Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Az egyetemes egyház felirata a vall. és közokt. miniszterhez
községeit, sem Iii veit nem érinti és nein kebelezi be, hanem csak a tisztelettel alólirt egyházegyetem tagjainak egyházközségi illetőségét s ezzel összefüggőleg egyház ható sági illetőségét állapítja meg Magyarország területére, tehát Magyarországnak erdélyi részeire nézve is ; és hogy a missiói körök alakításával csak saját híveinek lelki gondozását kívánjuk eszközölni, mi pedig jogunk és kötelességünk egyaránt. Ezek mellett egyébiránt egyetemes felügyelőnk felhívta Nagyméltóságod figyelmét arra is. hogy az egyházi alkotmányunkról szóló zsinati törvény 150. §-ának, e.) g.) z.) aa.) dd.) pontjai értelmében ily ügyekben az alulirt egyház egyetemes közgyűlése van hivatva intézkedni. Ezen felterjesztés folytán, tekintettel arra, hogy az egyházi alkotmányunkról szóló zsinati törvényt 0 Felsége, a király helybenhagyta s megerősítette s így az az 1791.26. t. cz. értelmében hazánkban mindenkire nézve kötelező, méltán várhattuk, hogy a mennyiben Nagyméltóságodnak egyetemes felügyelőnk felterjesztésére vonatkozólag észrevételei voltak, sőt általában is az egyházi alkotmányunkról szóló zsinati törvény idézett 150. §-a értelmében Nagyméltóságod megfelelő intézkedés végett egyetemes közgyűlésünkhöz fordul. E helyett Nagyméltóságod figyelmen kívül hagyásával az egyházi alkotmányunkról szóló zsinati törvény 145. §-a azon intézkedésének, mely szerint: ..az egyházegyetemnek, mint a magyarországi ág. liítv. ev. egyház legfőbb önkormányzati testületének képviseleti és kormányzó hatósága, az egyetemes közgyűlés" — 1895. évi 39210. sz. a. ismét egyetemes felügyelőnkhöz intézett leiratot. Sőt mi több oly leiratot, a melyben intézkedés foglaltatik az erdélyrészi ág. h. ev. consistorium panasza alkalmából felmerült ügyben és még ez is ügy, hogy ámbár az ügy bizonyára a legközelebbről érinti egyházunk jogait és érdekeit, az erdélyrészi ág. h. ev. consistoriumhoz intézett rendelet közöltetett s a mi eddig példa nélkül szűkölködik „alkalmazkodás végett" egyetemes felügyelőnkkel. Egyetemes felügyelőnk nem mulasztotta el Nagyméltóságod leirata s ezen egész eljárás ellen a maga részéről 1895. évi szeptember havában kelt felterjesztésében tiltakozását bejelenteni s ismételten utalni arra, hogy az egyházi alkotmányunkról szóló zsinati törvény 150. §-a értelmében ilyen ügyekben az intézkedés határozottan egyetemes közgyűlésünk hatásköréhez tartozik s hogy ennélfogva az ügyet a legközelebbi egyetemes egyházi közgyűlés elé terjeszti. Ezt, mint emiitők kötelességéhez hiven, meg is tette. Es mi, mint a zsinati törvény értelmében az ügyben intézkedni hivatott testület, egyetemes közgyűlésünkön megfontolás alá vévén az ügyet, s az arra nézve követett eljárást, arról győződtünk meg, hogy egyetemes felügyelőnk eljárása mindenben helyes és jogaink és jogos érdekeinknek megfelelő volt. Ugyanazért kötelességünkhöz hiven nem mulaszthatjuk el kijelenteni, hogy egyetemes felügyelőnknek fennebb intézett felterjesztéseiben foglaltakhoz, azok alaposságának és törvényességének tudatában mi is csatlakozunk. Másrészről azonban fájdalommal kellett meggyőződnünk arról, hogy Nagymóltóságodnak ebben az ügyben elkövetett eljárása, intézkedése és kivált utóbbi leiratában kifejezett véleménye felette sérelmes. Sérelmes már kezdettől fogva azért, mert midőn az erdélyrészi ág. h. ev. consistorium, a tiszai ág. h. ev. egyházkerület püspökének állítólagos hatásköri tűlterjeszkedése miatt emelt panaszt. a melyben még a tényállást sem terjesztette elő, sőt még a tiszai kerület püspökének az illető ügyben kelt átirata sem közöltetett, semmi esetre sem lehet helyén, hogy ne a panaszkodó consistorium utasittassék a tényállásnak megfelelő adatok és bizonyítékokkal való felterjesztésére, hanem a tiszai kerület püspöke hivassék fel az egyetemes felügyelő útján mintegy önmaga igazolására, holott még csak valószínűséggel bíró panasz sem feküdt Nagymóltóságod előtt. Ha azonban az erdélyrészi ág. h. ev. consistorium panasza nem lett volna is ennyire hiányos, akkor is, minthogy az egyházi alkotmányunkról szóló zsinati törvény 120. §-a értelmében a püspök csupán vezeti az egyházkerület közigazgatását de a zsinati törvény 109. §-a szerint az egyházkerület képviseleti és kormányzó hatósága az egyházkerületi közgyűlés, a püspök pedig a 119. §. szerint annak csak egyik főbb tisztviselője és mivel a kérdés az egyházkerület ós az erdélyrészi ág. h. ev. consistorium között merült fel, a panasz az egyházkerületi közgyűléssel lett volna az egyetemes felügyelő utján Nagyméltóságod által közlendő. Sérelmes továbbá, hogy, mint már a fenneb-.