Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Veres József. A képviselőház tárgyalásai a lelkészi fizetések kiegészítéséről

209 és fejezték ki elismerésüket az egyesület eredményes működése iránt. Az egyesület bevétele 24,803 frt 38 kr., kiadása 23,988 frt 85 kr. volt. Az egyesület vagyona: 362,913 frt 13 kr. B r o c s k ó Lajos igazgató vezetésével — ki 24 év óta működik ez intézetnél — a tanítótestület tagjai a következők: Brocskó Lajosné, Petrik Janka, Alapi István, Csernok Rezső. Bejáró slöjdtanitó : H e i n 1 e i n János. A választmány, melynek élén Kovácsy Sándor elnök és dr. Wágner Géza állanak, tervbe vette egy 150 árva befogadására alkalmas új árvaháznak építését, és e czélból Budán a városmajor utezában mintegy 4000 • öl nagyságú telket vettek. Az ég áldása kisérje nemes törekvéseiket. BELFÖLD. A képviselőház a lelkészi fizetések kiegészítéséről szóló javaslatot tárgyalta. Apr. 19-én Győr y Elek nyilatkozott, beszédjét egész terjedelemben közöljük. Utána Wlassics miniszter tartott hosszú beszédet a beadott javaslatok ellen, s többek közt igy nyilatkozott: „az egyáltalában nines kizárva, hogy az állam továbbra is egyházi és iskolai szükségleteik fedezésében segélyezze a vallásfelekezeteket. Itt ezen segélyeknél aztán tekintetbe vehető esetleg az az aránytalanság, mely a létminimum állami rendezésénél kikerülhetlen és a mely aránytalan is." Verner Gyula a szászok felfogása ellen beszél. A javaslatnak politikai czéljai nincsenek. Politikai következményei lehetnek, mert hiszen elejét veszik a nyomornak s tudjuk azt, hogy az elégedetlenség vajmi gyakran a nyomornak szülötte. (Tetszés.) Sokat várhat a javaslattól. Várakozását nem a hála érzetére alapítja, mert a politikában a hálára számítani nem lehet. De alapítja arra, hogy a lelkészek saját jól felfogott érdekükben tartózkodni fognak a háborgások előidézésétől, mert nyerni valójuk nem, csak veszteni valójuk lenne. Szentiványi Árpád beszédét, nem jutván hozzá, egész terjedelemben, nagy sajnálatunkra nem közölhetjük. Szentiványi Árpád beszéde folyamán utalt arra, hogy ha Wlassics ismerné a protestánsok évszázados történetét és egyházi alkotmányát, akkor nem beszélhetett volna úgy, mert ez a javaslat tényleg belevág az autonómiába. Kifogásolja, hogy a javaslat a protestánsokat, a kiknek autonómiája garancziát nyújt a kormánynak, mivel minden dolgukat nyilvánosan intézik, egy kalap alá vonja más oly felekezetekkel, a kik dolgaikat nem mtezik el nyilvánosan. Ennek, hogy a katholikusok és protestánsok egy kalap alá vonatnak, még rossz következményei lehetnek. Hibája e javaslatnak az is, hogy a kvalifikált és nem kvalifikált lelkészeket szintén egy kalap alá vonja, sőt még odáig ment a kormány, hogy a kvalifikálatlan lelkészek előbb kapják meg a dotácziót, mint a kvalifikáltak. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Hibája a javaslatnak továbbá az is, hogy az adózási rendszert nem fekteti egyenletes alapra, mert a javaslat intézkedései szerint, a ki az egyik községben 25—30 forintot fizet, ugyanaz a másikban csak 4—5 forintot fizet. Helyteleníti a javaslat intézkedéseit a fegyelmi vizsgálatra nézve is. Mert hogyha a fegyelmi ügy a három egyházi fegyelmi biróság retortáján keresztül ment, akkor a minister maga bírálja felül a fegyelmi iféletet s ezután még egy ötödik fegyelmi : a közigazgatási bírósághoz van helye a felebbezésnek. Nem tartja helyesnek egyáltalán, hogy az egyházi biróság Ítéletét még két fórum felülvizsgálja. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Ez a javaslat megint csak tápot fog adni a pártpolitika felvirágzásának, mert hisz ennek érdekében elkövet mindent a kormány, igazolja a Bohonczy 3 milliója. (Helyeslés a bal-és szélsőbaloldalon ) A javaslatot nem fogadja el, hanem pártolja Apponyi határozati javaslatát. (Helyeslés balfelöl.) Április 20-án Mezei Mór megjegyzi, hogy foglalkozott a zsidóság felekezeti középiskola tervével, de nem látja czólszerűnek a társadalmi elkülönzés eszközeit szaporítani. Az 1848. XX. törvényczikket a 3. §-al együtt tartja helyesnek. A javaslatot elfogadja. Apr. 21-ón Rakovszky István azt mondja, hogy ha a zsidóság folyton-folyvást hivatkozik az egyenjogúságra, megköveteli, hogy ők is tegyenek eleget az egyenjogúsággal járó kötelességeknek : mutassák be hitczikkeiket, szervezetüket, áldozzanak iskolák fentartására, mint a többi felekezetek ; állást foglal a secularisatio ellen. E törvény daczára is nagy erővel fog a revisio eszméje éppen az e törvény alapján segélyezett felekezeteknél tért hódítani. Pulszky Ágost beszédét — minket közelebbről érdeklő részeiben — egész terjedelemben közöljük. Apr. 22-én Pád er Rezső nem tartja czólszerűnek, hogy ez a javaslat az egyházakkal szemben már előre a bizalmatlanság álláspontjára helyezkedik. Ha az állam a segélynyújtásnál az egyes emberekkel foglalkozik, ez nagy visszaélésekre vezethet és ez már nem annyira segélynyújtás, hanem megrendszabályozási eszköz ós a kormány pártpolitikai szempontból zaklathatja majd az illetőt azáltal, hogy megvonja tőle a segélyt.