Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Barsi egyházmegye

A liol a zsidók megfogytak. A württem­"bergi népszámlálás szerint 1895. végével volt ott I.441,240 evangelikus, 620,474 katholikus és II,887 zsidó. Az evangélikusok száma 1890. óta :2'5°/o-al, a katholikusoké r75°/ 0-al növekedett, mig a zsidóké 5 95%-al fogyott. Hasonló ered­ményt mutat fel a bajor népszámlálás is. E sze­rint volt Bajorországban 1895-ben 4.112,000 róm. kath., 3,000 ó-kath., 1.640,000 protestáns, 2,200 református, 3,249 minnonita, 89 anabaptista és 53,750 zsidó. A protestánsok száma 45-2 száza­lékkal, a katholikusoké 38 8%-al szaporodott, a zsidóké ellenben 2'5 0/ 0-al fogyott. A halottégetés statistikájához. A hei­delbergi crematóriumban a mult 1896-ik évben 69 férfi és 26 nő holtteste égettetett el. Ezek közül heidelbergi illetőségű volt 13, máshová való 82; protestáns volt 72, katholikus 12, ó­katholikus 6, zsidó 3, és más felekezetbeli 2. Miután a katholikus papság az ilyen temetéseknél való részvétet megtagadta, a katholikus halottak többnyire ó katholikusok vagy protestáns lelké­szek által szenteltettek be. A gyónási titok a bíróság előtt való megőrzésének kötelességét ismerte el a né­met birodalmi gyűlés akkor, a mikor a Centrum inditványára kimondotta, hogy a törvényszók a lelkész kihallgatásánál nem terjeszkedhetik ki arra, a mi annak a gyónás titka alatt tudtul adatott s köteles a kihallgatás előtt a lelkészt ezen intézke­déssel megismertetni. Hogy a kormány beleegye­zik-e a birodalmi gyűlés ezen határozatába, az kérdés s annyival inkább valószínűtlen, mert az ultramontán politikai lapok .erre vonatkozó czik­kei eléggé fel fogják világosítani a kormányt, hogy ilyen határozat elfogadásába bele ne men­jen s a gyónás titkának leple alatt nagy bűnté­nyek kiderítését meg ne akadályozza. IRODALOM. Virrad. A Marti novits-féle összeesküvés nyomán fakadt vérből nem nyilt ki a szabadság rózsája. Sót mintha gyászolna a föld: az itt-ott fesleni kezdő bimbók is mind elfonnyadtak, szir­maik színüket vesztve hulltak alá a porba és lőn újra, mint azelőtt vala : siri néma csend és a merre a szem ellátott: kietlen, puszta volt a táj. Az ország, az édes magyar haza volt e sivatag. Az emberi jogokért folytatott küzdelem belefúlt a vértanúk vérébe. A szegény magyar jobbágy to­vább húzta a súlyos igát és tovább fizette a ti­zedet, kilenczedet, testét befödte a verejték a nehéz robotmunka alatt. Része volt minden em­beri nyomorúságban, de egy parányi sem jutott neki az emberi kincsek legdrágábbikából : a jog­ból. Az 1802-iki, 11-iki országgyűlések vajmi ke­veset lendítenek sorsán. Sűrű, sötét éj borul fö­léje. Alig-alig dereng a felhős égbolton egy-egy fénysúgár. A merre néz. csup,. vigasztalanság, mig aztán hirtelen, mintha égi kéz ragadta volna meg a sötétséggel terhes felhőket, hogy szerte­széjjel hajszolja: sugárözön omlik alá az éjsza­kába. Megnyílik az 1825-iki országgyűlés: és egy­szerre érzik az elnyomottak, hogy közeleg a meg­váltás percze. Oszlik-foFzlik a sötétség, — jön — piros hajnal. Virrad ! Sötétség e múlását, hajnal hasadását rajzolja Benedek Elek „A Magyar nép múltja és jelene" cziruű hatalmas munkájá­nak 18. 19. és 20-ik füzetében. Mintha a nagy események ínég jobban megihlették volna tollát, a kép, melyet fest: csupa szin, csupa élet. Ott lüktet soraiban a Széchenyi k, Wesselé­nyik, Kossuth Lajosok, Beöthy k, Deák Ferenczek és a többi nagyok munkájának láza, lelkesedésük heve és a szent ügy iránti szeretete. A titáni küzdelem rajza magával ragadja Bene­deket a költőt és a mint jellemzi az eseménye­ket, az alakokat: beszéde hol harsogó ós lángoló, mint e kor nagy szónokaié, hol nyugodtan folyó, mint a mérséklésre intő bölcseké. Ám Benedek, a történetíró : mindig higgadtan bírál, megfontolva elemez. A történetírói objektivitás és az irói lel­kesedós harmonikusan egyesül művében. Olvasása tanulságos, mint tudós kutatásáé és élvezetes, lel­kesítő, mint a költő szózata. A munka, mely szer­zőjének bizonyára sok dicsőséget fog szerezni az Athenaeuin kiadásában összesen 40 füzetben jele­nik meg és egy-egy füzet ára 30 kr. Alkotmány. „Általános vallásos érzület." Wlassics miniszter ezt mondta: Magasabb köz­életi erkölcstan kultusza. De igy is jól van mondva: „Általános vallásos érzület." Ki vagyon pedig szakítva ez az idézet egy felolvasásból, a melyet Bielek Antal községi jegyző és állami anyakönyvvezető tartott a torontál megyei jegyzői egylet legutóbbi közgyűlésén. A felolvasás czime: ,.Á községi jegyző hivatása erkölcsi tekintetben." Es ebben az érdekes czimű felolvasásban — szó­rói-szóra a „Torontálmegyei községi és körjegyzői tanfolyaminak most megjelent 1897—98. évi év­könyvéből, szórói-szóra ezek foglaltatnak: „Nem saját vallásfelekezetének, de az álta­lános vallásos érzület ápolás áll köte­lességében (tudniillik a jegyzőnek), inert mi mind egy mennyei atyának gyermekei vagyunk, bár­mely formában is küldjük fel hozzá imánkat" . . . Ez a kereszténységellenes szabadkőművesek tana. Ez Csáky Albin tana, a ki az állami iskolában általános jellegű „imaszerű fohász"-t tett a ke­resztény katholikus ima helyébe. Ez Wlassics Gyula tana, a magasabb közéleti erkölcstanról. Ez az a tan, a melyről igy zeng a német rigmus :.

Next

/
Thumbnails
Contents