés nem történhetik, csupán iskolai szükségletre 532 frt 96 kr. iskolai adó van előirányozva, melyből minden ólő lélekre 1 frtnál több esik! Annál nagyobb figyelem tárgya volt az összgyülekezet költségvetése, melynél a kisded anyagyülekezet legkisebb mértékben van képviselve ; és mivel e költségvetésbe tőkésítésre és tartalékra 976 frt van felvéve, miből a korpótlók állítólag könnyen fedezhető, meg is lón tagadva az államsegély. Még az a tekintélyesnek mondható összeg is vörös irónnal volt megjelölve, a mely összeg segélyezésekre volt előirányozva! Mintha csak feltűnő volna, hogy egy-egy városi gyülekezet irgalmasság cselekedeteit gyakorolja! Csakhogy két dolog nem tűnt szembe a felülvizsgálatnál : a) hogy a folyamodó anyagyülekezet egészen más testület, mint azon állítólagos tókeszaporulatnak örvendő összgyülekezet (anya és külön tanítókkal biró fi•liák), a melynek tökekamatait mégse lehet a máterbeli tanitó korpótlékára fordítani ; ós b) hogy az összgyülekezet költségelőirányzatába is fel volt véve 373 frc 36 kr. szükséglet „kamatfizetésre," a mi kétségtelenné teszi, hogy az összgyülekezetet is 6000 frt adósság terheli ! Hasonló eljárás lett elkövetve egy másik kérvény elbírálásánál, mely szerint mivel az iskolát fentartó egyházközség költségvetése felesleget tüntet fel, a tanitó részére az ötödös korpótlék fedezésére államsegély engedélyezhető nem volt. Csakhogy az iskolák fentartására egyesült egyházközségek iskolai költségvetése felesleget nem tüntet fel egy krajczárt sem, a „közegyházi" költségvetésnél pedig érdekelvék nemcsak ezen egyesült községek, hanem többen is, melyek a szóban levő tanitói állomás költségeihez nem járulnak, csak kántori költségeihez, (mivel külön tanitóiK vannak !) Csakhogy ezen közegyház költségelőirányzatából is az tűnik ki, hogy a pénztári maradvány, pénztári készlet összegeinek — mint átfutó tételeknek levonásával maradt ugyan 51 frt 54 kr. felesleg, de szükségletkép kamattartozás 123 frt és viszont 56 frt, mégis 34 frt, összesen 213 frt is elő van irányozva; a mi azt igazolja, hogy a gyülekezet nem rendelkezik pénzalappal a korpótlék fedezésére, hanem a paplak ós a tanitói lakás megvásárlásából súlyos adósságteher nyomja a megalakulás nehézségeivel küzdő missiói központot. Adóssága 4675 frt. Mint köztudomás szerint szegény egyház a gyámintézetnek, a Grusztáv Adolf egyletnek pártfogoltja, hogy adósságától megszabadulhasson, pajtából átalakított kisded imaháza helyett mielőbb templomot építhessen. Leggyengébb érvelés mindenesetre az, — ha ugyan értesülésem való. — hogy egyik gyülekezet kérvénye azon megokolással utasíttatott el, mely szerint a tanitó fizetése nem régen úgy is 100 frt államsegéllyel lett kiegészítve, most nem kaphatnak a korpótlékra államsegélyt. A tanítónak jár a korpótlók, habár javadalma 400 frtig államsegélylyel lett kiegészítve. A gyülekezet szegénysége hivatalosan, hitelesen megállapítva lett, a ministerium is elismerte azt. Mi módon lehet most a szegénytől a kilátásba helyezett államsegélyt a korpótlék fedezhetósére megtagadni? Láttam végül oly tartalmú intézményt is, mely szerint a minisztérium az államsegélyt kérő folyamodványt azzal küldi vissza, hogy miután a hitközség bemutatott költségvetése szerint kellő be-