Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Zsebes

216 felelni, az három év alatt köteles a magyar nyelvet elsajátítani, különben a segély tőle megvonatik." Makkfalvay Géza legalább azt kívánja, hogy a magyarúl tudás 9 év múlva követeltessék meg a segélyezett lelkésztől. Madarász József szerint nem érdemel segélyt az olyan lelkész, aki hazája nyelvét nem ismeri. Wlassics Gyula miniszter egyik indítványt sem fogadta el. Bethlen András gróf: Tisza Kálmánnal szemben kijelenti, hogy bármennyire tiszteli is a dotácziók felosztása és megvonására vonatkozó felfogását, vele szemben is fenntartja. Szívesen elfogadja a szakasz két első pontját, hogy aki jogerős Ítélettel akár büntető biróság, akár fegyelmi úton el van ítélve, veszítse el a dotácziót, de van egy harmadik pont is, mely a diszkréczióra bízza annak megítélését, mely fokánál az államellenes vétségnek vesztik el a dotácziót. Milyen az az izgatás, melyet dotáczióelvonással büntetnek? Hát a fegyelmi vétségek mely foka az, melynél a miniszter sújtja a lelkészt? Neki intézményszerű garancziák kellenek, nem személyek, mert a személyek és papok változnak. Minthogy a szakasz azon diszpozicziójában, melyben a 9-ik szakaszra hivatkoznak, azt látja, hogy a megijesztésnek kaput nyitottak, nem fogadja el a szakaszt. Meskó László: Kérdi, hogy ki lesz hivatva arra, hogy a lelkész büntetendő, vagy fegyelmi vétségének súlyos vagy kevésbé súlyos voltát meghatározza. Czólszerű volna a szakaszban esetrőlesetre meghatározni, mely büntetendő esetben vonja meg a miniszter a fizetési kiegészítést. Madarász Imre: Figyelmezteti a minisztert, hogy a református lelkészek szabadságának korlátozása nem áll a haza érdekében. Sőt ép a mai időkben mindent meg kellene tenni a református felekezet erősítésére. Nem hiszi, hogy lesz olyan lelkész, aki az ilyen megszégyenítő feltételek mellett nyújtott alamizsnát szívesen fogadja. Miután a 7-ik szakasz 6. pontja oly feltételeket rejt magában, mely a lelkészekre nézve sértő, módositványt nyújt be, melyben e pontot törölni kívánja, Wlassics Gyula kultuszminiszter: A most felvetett kérdéseket az általános vita folyamán már letárgyalták ós most ismétlésekre nincs szükség. Meskó javaslata nem fogadható el, mert a büntetendő vétségek takszativ felsorolása, a javaslat szempontjából, lehetetlen. A kormány erkölcsi vétség tekintetében ritka esetben fog ellentétbe jutni az egyházi hatósággal. Apr. 27-ón. Kiss Albert sérelmesnek tartja a miniszternek azt a jogát, hogy a fölmentés ellenére is megvonhatja a vádolt lelkésztől a segélyt, a nélkül, hogy az egyházi hatóság iratait látta volna. Lakatos Miklós ebben az autonómia sérelmét látja; ne gyanúsítsa a kormány a prot. egyházi bíróságokat, mert azokat nem zsandárfödözettel betaszigált választók választják. Apponyi A. gróf azt kívánja, hogy súlyos eikölcsi vétségek esetében semminemű felülbírálási joga se legyen a miniszternek, hanem csak az államellenes magatartás esetében. Jágics József azt kiváltja, hogy a fölebbezési jog a lelkésznek is adassék meg.Tisza Kálmán nem látja e szakaszban az autonómia sérelmét. Neki, mint magyar református embernek még felekezeti szempontból is első feltétele, ha felekezete javát akarja, hogy az állam legyen erős. Hozzájárult ugyan a közigazgatási biróság elfogadásához, de szükségesnek nem tartotta, mert az állam kezeit ilyen esetben és ilyenek által megkötni nem óhajtotta. Győry Elek felszólalását egész terjedelemben közöljük. Polónyi Gézának jogi aggodalmai vannak. Ha a miniszter nem bizik meg az egyházi fegyelmi hatóságban, akkor ne magát tegye meg bírónak, hanem valamely külön fegyelmi forumot, például a kúriát. Wlassics Gyula nem fogadja el a módositványokat ; vannak fegyelmi hatóságok, melyek a fegyelmi vétségeket nem úgy kezelik, mint azt az állam érdekei kivánják. Kiss Albert azon módositványát azonban elfogadja, hogy a miniszter köteles legyen mindenben másolatot közölni a felekezeti hatósággal. Apponyi Albert gróf azt kívánja, hogy csak a közigazgatási biróság határozata után legyen joga a miniszternek elvonni a segélyt. W

Tlassies ezt sem fogadja el. Madarász Imre azt indítványozza, hogy a lelkészi jövedelem kiegészítése ne kilencz, hanem három év alatt történjók. Tisza Kálmán azt az indítványt az állam pénzügyi helyzetére való tekintetből nem pártolja, de reméli, hogy a miniszter a pénzügyi viszonyokhoz képest lehetőleg gyorsítani fogja a segélyt. Harang szentelés. A zsebesi már-már országos hírre vergődött harang ügye, melynek a korba semmikép sem beillő, sajnos, nagyon is szomorú története ismeretes e lap olvasó közönsége előtt: végié hosszas küzdelem után apr. 17-én befejezéshez jutott, úgy, hogy ma már ott áll felszentelve Zsebes község közepén, közvetlen a róm. kath. templom mellett, a protestánsok külsőleg is igen csinos haranglábja, benne elhelyezve két haranggal. Mult hóban e lapban megjelent közleményünkben ez ügyre vonatkozólag azt irtuk volt, hogy a zsebesi protestánsok Urunk Jézus születése után 1898-ik évének április havában, Abaúj-Torna vármegyében, Kassa szab. kir. város közvetlen szomszédságában, valószínűleg zsandári