Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Magyari. Néhány őszinte szó a lelkészi fizetések tervbe vett új összeírása alkalmából

Tizenötödik évfolyam. 41. szám. Orosháza, 1897. okt. 14. EVANG. EGYHÁZ ES ISKOLA Néhány őszinte szó, a lelkészi fizetések tervbe vett új összeírásának alkalmából. A mult évi egyet, gyűlés jkönyvének 56. p. szerint, a tiszai kerület indítványt tett az egyetemes gyűlésen, hogy a lelkészi fizetéseknek a változott viszonyokhoz mért s mind a 4 egyházkerületben egyöntetű irányelvek alapján leendő összeírása rendeltessék el s e munkálat tétessék át a kormányhoz, a már beterjesztett helyébe, — mely indítvány elfogadása kapcsán, megbízatott az országos segély tárgyában működő egyet, bizottság, hogy az ez évi egyetemes gyűlés elé, az indítvány intentiőjának megfelelően készített javaslatot terjesszen be. A mi a javaslatnak, az indítvány szellemével megegyező elkészítését illeti, a mélyen tisztelt bizottság, melynek tagjai az összes kerületből választvák, bizonnyal megtalálta azokat az elveket, melyeknek az összeirásnáli foganatosítása, úgy a jobbára készpénzzel javadalmazott városi, mint a bizonytalan jövedelmű földbirtokra s évről-évre változó értékű terményekre támaszkodó falusi papság helyeslésével találkozik. Azon körülmény, hogy egy kerület, mint testület indít mozgalmat az új összeírás czéljából, bizonyítja, miszerint az első összeírás s a tényleges viszonyok közt lényeges külömbség van s ez a külömbség, többféle okokra vezethető vissza. En csak egyet említek fel, a mit közvetlen a mi egyházmegyénkből s hallomás útján más gyülekezetből is tudok. Midőn dunántúli kerületünkben az egyháztanács bízatott meg az összeírással, az egyháztanács törekvése nem egy helyen odairányult, hogy számítása lehetőség szerint kihozza azt a minimalis 800 forintot; mert ismerve a zsinati törvény idevágó rendelkezéseit, azt hitte, hogy a hol a 800 frt hiányzik, ott a gyülekezet leend köteles azt pótolni, ha máskép nem, a tagoknak új megadóztatása által, — nem gondolva arra, hogy majd az állam jön a kiegészítésre segítségül. Ez a tapasztalat indította a zalai egyházmegyét arra, hogy közgyűlésileg megbízza a számvevőszéket, miszerint lehető egyforma elvek alapján, minden gyülekezet lelkészi javadalmát irja össze. A számvevőszék 1896. őszén tartott rendkívüli gyűlésében megfelelt a megbízatásnak, mindenben az első, az egyháztanács által teljesített összeírás elveit követvén, csak a föld jőve de lem megállapításánál vette fel a kataszt. tiszta jövedelmet, analog eset állván előtte a tanitói fizetések néhány év előtti összeírásánál. — Legyen szabad ezek előrebocsátása után, a földjövedelem, természetbeni járulék s stóla értékére vonatkozólag saját véleményemet nyilvánítani. Tagadhatatlan, hogy midőn a földjövedelem elbírálásához alapot keresünk, olyant, melyen helyes, — a valóságnak megfelelő eredményre juthatunk, bajos találni. Az úgynevezett 5 vagy 10 évi átlag, épen a j ö v ő szempontjából határozatlan, bizonytalan, igazságtalan, mert sok óv lehet a 10 között, mikor a valóságban nem ad a föld annyi értéket, mely a felvett átlagot megütné s igy a jövőre vonatkozó számítás ilusorius. Legigazságosabbnak lehet tartani, a kataszt. tiszta jövedelem alapul vételét. Lám a magas kormány, midőn a tanitói fizetések összeírását rendelte el, a földjövedelem megállapításánál ezt vette alapul s ezt veszi számításba, mikor a tanitói fizetést 3. vagy 400 frtra kiegészíti ! A napilapokból olvastuk, hogy az egyházpolitikai törvényeknek hatása miatt panaszkodó, nagy terjedelmű felső-baranyai reform, egyházmegye közgyűlésén is, a lelkészi fizetések összeírásának kérdése kerülvén szőnyegre, ez