Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Ev. ref. convent

233 IRODALOM. Magyar állam. Tisza K. azt mondotta, hogy a r. katholikusok külföldi souverain hatása alatt állván, más tekintet alá esnek, mint a protestánsok. Erre a „M. Á." azt mondja: „A pápa egyházi kérdésekben fejünk, egyebekben nem. Sohasem arrogálta magának egyik pápa sem a politikai és belügyi kérdésekben való döntést." — Ennek fényes czáfolatát adja az egész középkor története meg a Syllabus. — „A mi pedig a külföldi szuverenitás hangoztatását illeti, erre igazán kár provokálni a protestáns uraknak a közfigyelmet, mert valamennyi protestáns agitátor a külföldre támaszkodott s a hazaáruláshoz közelebb állott cselekedete, mint a mi hűségünk az egyetemes egyház fejéhez." — Feleinliti azután Bethlen, Tököly, Bocskai, II. Rákóczy Gryörgy szövetségeit. (Miért hallgatja el a r. kath. Rákóczy Ferenczet, a ki a francziával, törökkel szövetkezett, az 1849-i muszkavezetőket. A régibb időben Péter királytól kezdve nagyon sok esetben szövetkeztek külföldiekkel a r. katholikusok. Ez különben politikai, nem pedig felekezeti érdekből történt, a minek legűjabb bizonyítéka — a 10 szobor közül kettő I) A kath. magyar mindig hű volt királyához, az ország egységéhez, a kath. hivő sokszor túlságos is volt lojalitásában, a rend fentartásában mindenütt Európában, de soha, ismétlem, soha nem szövetkezett hazája ellenében külföldi ellenséggel. (No ez sem felel meg a történeti igazságnak, a mint a föntebbi egykét példa is mutatja I) Magyar állam. „Az 1848. XX. t.-czikk a túlzó protestánsok e vesszőparipája, nagyon megkopott a vita során. De hogy is ne vesztené el hitelét ez a törvény, mikor már a jövedelmi kiegészítés is egyet jelent a felekezeti lelkészek politikai rabságával. Mennyivel károsabb lenne a szabadsági a, lia a lelkészek az államtól kapván fizetésüket, politikailag teljesen kiszolgáltatnának a hatalomnak. Jó lesz e törvény fanatikusainak megjegyezni, hogy a lelkészek államosításával az autonómia utolsó roncsait is hatalmába keritó a kormány, hiszen már csak a közvetett befolyással is le tudják kötni, hogy, a közelből vegyük a példát az utonóm megyei ós városi közigazgatás választott tisztviselőit, mennyivel inkább lekötnék a lelkészt, kinek politikai rabságba vetésével egy egész független társadalmi osztály keritene a kormány párthatalmának hálóiba." A pesti ref. egyház 101 éves története, irta Farkas József. Ára 1 frt 50 kr. Balzsam. Vasárnapi, hétköznapi, ünnepi ós az élet koraihoz s viszonyaihoz alkalmazott imádságok. Irta : Kovács Andor, hernád-vécsei ágost. hitv. ev. lelkész. Megjelent 1897. Kapható Ferenc zi B. könyvkereskedő czégnél Miskolczon. Ára nincs jelezve. A könyv Zelenka Pál püspöknek van ajánlva, a ki — nemkülönben Szász Károly püspök, mint elsőrangú kiváló szak-tekintélyek, a kiknek véleménye nagy erkölcsi súlylyal bir, — a kikhez még Sántha Károly és Kemény Lajos egyházi költőink ós imaszerzóink is csatlakoznak, — a fiatal lelkész lelke felbuzdulásának ezen első zsengéjéről igen előnyösen nyilatkoznak. Üdvözöljük szerzőt a még mindig meglehetősen parlagon heverő s inkább a ref. egyház által felkarolt és kultivált magyar ima-irodalom terén. Gryurátzén és Sántháón kivül alig vau evang. szerzőtől imakönyv forgalomban magyar népünk között s igy hát Kovács imakönyvének létjogosultságát nemcsak hogy nem vonjuk kétségbe, de sőt hisszük, hogy ez az egyszerűség köntösében megjelent „Balzsam" gyógyirja lesz sok fájó sebnek s hogy, mint ilyen, manapság hézagot pótol. Tartalmaz 7 reggeli, 7 esteli, összesen 14 imát a hét minden napjára, elkezdve vasárnaptól egész szombatig bezárólag ; azután 20 ünnepi imát, köztük a reformátió emlékünnepére, aratási hála ünnepre, templomszentelési ünnepre, István király nemzeti ünnepre valót, bűnbánatra serkentő, úrvacsora előtti ós utáni s. t. imákat; végre 25 az élet koraihoz és viszonyaihoz alkalmazott különféle imákat, mint a gyermek, az ifjú, a meglett férfiú, az öreg ember, a szülők, az árva, az özvegy, a beteg, a haldokló s. t. imáját, Urunk imádságával, — melynek mindjárt az első helyen külön lapot szentel — 60 imádságot összesen. A vasárnap esti imában megemlékezik a reg» geli isteni tiszteletről, kiemeli a hivő sziv boldogságát az Isten-imádás hajlékában s a hitetlen borzasztó sorsát az Isten hajlékán kivül. Szép hasonlat a mustármag a szivben, mely magas fává nő fel, „árnyékot hint rám fáradtságom alatt, enyhet, üdülést ad nehéz napjaimban s édes gyümölcsöt hoz életemnek őszén." 22. 1. A csütörtök reggeli imában is a költői ihlet szárnyain felemelkedve igy imádkozik szerző: „Ki ott vagy a hajnal pirkadásában, a reggel fényé-, ben, — nem távozol el a nappal tüzében izzadó munkástól, s ki az este csendjét s az éj néniaságát lelkeddel áthatod." 42. 1. E két ima részletesebb jellemzésénél rá akartam mutatni a nagy gonddal és figyelemmel szerkesztett imagyűjtemény azon dicséretre méltó fényoldalára, mely abban nyilvánul, hogy az ima hangjainak megszólalásában a hangulatnak nem ide s tova, határozott irány és czól nélküli repkedósét, hanem azt a logikai egymásutánt szemlélhetjük, mely nemcsak az érzelem világára hat jóltevőleg, de az értelem szövétnekét is meggyújtva fénysugárként vonul át kevés kivétellel az egész imagyűjteményen. Nem hagyhatom emlités nélkül azt sem, — a