Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Veres József. A képviselőház tárgyalásai a lelkészi fizetések kiegészítéséről

215 fegyelmi hatóság ne találja erkölcsileg súlyosan vétkesnek. De hátha a miniszterre bizzuk annak megítélését, hogy csakugyan súlyosan részeg volt-e az a lelkész, ezzel ugyan az államot nem erősitjük és azért nem kell ily fontos jogot megsérteni s oda állítani, hogy nem bizunk az egyházi :fegyelmi hatóságban, az nem tudja megérteni, mikor súlyos vagy nem súlyos az erkölcsi vétség. Megtörténhetik talán egyik-másik helyen, hogy gyöngeségből vagy csupa könyörületből, nem Ítélik el az illető lelkészt ily hiba mellett, nem szabad az egész vonalon, minden esetben meg nem határozható tisztán tetszés szerinti, egyéni gondolkodásra bízni azt, hogy melyiktől vétessék el, vagy melyiknél hagyassák meg a segély, mikor •már felmentették az illető lelkészt. Hát az annyit jelent, hogy igenis a fennforgó körülmények közt a miniszter súlyosnak találhatja olyan valakinek •erkölcsi vétségét, a kit az egyházi fórum fölmentett; mert vele ellenkező párton van, vagy nem •találhatja súlyosnak, ha vele egy párton van. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Ilyen gyanúnak ne tegyünk ki egy minisztert sem. Mindezeknél fogva gróf Apponyi Albert -módositványát pártolja. (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) BELFÖLD. A képviselőház részleteiben is letárgyalta a lelkészi fizetések kiegészitéséről szóló törvényt. Apr. 23-án Polónyi^ kijelenti, hogy nem hive a szekularizácziónak. Álláspontja világos. Állapittassék meg a vagyon jogi természete, s az, mely egyházi czólokra rendeltetett, adassék át a katholikus autonómiának, a mi pedig oktatás czóljaira adatott, az adassék az áliam rendelkezésére, az oktatás czéljainak fedezésére. Thaly Kálmán sem hive a szekularizáczióTiak s ezt különösen most ezen kormány alatt semmi szin alatt nem tartaná helyesnek. Közösügyes kormánynak nem is szavazná meg soha a szekularizácziót. S ág h y Gyula azt ajánlotta, hogy a nem képesített lelkészeket hagyják ki a segélyezésből. Hartha Ödön elismeri, hogy az orthodox zsidóság a kulturális haladás nagy ellensége, ó küzdött is és küzdeni fog az orthodoxia ellen. Kérdi, mi állja útját annak, hogy a hazafias szellemű gör. kath. hivek nagy részének az az óhajtása, hogy a magyar lithurgiát megteremthessék és alkalmazhassák, megvalósuljon? Ki állja útját annak, vagy hova vezetendő az vissza, hogy a róm. kath, felekezetnél szintén egy holt nyelv uralkodik a vallási szertartásokban ós nem is szabad kezdeményező törekvéssel fellépni arra nézve, hogy az megváltoztassék ? A következő határozati javaslatot nyújtja be: „A többi törvényesen bevett vallásfelekezetek rendszeresített, vagy autono \\ hatáskörükben rendszeresítendő. vagy régebben rendszeresített, de esetleg időlegesen betöltetlenül hagyott lelkészi állásoknak jövedelme az állampénztár terhére addig is, mig az egyházi adózást a felekezetek a saját jogkörükben végleg rendezik, évi kétezer koronára egészíttetik ki. A lelkészi minősítés nem lehet kisebb, mint a melyet a törvény 4. szakasza meghatároz. Apr. 26-án Kiss Albert statistikai adatokkal tünteti föl, hogy a protestáns hivek mily magasan vannak megadóztatva ; mig az állam 1.800,000 frtot fordit népoktatási czélokra, a ref. egyház e czimen 7 milliót költ ; méltányos tehát, ha az egyházi adózás kérdését az állam és a törvényhozás figyelmen kivül nem hagyja: módosítása szerint igy hangzanék a § : „Az 1898. óv január hónap 1-éig már rendszeresített oly lelkészi állás, mely ezen egy év alatt be nem jelentetett, jövedelmi kiegészítésben nem részesíthető, kivéve azon eseteket, amidőn a bejelentés vagy azért nem történt meg, mert az egyházi adózás ós ebből folyólag a lelkészi fizetés végleges rendezése az egyházi hatóságok által még megállapítható nem volt, vagy azért, mert a tényleg alkalmazott lelkész a 4. §-ban előirt képesítéssel nem bírván, 1600 koronáig terjedő jövedelmi kiegészítésre igényt nem tarthatott ós jövedelme az őt megillető 800 koronát megha^ladta." Bar ta Ödön szerint nemcsak a lelkészek létminimumát, hanem a hivők existentiáját is biztosítani kell. Jagics azt indítványozza, hogy ne csak a lelkészek, hanem az egyházközség is folyamodhassék kiegészitézért. Wlassics Gyula nem engedi a javaslatba az adózás kérdését belevegyiteni ; csak Jagics javaslatát fogadja el. Meskó László azt indítványozza, hogy a lelkészektől ne csak a 8 osztály vógzózét, hanem az érettségi vizsga letételét is megköveteljék. P á d e r Rezső indítványt nyújt be, mely szerint a 400 frtot élvező lelkészek a néptanítóival egyenrangú minősítést szerezzenek. Várossy Gyula azt óhajtaná, hogyha lelkészek itthon végezzék iskoláikat s magyarúl irniolvasni tudjanak. Thaly Kálmán ezt a módositványt adja be: „Jövedelmi kiegészítésben csak oly lelkész részesülhet, aki nemcsak hogy magyar állampolgár, hanem az állam nyelvét élő szóval és Írásban bírja. Aki ezen követelménynek nem tud meg-