Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Gyűlések, ünnepélyek stb. - Tiszai kerület

210 Nekünk az egyházak és a papság függetlenségét az általuk teljesített magasztos hivatás érdekében nem megszorítanunk, hanem védelmeznünk kell, mert ez a közérdek. A katholikusoknak autonómiát követel, Marjai Péter kevésnek tartja a 800 frtot a lelkészek képzettségéhez képest. Lakatos Miklós csodálja, hogy a miniszter hazafias érzülete nem tatái különbséget a hazafias protestáns lelkészek s ama felekezeti lelkészek közt, akik sem hazafiság dolgában, sem erkölcsi tekintetben, sem műveltség tekintetében nem hasonlíthatók a magyar protestantismushoz, amely mindenkor bebizonyította hazafiságát, abban soha egy felekezet sem szárnyalta túl, évszázadakon át sohasem volt ellene panasz. Kálmán Károly. Jöhet idő, mikor engedelmeskedni bűn, ellenszegülni kötelesség. Nem fogadja el a javaslatot, mert szolgaságra visz. T rausche n fels Emil : a szász egyház külön egyház, önálló egyház és nemcsak egyházkerület. Az négyszáz év óta. A szászok nem kértek segélyt középiskoláik részére sem, csakhogy teljesen megtarthassák függetlenségüket. Ápr. 23-án Búzát h Ferencz kijelenti, hogy midőn a néppárt a protestáns autonomiát védi, akkor a szabadságot védi ; a törvényjavaslatot, mely az egyhazakat az állam szolgálatába akarja helyezni, nem fogadja el. Tuba előadó nyilatkozata után Apponyi Albert gróf tartotta meg záróbeszédét. A vita csak azokat nyugtathatta meg, csak azok aggodalmait oszlathatta el, akiknek már előzőleg sem voltak aggodalmaik. F a b i n y, Bethlen András, Radó beszédeiből megnyugtatást csak úgy lehet kiolvasni, ha a megnyugtatást resignationak olvassuk. „A felett nem lehet véleményeltérés, hogy ez a javaslat nem ama XX. törvényczikknek megvalósítása ; de én azt hiszem, nem helyesen értelmezik e törvény harmadik szakaszát, a kik azt állítják, hogy e törvény, vagy annak a harmadik §-a az egyházi javaknak konfiskaczióját tartalmazza, vagv a franczia rendszerhez, vagyis a lelkészeknek állami hivatalnokokká való átalakításához vezet. Ezt a felfogást én nem tartom helyesnek; ez az én felfogásom szerint az 1848. XX. törvényczikknek egyáltalában és e törvényczikk harmadik §-ának téves magyarázata. Megmondom röviden, hogy miért. Először, mert az 1848. XX. t.-cz. azt az elvet, hogy az összes törvényesen bevett felekezeteknek egyházi és iskolai költségei álladalmi eszközökkel fedeztessenek, a keresztülvitelben úgy kontemplálja, hogy erre nézve az egyházakkal egyetértés jöjjön létre; már pedig tisztelt képviselőház, én arra preczendenst a történetből nem tudok és a dolog természete szerint is ki van zárva, hogy valamely egyházzal vagy bárkivel, az ó jószágainak a konfiskácziójára nézve egyetértés jöhessen létre. (Derültség. Ugy van !) Nem is tartom az 1848. XX. t.-cz.-ben bennrejlónek a lelkészek állásának átváltoztatását államhivatalnokokká, az autonómiának megsemmisítését, nem csak azért, mert a 48-diki törvényeknek egész szellemével ós irányzatával az autonómiának, a társadalmi tevékenységnek a megsemmisítése, a szabadsági garancziáknak a csökkenése merőben ellenkezik, de azért és különösen azért, mert ezen XX. t.-cz. 8. §-ában a törvényhozás sürgős feladatává teszi, hogy annak a bevett vallásfelekezetnek. a melynek autonómikus organizácziója még nem volt, tudniillik a görög nemegyesülteknek autonómiája rendszeresítessék ós teszi ezt a törvényhozásnak feladatává a következő szavakkal : „A. görög nemegyesülteknek vallásbeli és iskolaügyeik iránti intézkedési joga is az álladalom felügy elese mellett ezennel biztosíttatván." Tehát egyenesen kimondatik az az elv, hogy a görög nemegyesültek vallásbeli és iskolaügyek iránti intézkedési jogát kell biztosítani, és minthogy fel nem tehető, hogy az 1848. XX. törvényczikk ezt az intézkedési jogot egyedül a görög nemegyesült vallásnak, mint privilégiumot akarta volna adni, ebből is világos, hogy ez a XX. törvényczikk az autonómiáknak nem eltörlését, nem gyengítését, nem csökkentését, hanem az állam részéről való támogatását intenczionálja. (Igaz! Ugy van! balfelől.)" A jelenlegi aránytalan adózásra alapítani a segélyezést a legkínzóbb igazságtalanság, nem valósulhat meg az a czél, hogy a hivek terhei is könnyittessenek. érdekellentétet teremtünk a lelkészek és a hivek között, mely érdekellentét csak fokozni fogja a felekezetnélküliség terjedését. A lelkiismereti szabadságot tiszteli, de az egyéni szabadságot a társadalom nagy érdekeinek megvédésében korlátozni ott, ahol kell, a törvényhozás feladata. A törvényhozásnak föl kell ismernie azt s intézkedéseinél ennek megismeréséből kell kiindulni, hogy a felekezetnelküliség terjedése veszélyes a társadalomra, mert a nóptömegekre nézve ez nem egyéb betyárkodásnál, féktelenségnél s a terhektől való szabadulásnál. Közéletünk minden iránya meg van hamisítva s igy jogosan merültek fel az aggodalmak az államhatalom beavatkozása miatt." W1 a s si es Gyula hivatkozva az 1848. XX. t. cz. tárgyalására, kijelenti, hogy a törvény alkotása alkalmával tiltakoztak mindig az ellen a fölfogás ellen, hogy ebben a törvényczikkben benne volna a secularisatio. Ragaszkodik régebbi kifejtéseihez. A képviselőkáz a javaslatot általánosságban elfogadta. Á tiszai ág. li. ey. egyházkerület f. hó 14 és 15-ikén tartotta Miskolczon a Péchy Ta-