Evangélikus Egyház és Iskola 1898.
Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Koren Pál. Luther és Melnachton életrajza. Ism. Cs. Gy.
221 gánykeresztyéne. A koloniálmozgalom csak előnyére vált a pogány misszió ügyének s nagy működési tért nyitott meg az evangelium hirdetése számára. Csak Afrikában e 200 év alatt 30 iíj misszió keletkezett, s ebből 13 a német protestánsoké. Azelőtt 2500 misszionárius működött, ina 6000, s ezek között 751 német az azelőtti -610-el szemben. Azelőtt 25, ma 55 milliót fordíthatnak missziói czélokra, mely összegből 3 l/ 2 -millió márka a német protestánsok buzgóságát és áldozatkészségét dicséri. Valóban „facta loquuntur," az adatok beszélnek I Mi nálunk magyar protestánsoknál még a belmissiónak is csak kezdetén vagyunk, mikor gondolhatunk mi a Schwartz lipcsei superintendens által kezdeményezett ós Sc holez testvérünk által lelkesen propagált kühnisszióra ! ? Keletafrika német gyarmatain is -örvendetes munkásságot fejt ki a német ev. missiói társulat. 8 állomásán 10 misszionárius, egy diakónus és 8 benszülött segéd áll az evangélium szolgálatában. A mult évben 54 katechumenusok volt, s a keresztyének száma 154-re emelkedett. Döhring és Becker misszionáriusok bejárták a területet. 78 ezer márka állott rendelkezésükre. Az evangy. hitbuzgóság legyőz minden akadályokat. Pedig a prot. misszió csendben, az egyes lelkek megtérítésén fáradozik, mig Róma és az ultramontanismus — á la Marshall — itt is a tömegek látszólagos szentelt vizes megtérítését -szorgalmazza. Ez okból a pápás jezsuita missziói irodalom a maga adataiban a külső iinponálásra törekszik és megbízhatatlan. Mert hát ma már a missziói irodalom terén is van Janssen történetÍrásának elég követője. Hogy milyen mértékkel mór ma az ultramontanismus, azt a freiburgi Herder-fóle „Kath. Kirchenlexicon 1" Kossuth-czikke, s annak pamphlet magyar másolói eléggé igazolják. Hisz az ultramontanismus történetírásának az egész vonalon czélja nem más, mint lerántani mindazt, a mi nem az ő érdekeit szolgálja. Igy született meg a „Grörrestársaság" s igy keletkeztek a pápa inspirátiójára a Majunke-fóle „Greshichtslügen." A Grörrestársaság által az ultramontán tudományosság szolgálatában kiadott „Staatslexicon" III. kötetében többi követendő maximája nem lehet a neutralitás vagy paritás. A mint minden egyes physikai személy a hit és erkölcs dolgaiban az egyháznak van alávetve, igy az államnak is a dolgokban az igaz ker. katholikus egyház sem ismerheti el a többi egyházfelekezeteket vagy szektákat, s azok állami elismerésébe vagy védelmébe sohasem fog beleegyezhetni. Sem nyiltan, sem pedig hallgatón sohasem ismerheti el a római kath. egyház, mint egyedül igaz liitü egyház az államnak egyenlő viszonyát a kath. s a többi egyházfelekezetekhez. Sem elvileg, sem pedig gyakorlatilag soha sem fogadhatja el a kath. egyház a többi egyházfelekezetekkel való paritását, mint paritását az _ igaz vallásnak a tévelygésekkel. Legfeljebb tűrheti azt („tolerari posse oly államokban, a hol más vallású fejedelmek vagy a häretikus egyházak többségben vannak.") Kell-e még tovább folytatni a római egyház e szeretetreméltóságát, mely szakasztott mása az 1864-iki Pius-féle „Syllabus" tételeinek. Seeberg erlangeni tanárnak, az ismert nevű dogmatörténetirónak a prot. uniói berlini egyetemre való meghívását sokféleképen kommentálja a német prot. sajtó. „Az unióra való áttérésnek," „a lutheri theológia megtagadásának" stb.-nek mondják. Pedig Frankot is meghívták annak idején. A különböző theol. iskolák képviseltetését az egyetemeken szerencsés gondolatnak, a protestantismus alapelveiben gyökerezőnek s a haladó tudományosság érdekében levőnek tanjulr. Uniói theológiára igenis szükségünk van, de nem uniformisos theológiára. E tekintetben az ágostai hitvallásra se hivatkozhatunk. (Eperjes.) Dr. S z 1 á v i k Mátyás. IRODALOM. Korén Pál: „Luther és Melanchton életrajza." „Többet munkálódtam, hogy nem mint mindnyájan azok." Az apostol ezen szavai jutnak eszembe, valahányszor Korén, egyházi irodalmunknak ezen kiváló tehetségű munkása, egy-egy művét teszi közzé. Esperesi és lelkészi nagy elfoglaltsága mellett szakit magának időt Mózes könyveit magyarázni, a zsidókhoz irott levél magyarázatát kiadni, kis kátét irai s legújabban a protestáns közönség számára egy nagyobb egyháztörténeti művön dolgozni. A most megjelent „Luther és Melanchton életrajza" mutatvány e munkából. Ezen két életrajzban nem az események száraz, mulattató leírását adja, hanem valóban rajzol ; zsenialitása szebbnél-szebb, egymást sűrűn követő gondolatainak virágaival ékesíti fel azokat. A két életrajzban pompásan színezett két képet nyerünk. Luther életrajzát 4 szakaszra osztja. 1. Dr. Luther Márton gyermekkora ós ifjúsága, 2. Luther fóríikora, 3. Luther családi élete ós 4. Luther életének utolsó évei és halála, a szakaszok czimei. Bár naiv dolognak tessék, mégis megjegyzem, hogy mig az első szakasznál Luther neve előtt ott van a „Dr.", addig a többinél hiányzik. Talán éppen ez utóbbiaknál kellett volna alkalmazni s az elsőnél mellózni ! Ez azonban semmit sem von le a munka értékóból. Azzal kezdi, hogy „az összes emberi (talán
