Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Bierbrunner Gusztáv. A kor színvonalán

<437 Tizenhatodik évíoiy; in. 36. szám. Orosháza, 1898. szept. 8. EVANG. EGYHÁZ SS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . e frt. Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 írt KO kr. Egy szára ára 13 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . . S frt Fél oldal. . . . 4t „ Negyed oldal . . 3 , Ennél kisebb . . I ,, Bélyeg külön 30 kr. A kor színvonalán. Nagyon sűrűk a panaszok, hogy egyházunkra nézve a jelen nem kedvező és a jövő veszélylyel fenyegeti azt. Indokoltatnak a panaszok minden oldalról és kerestetnek és ajánltatnak eszközök és módok, melyek az aggodalmakat szétoszlatni és a lelkeket egyházunk jövője iránt jó reménnyel áthatni képesek volnának. Egyházunk kedvezőtlen helyzetének fő oka e panaszok szerint anyagi szegénységünk. Ezen okból származtatnak le egyházi életünknek összes bajai. Meg kell vallani, hogy «zen állításban nagyon is sok az igazság, mert a ki, különösen a mai világnézlet mellett, az anyagiakban szegény, az rendesen kevés tekintélyt fejthet ki s többnyire tiport. Ujabb időben azonban azt is kezdik emlegetni, miszerint egyházi életünk kedvezőtlen helyzete azért is súlyosbodik, mert sem lelkészeink tudományos képzettsége, sem egyházi lapjaink a kor színvonalán nem állanak. Mindenki érzi, hogy ezen panasz, vagy inkább vád, lia a jelzett ok csakugyan léteznék, sokkal érzékenyebb ránk nézve, mintha azt mondják rólunk, hogy szegénységünk miatt nein fejleszthetjük egyházi életünket kellőképen; mert szegénységünk megszüntetésére nem magunkból menthetjük az erőt, de eddigi létünk mutatja, hogy tudományos, vagy szellemi tekintetben anyagi szegénységünk daczára mindig a kor színvonalán álltunk, sót anyagi nyomorúságunk súlya alatt a szellemi képzettség tekintetében túlszárnyaltuk az anyagiakban gazdagabb egyházakat s mi voltunk azok, kik a világ mai összes niiveltségének alapját megvetettük, s ma már nem állanánk a kor színvonalán ? A kor színvonalán! Számtalanszor hal lottam életemben e mondást; jelesül a mióta a haladást hangoztatják úton-útfélen, s az engem gyakran mély gondolkodóba ejtett. A kor színvonalán! Ugyan, mit is jelent az ma? Mert tagadhatlan, hogy ezen mondásnak a mai sürgő-forgó világban igen sokféle és gyakran igen zavaros értelme van. Távol vagyok tőle, meddő szőrszálhasogatásba bocsátkozni, vagy a komoly dolgot nevetséges mederbe terelni, de úgy hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy a kor színvonalán valaki állhat, vagy nem állhat társalgási, ruházkodási, általános iniveltségi és szaktudom ínyi tekintetben. Ha valamely előkelőbb társaságban megjelenünk s ott valakit látunk, a ki előtt a mai szalonforgolódás ismeretlen, s igy mozgásaiban szegletesnek tűnik fel, vagy ha, — vegyük magunkat például, —- valamely lelkészünk, kinek csekély fizetése miatt az ő személyes ruházatában is igen takarékosnak kell lenni, évek előtt készült öltözékben jelenik meg egy legújabb divatszabású társaságban, azonnal rá mondják ezekre, hogy nem állanak a kor színvonalán. Ugy jár az is, a ki sok évi falusi visszavonultságából véletlenül kiragadva, városi társas-, vagy diszebédhez kerül s az evőeszközt nem úgy tudja fogni, mint az a mai finom divat szerint illenék. Ennek is kiállitják — bár háta mögött — a bizonyítványt, hogy nem áll a kor színvonalán. De ez még hagyján ! Komolyabb az ítélet, ha azt állithatják valakiről, hogy szellemi miveltségi tekintetben nem áll a kor színvonalán. Altalános niiveltségi tekintetben a kor színvonalán állóknak tájékozottsággal kell birniok, mily mindenféle tudomány létezik a világon, tnik a legújabb fontos találmányok, micsoda politikai kérdések úsznak államok légkörében; tudniok kell, hogy Cicero nem Dante, és XII. Károly svéd király nem Wallenstein ; tudniok kell, mikor volt a mohácsi csata és hogy Karaffa mit csinált elődeinkkel az Isten magasabb dicsőségére; tudniok kell.