Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Tiszavidéki egyházmegye

46 Paz ár István a tanítók sorából és dr. Kellner Károly s.-a.-újhelyi törvényszéki jegyző, mint esperességi törvényszéki jegyző. Az egyházmegyei gyámintézet ügyeinek vezetésére a nyári közgyűlés idejéig továbbra is az eddigi elnök, Materny főesperes volt szives vállalkozni. Az anyagi ügyeket az új hegyaljai egyházmegyével rendező bizottságot teljhatalmú intézkedési joggal bízták meg, liogy a közigazgatási pénztár dolgában a nyári közgyűlés már befejezett tények alapján állhasson. Megalakitották a szabályrendeletkészitő és a jegyzőkönyvet hitelesítő bizottságot — majd köszönetet mondva az eddigi elnökségnek önfeláldozó, fáradhatatlan buzgalmáért, imával befejezést nyert az új egyházmegye első közgyűlése, hogy innentúl mint szervezett rész kezdje meg a magyarhoni evang. egyház egésze javára kifejtendő, üdvös életét. Vallásosság, önzetlen testvéries és hazafias érzület legyenek az új egyházmegyének vezércsillagai és akkor reméljük, hogy az egyházmegyék feldarabolása, a „tabula rasa" sokszor megütközéssel fogadott politikája legalább e részben helyesnek fog bizonyulni. KÜLFÖLD. A porosz tartományegyház IY. egyetemes zsinata. A porosz tartományegyház mult év nov. 24-től decz. 16-ik napjáig IV. egyet, zsinatát Berlinben tartotta. A sokat vitatott porosz agendának revideálása és elfogadása után 3 óv múlva ült össze. Az egyházi és theologiai pártárnyalatok, a melyek nélkül a porosz tartományegyház már nem is képzelhető, a zsinati tagokban következő arányban volt megoszolva : a positiv uniói irány 87, az ú. n. 3 ey s c h 1 ag-féle evangy. középpárt 55, s a confessionalisták tábora 49 tagjában volt képviselve. S mégis arról panaszkodik az „Aug. Ev.-Luth. K. Ztg." 1. száma, hogy „a zsinaton egy lágymeleg evangy. középpárti szellem uralkodott, a melyet bátran lehetne „laodiceai szellemnek" is nevezni. Fájlalja nevezett lap, hogy „a porosz tartomány-egyház feletti uralom a középpártiak kezében van, a rajnai tartományegyház újonnan kinevezett generálsuperintendense is a középpárthoz tartozik," ós azt vitatja, hogy „a különféle theol. ós egyházi irányok egyenlő jogosultságáról szó sem lehet," mivel „ég ós föld különbség választja el őket egymástól," s „minden szilárdabb theol. meggyőződésnek a tolerantia félretevésével kizárólagosnak kell lennie." Hogy Lutliardt lapjának eme türelmetlen expectorátióit nem követhetjük, nem szorul bővebb magyarázatra. Annyi bizonyos, hogy az ú. n. „positiv unió" megszűnt kormánypártnak lenni, és Stöcker befolyása a minimumra szállt alá. Az aristokrata s politikailag conservativ jellegű confessionalista fractió a zsinat conciliáns alelnökének H o 1

1 z h euer superintendens befolyása alatt állott, kinek a pártszenvedélyektől ment türelmes, testvéries és tapintatos modora főleg a sokat támadott Gräfe bonni tanár esetének s azzal összefüggő „tanárkérdésinek megítélésénél tűnt ki. A zsinat elnöke Ziethen- Schwerin gróf volt. A zsinatnak tömérdek tárgyát kellett feldolgoznia s úgy a 19 teljes, mint 95 bizotts. ülés valóban emberfeletti munkát végzett. Reggel 10 órától délután 6-ig dolgoztak „igazi német módra. ' 30 egyházkormányzati, 40 tartományzsinati, s 240 privát kérdés került tárgyalás alá. A tárgyalás mindvégig nyugodt és komoly volt. Személyes súrlódásoknak a különféle pártárnyalatok képviselői között semmi nyoma sem volt. Az érdemleges tárgyalás a Luthert és a reformátiót szidalmazó pápai Canisius-bulla elleni protestálással kezdődött. — „A mit a pápa" — úgy érvel a protestátió — „veszedelmes méregnek mond, az valójában maga az üdvözítő evangeliom a szabad isteni kegyelemről a J. Krisztusban. a melyre még mindig föl kell hivnunk a figyelmét, a forradalmárnak szidalmazott Luther valójában istennek adta meg a dicsőséget, a midőn az emberi hagyományos tételeken alapuló pápai tekintély helyére az isteni ige tekintélyét helyezte ; a történelem igazolja, hogy a revolutió tüze többet gyújtott és emésztett a kath. országokban, mint a világi felsőbbséget önálló isteni rendnek és intézménynek hirdető evangy. hitvallás népei között, s végül a reformátiónak az erkölcstelenséggel való azonosítása ellen a zsinat istent hivja fel tanúbizonyságul, mert a reformátió az isten igéjének tiszta hirdetésével felköltötte a lelkiismeretet s a ker. művelődés gazdag forrásává vált egyesekre, családokra és népekre nézve egyaránt." Ez egyhangúlag elfogadott resolutió Holtz

h euer tollából való. A zsinat további tárgyai között, a melyek nem szorosan a porosz tartományegyház ügyét érintik, még a következők szerepelnek: Luther összes műveinek a német kormányok által segélyezett kiadása ; a War neck tanár által élénken megvilágított külmisszió ; a palästinai német ev. egyház szolgálatában álló „jeruzsálemi egyesület", mely tavaly missziói czélokra 115,680 márkát gyűjtött; a politikusok által máig is ignorált „örménykérdés"; a Rogge udvari pap által ismertetett „Gusztáv-Adolf egyesület"; az „Ev. Buncl" által sürgetett protestáns gyülekezeti tkérdés Rómában ; a külföld német prot. egyházainak a po-