Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Ev. ref. convent

Hosszas vita után, melyben ismételten S ama s sa érsek is részt vett, a törvényjavaslat változatlanul elfogadtatott. Az ülés 8 órakor ért véget. Nyilatkozat. Az alólirott által kiadott Lu­ther és Me 1 an elit on jellemrajzáról eb. lap­ban megjelent ismertetés kapcsán sietek kijelen­teni, hogy nem csak az ismertetésben idézett, de az emiitett műben előforduló többi vonatkoztatá­sok és eszmék is legalább kilencztized részben nem az enyéim. Dolgozatomat Hagenbach, Hase, Herzog, Kahnis, Merle d'Aubignó stb. stb. egy­háztörténeti műveinek alapján állítottam össze, az eszméket azokból szedtem. A mint azt a zsidók­hoz irt levél magyarázatának előszavában már kijelentettem, ugy most is ismételten vallom azt, hogy dolgozataimban legalább az eszmék tekinte­tében eredetiségre nem törekszem, hanem kizáró­lagos czélom csak az, hogy a protestáns theolo­giai irodalom kincseit evangelikus közönségünk­kel tőlem telhető módon megismertessem. Korén Pál. Az ev. ref. egyetemes Konvent tudva­levőleg elhatározta, hogy összegyűjti a magyar­országi ev. ref. egyház adózási viszonyaira vo­natkozó statisztikai adatokat s e czélból minden egyházközséghez „jelentő ívet" bocsátott ki, mely a következő adatok feltüntetésére irányul: 1. Egy­házi tagok összes száma. 2. Egyházi adót fizetők összes száma. 3. Mennyi volt az egyházközségi tagok összes egyenes állami adója az 1897. év­ben? 4. Hányan voltak 1897-ben, akiknek egye­nes állami adója 10 frtnál kevesebb volt? 5. A 10 frtnál kevesebb állami adófizetőkre összesen mennyi egyházi adó volt kivetve 1897-ben ? (papi és tanítói fizetésre és az egyház többi rendes szükségleteire együttesen számítva.) 6. Ebből egyé­nenként mennyi volt a legkisebb és a legnagyobb egyházi adó? 7. Mennyi volt 1897-ben az egy­háznak évi rendes kiadása a belső hivatalnokok fizetésével együtt, a) egyházfentartásra, b) iskola fentartásra, c) a két czimen összesen. 8. Ebből mennyi volt kiróva összesen az egyháztagokra egyházi adóképpen? (Készpénz, természetbeliek és szolgálmányok pénzértékre számítva.) 9. Milyen volt az egyházi adózás módja 1897-ben? Párbór szerint, vagy az egyházi törvények 246. és 247. §§-ban megjelölt módon rovatott ki az egyházi adó? 10. A felekezeti iskolába járó gyermekek után mennyi tandíj rovatott ki 1897-ben (pénz­értékben véve a természetbelieket is) a) egy gyer­mek után, b) két, vagy több gyermek után. Ke­let. Lelkész, gondnok és két presbiter aláírása s az esperes hitelesítése és megfelelő pecsétek. Visszautasított állami segitség. A ha­lasi ev. ref. főgymnasium anyagi zavarainak rende­zésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter 15.000 frtos állami segítséget ajánlott fel. De a főgym­nasium gazdasági bizottsága ezt a segítséget visz­szautasitotta, mert a miniszter a segitség révén a főgymnasium ügyeibe nagyobb befolyást akart magának biztosítani. A tanítóképzés új szervezete. A ta­nítóképzésről szóló törvények módosításán a tanítóképző tanárok egyesületének választmánya kitartó szorgalommal dolgozik; húsvét óta ismét két hosszú ülést tartott e tárgyban, a melyeken a tanárok anyagi helyzete ós a fegyelmi ügyek kerültek szóba. A tervezet szerint a felekezeti jel­legű képzőkben működő tanárok fizetése teljesen egyenlő módon rendezendő az állami tanárokóval s fizetésük minimuma gyanánt 1200 frtot szabtak meg. Kívánják továbbá, hogy a gyakorló iskolai tanítókat vegyék ki a népiskolai tanítói nyugdíj­törvény keretéből s helyezzék őket vissza az 1885 ik évi állami tisztviselői nyugdíjtörvénybe, a felekezeti gyakorló iskolai tanítókat pedig az országos tanári nyugdíjintézetbe. Az egész tör­vényjavaslat-tervezet elkészítése még egynehány ülésbe fog kerülni. A középiskolák reformja foglalkoz­tatja ma élénken a tanügyi köröket. A közokta­tási tanács nagyszabású javaslatával már elké­szült, melynek lényege egyrészről az, hogy nagy­jában visszatér a régi tantervhez, másrészről pe­dig az, hogy utat akar törni az egységes jogosi­tású középiskolának. A főbb módosítások a kö­vetkezők : A magyar irodalom-történet tanítása a VII. és A 111-ik osztályban foglal helyet. A nemzeti történet tanítása az V-ik osztály kivételével minden osztályban előfordul az I. és II. osztályban a magyar nyelvi olvasmány alapján, a III. és IV. osztályban összefüggő elbeszélés alakjában, VI. és VII. osztályban az egyetemes történettel kapcso­latban, a VIII. osztályban összefoglalólag. Az I. és II. osztályban a földrajz a természetrajztól külön válik s mindegyik, mint önálló tantárgy fordul elő. IV-ik osztályban növénytan, V-ikben állattan, VI-ikban ásványtan lenne. A javaslat sze­rint a magyar szöveg latinra fordítása elmarad és a görög pótló is változást szenved. A Hase Károly emlékszoborra még ada­koztak : à 1 frttal Linberger István lelkész-főes­peres Késmárkon, Stehlo János kiórdemült főes­peres Rozsnyón, Stehlo Gero lelkész Besztercze­bányán, Scholtz Frigyes tanár Késmárkon ; 70 krral Rásó Mihály alesperes Alsó-Szeliben ; à 50 krral Boross János lelkész N.-Károlyon, Révész­Rissdorfer János lelkész Nagybányán ós Kiszely Ervin tanár Késmárkon; összesen 6 frt 20 krral. Az első kimutatás szerint befolyt 18 frt 50 kr. és e szerint az adományok összege 24 frt 70 kr. Hálás köszönetem kifejezése mellett kérem mindazokat, kik a gyűjtő iveken adományokat je­gyeztek, azokat mielébb be is küldeni az ügy gyorsabb lebonyolithatása czéljából. Szepes-Bé­lán, 1898. évi ápril 30. Weber S.

Next

/
Thumbnails
Contents