Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Hetvényi Lajos. Bíráló bizottsági jelentés a confirmatói pályaművekről

41 kormányig. Ezen községben is a kormányzóság járni évi 800 írttal a lelkész javadalmazásához. A hitközség áll a magában Banjalukán lakó ág. és helvét hitvallású evangélikusokból s ezen kerület számos telepéből u. m. : Rudoltsthal — a hol már évek előtt Kollatschek lelkész a Gusztáv-Adolf egyesület pénzén felépített egy kis templomot — Pryedor, Vranovac stb. a Banjaluka és Bihacs kerületbeli diasporával összesen körülbelül 1600 lélek. Banjalukán a hitközség 2500 frtnyi imaház és paplakópitési alappal rendelkezik, ha még ennyit összehoz, a többit a kormányzóság engedélyezendő Mind ebből kitűnik, hogy az Úr bő áldását adta ezen országok protestánsainak kis seregére (a két hitvaílásuak együtt alig 5000 lélekre tehetők), a mennyiben alig 10—12 év óta mutatkozik itt evang. élet s máris ilyen szép eredmények mutathatók fel, de az is, hogy a kormány a minden felekezet iránt tanúsított lojalitásánál fogva, melyben minden alattvalóját vallás- és nemzetiségi külömbség nélkül egyaránt részesít, az ev. ügyért sokat tesz, a minél többet egy tisztán evang. kormány sem tehetne, a mi számunkra elég ok, hogy mi is minden törekvésében hűségesen támogassuk ! Végül megemlítendő, hogy mind a három hitközségben az ág. és helv. hitvallású evangélikusok egyesültek s igy is akarnak maradni, mig számuk annyira gyarapodik, hogy külön-külön egyházat alapithassanak. Szerajevoba és Franz-Josefsfeldre ez idő szerint evang. lelkészeket választottak, rnig Zwerne m a n n testvér ref.Jhitvallású. A felekezeti külömbség azonban ne legyen közöttünk választó fal, hanem mindhárman Urunk Jézus Krisztusnak evangéliumának igazi értelmében akarunk működni, ehhez adja az Úr az egyetértés szellemét s ne vonja el a jövőben sem bőséges áldását a boszniai és herczegovinai evangelikus ügytől ! Franz-Josefsfeld az 1897. év végén. SCHÄFER JÁN. LAJOS ev lelkész. Bíráló bizottsági jelentés az „Evang. Egyház és Iskola" szerkesztője által kitűzött konfirmációi tankönyv pályázatáról. (Folytatás.) 8. Jelige: „Álljatok meg a hitben, legyetek erősek." Felosztása határozottan téves és semmiképen sem indokolható. A hittani részben szól Istenről, a Jézus Krisztusról, a szentlélekről. Ezután következik az erkölcstan és csak a kötelességek tárgyalása után szól külön részben a bűnről, továbbá a kegyelmi eszközökről, a ker. anyaszentegyházról, a reformációról és a konfirmációról. A munkában nincs tehát sem tárgyi, sem alaki összefüggés, zűrzavar az egész. Hogyan szólhat p. o. a Jézus Krisztusról a nélkül, hogy a bűnt előbb ismertetné? Az átvezető kérdést ugyan egyik részről a másikra felteszi, de ez renclkivül erőltetett. Ez a munka is telve van téves meghatározásokkal ; a sok közül csak egynehányat emiitünk. Mindjárt a munka elején tévesen határozza meg a vallást, a mennyiben azt mondja, hogy „a vallás Istenben való hit és élet." Mindjárt utána pedig azt mondja, hogy Isten akaratát az tudja legjobban teljesíteni, a ki Istent legjobban megismeri" ; itt tehát a sorok között a vallást, mint ismeretet fogja tel; mert az világos dolog, hogy Isten akaratát csak a vallásos ember tudja teljesíteni, tehát akkor szerző itt az ismeretet a vallás egyedüli tényezőjéül veszi. — A megváltást e munka szerzője is a „Cur Deus homo?" értelmében fogja fel. — A keresztséget igy határozza meg: „A keresztség az a szentség, mely által az ember Krisztus híveinek sorába felvétetik." Ez a keresztségnek csak egyházi jelentése ; vallási jelentését az a meghatározás nem foglalja magában. — Az úrvacsoráját Zvingli értelmében fogja fel, a mennyiben ezt mondja : „Az úrvacsorája azon szentség, melyben a megáldott kenyér és borral élünk a Jézus Krisztus halálának emlékére," de hogy mégis meglegyen benne az ág. h. ev. egyház felfogásának színezete, elkezd magyarázgatni s igy folytatja : „és mivel ezen látható jelekben a Krisztus teste ós vére titokteljes módon jelen van : az úrvacsorájában valósággal egyesülünk is ő vele." Van symbolikus meghatározásunk, használjuk azt. Az egész munka meglehetősen a felszínen mozog, kérdései aprólékosak, nem bocsátkozik a dolog lényegébe. A sok téves állítás közül - csak néhányat sorolunk fel. P. o. : „Az ó-szövetség a zsidó nép vallását képezte." A zsidókhoz irt levelet a thessalonikabeliekhez irt levél után sorolja. „A biblia hittant és erkölcstant foglal magában" (A hittan és erkölcstan rendszeres tudomány. Van a bibliában tanrendszer?) „Isten szentsége alatt jóságát" értjük. A róm. kath. és az evangeliumi egyházak között a főkülönbséget a szájhagyományban látja, holott a főkülönbséget csak az anyagi, alaki elv és az egyházról szóló felfogás alapján érthetjük meg. Stilus tekintetében az egész munka nem egyforma ; vége felé fdlengző prédikációvá válik.— Sajnáljuk, ha e szerint tanította a gyermekeket. 9. Jelige: „Mind jó, a mit Isten té-