Evangélikus Egyház és Iskola 1898.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Pulszky Ágost beszéde a képviselőházban

204 szer érzetét költhettek volna föl (Helyeslés jobbfelől.) és meg is teremtette ez már ma is gyümölcsét s lia a t. képviselő úr azt mondja, hogy ez a törvény előmozdította a szoczializmus terjedését, akkor én csak arra hivatkozom, hogy a nazarénusok épen 5—6 héttel ezelőtt, a mikor a szoczialista mozgalmai a legakutabban mutatkoztak, kijelentették, hogy nazarénus pedig semmi szín alatt és semmi föltétel mellett nepi lehet szoczialista, és ezzel szemben lehetővé tették az emberek százainak ós ezreinek, hogy a társadalmi rend védelmezői közé álljanak, a mikor különben, mint a társadalmi rend ellenségei szerepeltek volna. (Ugy van ! jobbfelől.) Ez tehát teljesen igazolt és minden tekintetben helyes politika volt, politikája ama törvénynek, mely, mint mondám, máskép rendelkezik mint azt Molnár János t. képviselő úr felhozta és a melynek rendelkezéseit, mint szerencsém volt kimutatni, a képviselő úr egyáltalában nem is ismerte. De a t. képviselő úr sok mást sem ismer. A mikor gi'. Csáky Albin igen t. képviselő úrnak felelve,, azt mondotta, hogy ő a morálfilozófia elveit itt fejtegetni nem akarja és nem akarja bővebben magyarázni, mi az a vallásszabadság és mi az a lelkiismereti vagy vallásos meggyőződés, hivatkozott, hogy a lelkiismereti szabadság fogalmát biztosan megállapíthassa, Oatrein morálfilozófiái müveire. Meglehet, hogy a képviselő úr Catrein műveiből tanulta a vallásosság és vallásszabadság fogalmát. De engedje meg, hogy a magyar képviselőház nagy tömege s a magyar nemzet nem egyes morálfilozófiái müvekből tanulja a vallásosság fogalmát; megtanulta azt a történelemből, véres áldozatok, hosszú harczok és csapások után és attól a fogalomtól, melyet a vallásszabadsággal összekapcsol, a mely mellett a vallásszabadságot törvénybe iktatta, a mely szerint a vallásszabadság fogalmait levonta, semmi morálfilozófiai mű eltéríteni nem fogja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Egy további tanulság, — melyet az eddigi vitából levonhatunk, — ismét az igen tisztelt néppárt kijelentéséhez fűződik. - Ók ugyanis a kormánybetolyás és autonómia szavakat egészen más értelemben használják, mint használni szoktuk mi mindannyian türténelmileg. Erre nézve is igen érdekes Molnár t. képviselő ur tegnapi beszéde. 0 abban látja a javaslat főhibáját, mert oly esetekben, a hol a magyar állam elleni izgatásról és államellenes magatartásról van szó : a lelkész legfőbb birájának, ha csak a kongrua kiegészítése tárgyában is, nem a felekezeti főhatóságot, hanem az államot, a minisztert és a közigazgatási bíróságot teszi meg. S itt ismét igen tanulságos e beszéd egyes magyarázatainak megfigyelése. Mikor azt mondja a képviselő ur, hogy legmélyebben sérti e törvény az egyház érdekeit azért, mert nem koordinálja az egyházi hatóságot az államival, hanem az államit, igaz, csak állami vonatkozásban, annak föléje helyezi: azt is mondja : előmozdítja a törvény a vallástalanságot nem csak azért, mert a miniszternek megengedi, hooy az esetre, ha a felekezettel általában megállapodni nem tud, az egyes leikészekkel „alkudozhassék" — a hogy ő mondta, a mi nem felel meg a javaslat szövegének és .értelmének — hanem mert az egyes lelkészeknek, kik a javaslat követeléseinek megfelelnek, a kongrua kiegészítését megadhatja s ez által izgatja azon lelkészt saját felekezeti hatósága ellenében és azt a lelkészt oly cselekményre buzdítja, a mely cselekmény felekezeti szempontból csak ártalmas és káros. Mit jelent ez? Jelenti azt, — mert a premisszát el kell fogadni a képviselő úrnak is, mely a törvénybe be van fektetve, — hogy még az esetben is, ha a felekezet maga nem akar megtorolni államellenes cselekményeket, ha nem mutatkozik minden tekintetben megbízhatónak, akkor is az illető lelkészt azért, mivel azon felekezet tagja örök szegénységre-nyomorra akarja kárhoztatni inkább, semhogy az mondathassék, hogy nem a felekezet, hanem az állam nyújtott segélyt. Es az a nagy autonómiai sérelem, melyet az igen t. képviselő úr e javaslatban lát, az, hogy a jogegyenlőség alapján minden felekezet tekintetében a miniszteri és közigazgatási bírósági hatóságot statualja. Annyira ment az igen t. képviselő úr, és ezt jó lesz megjegyezni, esetleg jövő hivatkozásokkal szemben, hogy nem átallotta Magyarország birói testületét — nem felekezeti, hanem közbirói testületét — a legocsmányabb módon megtámadni és meggyanúsítani, csak azért, hogy azt mondhassa, hogy ma ugyan nem gyanúsíthatja még a közigazgatási bíróságot, de ki tudja, nem jön-e oly idő, a mikor a közigazgatási bíróság .... (Nagy zaj balfelől.) Rakovszky István: Kasics esete! Pulszky Ágost: Én nem ismerhetem az önök véleményét, a mely eddig ki nem volt fejtve, én csak Molnár apát képviselő úr véleményét ismerhetem ós ő azt mondta . . . (Zaj balfelől, Kálmán Károly közbeszól.) Elnök: Kálmán képviselő urat rendreutasítom I Pulszky Ágost: . . . hogy ő nem akarja ma a közigazgatási bíróságot meggyanúsítani, sót kalapot emel előtte, csak a jövő működését akarja meggyanúsítani. A mint láttam, az Rakovszky igen t. képviselő úr mai beszédében is az alaphangulat volt. Az a kitogás, hogy a közigazgatási bíráskodás kiterjedhet a lelkészek kongrua-ügyeire is, vallás- és felekezeái különbség nélkül, az a mely a t. néppártot visszatartja attól, hogy e törvényjavaslatot általában is elfő-