Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Mayer Endre. Megjegyzések a vallástanítás tervéhez

413 Tiatjub őket egyházunkhoz. Kívánatos volna, hogy a bizottság, melynek ezen tervezet átdolgozás végett kiadatott, erre nézve is részletes tervet nyújtson be. A tervezet 2-ik része szól az ev. tanítóképzők vallásoktatásáról s túlságos rövidséggel és hiányosan előírja, mit és hogyan kell tanítani. A tanítóképző intézetek fontos szakiskolák, melyeknek rendeltetése az evang. egyház részére buzgó evang. tanítók nevelése s a ki átérti, hogy a tanitó kezébe van letéve a fiatal nemzedék egész jövője s boldogsága, az könnyen belátja, mily nagy jelentősége van a tanítók vallásos szellemű s egyházias irányú nevelésének. A tanítók vallástani képzésénél egyrészt arra kell törekedni, hogy a leendő tanítók tökéletesen ismerjék egyházuk tanait s azokat hitbeli meggyőződéssel kövessék, másrészről szerezzék meg azt a rátermettséget, melyre, mint a vallástan tanitói s vallásos szellemű nevelőknek elmaradhatatlanul szükségök van. A mit a vallásoktatás terve tárgyilag felvesz, az mind helyes s annak ismeretére kétségkívül minden tanítónak szüksége van. A bibliának és egyháztörténeténe k ismerete, a katekismus s hiterkölcstan tudása egyfelől, a vallástan tanítása, módszerének ismerete s gyakorlati tanítás másfelől oly követelmények, melyeket mindenki aláír. Sajnos, hogy hiányzik egy részletes tanterv- és módszeres utasítás a megjelölt anyag feldolgozására nézve. Igazi értéket a tervezetnek ép az adna, ha kitűnő paedagogiai utasításokkal látná el a tanárt ! A bibliai történeteknek s ezzel kapcsolatban a szent töld földrajzi s archaeologiai ismertetése és a biblia ismertetésének kevés az a heti 2 s illetőleg 3 óra, mert az egyes történetek feldolgozására nagyon kevés idő maradna s a bibliát heti 1 órában egy egész éven át megismertetni valóban képtelenség, hisz tapasztalásból tudjuk, hogy a gymnasiumban mennyire lehet menni egy év alatt heti 2 órában. A vallástan tanításának óráit a biblia megismerése czóljából okvetlen fel kell emelni az 1-ső osztályban 4-ről ötre, a 2-ikban 3-ról ötre (3 bibliai történetek, 2 biblia ismertetés,) a 3-ikban meghagyni a 4-et, úgy azonban, hogy a népiskolai vallásoktatás módszertana a 4-ik évfolyamba tétessék át s ezen óra biblia ismertetésre fordittassók az egyháztöiténetnek szánt 3 óráján kivül ; a 4-ikben 3 óráról 4-re kellene emelni az órák számát, melyekből kettő a hit- és erkölcstan rendszeres tanítására, 2 pedig az elemi iskolai vallástani anyag módszeres feldolgozására s katechetikai gyakorlatokra fordíttatnék. A gyakorló iskola látogatása, próba tanitás, templomba járás és énektanítás, mint a vallástan tanításának kiegészítői s nélkülözhetetlen elősegitői, elmaradhatatlanúl szükségesek s ez okból ezeknek részletesebb felölelése s kifejtése a tervbe felveendő. Harmadik részben szól a tervezet a gymnasium vallástanitásáról (helyesebben vallástan tanításáról.) A három közül ez a leggyengébb ; átveszi az 1884. évi tervet s csak a szentírás tanításában tér el az eddigi tervtől ; módszertani utasitásai keveset mondók. Mindjárt az első pontjában ügyetlenül határozza meg a gymn. vallástanítás czólját, a mely nem lehet más, mint öntudatos evangelikus ifjúságot nevelni az egyháznak. A vallástan anyagának felosztásában nagy részt helyesen jelöli meg az egyes osztályok feladatát, midőn az 1. és 2. oszt. anyagául a bibliai történeteket, a 3-ik részére az egyháztörténetet, a 4-ik részére pedig a hit-erkölcstant tűzi ki; de már az 5, 6 és 7-ik osztályok tananyagára nézve nem értek vele egyet s más felosztást kívánnék középiskoláink ezen osztályai részére, meghagyva a 8-ik osztálynak a terv szerinti anyagát. Mig ugyanis a terv az 5. osztály részére a biblia ismertetését, a 6-ik részére az egyetemes egyháztörténetet s apostolok cselekedeteiről szóló könyvnek magyarázatát, a 7. oszt. részére pedig a magyar prot. egyháztörténetet s János ev.-nak magyarázatát követeli: addig én a biblia tartalmi és irodalmi jelentőségének kellő kidomboritása czóljából szükségesnek tartom, hogy a biblia ismertetésre több időt szenteljünk. Ha a bibliaismertetést helyesen kezeljük s a biblia olvasására s megértésére alapítjuk, akkor ezen heti 2 óra oly csekély, hogy méltató olvastatásra nem marad idő. A bibliának oly olvastatása, a minőt a terv ajánl, nem vezet czólhoz s csak arra szolgál, hogy az egyes osztályok egységes anyagát megbolygassa ós szóttépje. Ez okból én azt hiszem, sokkal helyesebb lenne a bibliaismertetést az ötödikben kezdeni, s itt végig menni a bibliai bevezetés u. n. általános részén s az ó-szövetség könyvei válogatott szakaszainak olvasása alapján azokat megismertetni s méltatni. Az új-szövetség