Evangélikus Egyház és Iskola 1898.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Győry Elek beszéde a képviselőházban
lása.Tiogy ime e javaslatban nem arról van szó, hogy visszaadjuk azt az alapot, hanem épen ellenkezőjéről; én pedig még azt mondom, hogy a 48-ki törvénynek se felel meg, midőn igy jár el a törvényjavaslat. Már pedig igaz az, ha nem volna is az az 1848. XX. t.-cz., akkor se lehet ajándék, se semmiféle különadomány az, a mit ilyen módon az állam juttat a felekezeteknek, hanem kötelesség, saját maga érdekében álló kötelesség, amelyet nem szabad neki elmulasztani. Mikor azonban ez a kötelesség egyszersmind törvényben van kimondva, akkor nem szabad évtizedeket elmúlni engedni, hogy a törvény végre.hajtassék, hogy ne legyen valósággá ós hogy végre olyan magyarázatra lyűkadjon ki, hogy ime ez a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat, ha nem is egész, de részletes végrehajtása a 48-iki törvénynek. Ehhez az állitáshoz hozzácsatoltatik az is, hogy tekintve az ország pénzügyi viszonyait, ezen törvényjavaslat szerinti segélyezés is már nagy áldozatokkal jár. Tegyük csak kezünket szivünkre; ha például itt 800,000 frtról, vagy egy millióról, vagy tőkében többről van vagy volna is szó, annyi idő alatt a magyar kormányoknak alkalmuk volt ezt a törvényt végrehajtani ós nagyon sokszor lett volna alkalom és idő arra, hogy ezt az alapot megteremtsék ós az egyházaknak juttassák. Sokkal kevesebbe került volna ez, mint például a polai forgó torony és azokból a milliókból, a melyeket oda dobunk rég ós most is Ausztriának a kiegyezés révén, bőven kikerült volna a kiegószitósre szükséges összeg. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hanem ha látjuk, hogy oda pazaroltatnak az állam értékei és más részről szegénységre juttatva hagyattak a felekezetek lelkészei, midőn előállott az a szomorú helyzet, akkor igenis kénytelenek vagyunk keresni a módot, hogy az enyhitő cseppet elnyerjük, egyszersmind kárhoztatni kell azon kormányt, mely idáig hagyta jutni a dolgokat. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A 48-iki törvények helyes magyarázata okvetlenül maga után vonta volna azt is, hogy csak olyan javaslatot lehet előterjeszteni, a melyre nézve az egyházak meghallgattattak ós azokkal egyetértőleg történik a javaslat előterjesztése, mert abban a 4 8-iki törvényben az is benne van, hogy az elv kimondatván, részleges megvalósitása iránt az illető felekezetekkel egyetértőleg terjesszen elő a koi mány a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot. Ezt azonban a kormányok folyvást elmulasztották. Mindenre volt gondjuk, csak erre nem. Mégis azt mondják most, hogy hiszen már gondoltunk mi ezekre a dolgokra, ott van a budgetszerü dotáczió. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni s azért erre első sorban azt jegyzem meg, hogy hiszen a budgetszerü dotáczió időrőlidőre való önkényétől függ az egyes kormányoknak, a mint azt látják, hogy egyik vagy másik felekezet részéről az ő politikája nagyobb támogatásra talált. Ez nem garanczia. Most is fel van véve az 1898. évi költségvetésbe 40,000 forint az ágostai hitv. evang. egyház részére, azon az összegen felül, a melyek a lelkészek javadalmazásainak kiegészitósére van szánva. Aztán ez a 40,000 frt hogyan osztatik el? Ebből a szászok kapnak 16,000 forintot, az ágostai hitvallású evangélikusok többi négy egyházkerülete kap összesen 20,000 forintot s egyegy egyházkerület 6000 forintot. (Ugy van I Ugy van I a szélső baloldalon.) Már akármit mondjon gróf Osáky Albin t. képviselő úr, hogy nem szabad nekünk rámutatnunk egyik vagy másik felekezetnek az országhoz való magatartására, azt felednünk még sem szabad, mert furcsa dolog az, hogy azok jutalmaztatnak, a kik veszedelmes időben mindig a haza ellen voltak, a kik pedig a haza mellett küzdöttek, szegénységre legyenek kárhoztatva. A t. szász képviselők panaszkodnak, hogy rájuk ilyenformán semmi sem jut. Boldog Isten! Hát még ők valami újabbat akarnak akkor, midőn ha nem tévedek. tized kárpótlásban is részesültek, vagyont kaptak, holott a többi protestáns egyházak nyomorognak, mert túl vannak terhelve. Itt lett volna az alkalom, a megfelelő alap megteremtésével és az egyházaknak odaadásával arra, hogy az igazságtalanságot a dotáczió tekintetében megszüntessük. Ezt is elmulasztotta a kormány. Pedig azt hiszem, figyelembe kell venni azt is, hogy a 16,000 frt évi dotáczióban épen az a része részesül a lutheránus egyháznak, a mely az állami uniónak megfelelően az egyházi uniótól vonakodik, a kik annak idején meg voltak hiva a zsinatra, de nem jöttek el, mert német nyelvüket akarják föntartani. Kénytelen voltam ezt elmondani, mert az is egyik oka annak, hogy bizonyos, megfelelő módositások mellett a törvényjavaslatot elfogadni kész volnék, hogy tudniillik a magyarországi protestáns egyházakat, különösen az ág. evangélikusokat saját helyzetük arra kényszeríti, hogy már a humanizmus nevében is kénytelenek igénybe venni a segélyt. Lehetetlen észre nem venni, hogy némelyek úgy állítják oda a javaslatot, mint borravalót az egyházpolitikai javaslatokra adott szavazatukért. Én nem voltam a ház tagja, midőn az egyházpolitikai javaslatok tárgyaltattak, de egész határozottan kimondom, hogy teljesen osztozom azokban, a miket gróf Osáky Albin az egyházpolitikai törvényekre nézve előadott. Meg vagyok győződve, hogy Magyarországnak kötelessége volt igy eljárni, és nem tűrhette az eddigi zilált állapotokat, és