Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Weber Samu. A catechizatio és a hívek látogatása

merevségeden keresendő. Mtiev lulhtri feleko.e­tiség és modern atheista műveltség keresztezik egymást ez országban. Martensen evangy. ethikájának a szelleme mintha egyet aludnék Dá­niában ! A lutheri királyi családba házasodott franczia herczegnő, a kopenhágai vicárius és-Jör­gensen nevű iró a pápás propaganda központja. Ezzel szemben Svédország igazi germán ra­gaszkodással csüng az evangyéliomi hitvalláson. Es csudálatos. Azokban az országokban, a melyek a római katholicismust hosszas tapasztalatokból és eddigi történeti szívességei után ismerik, ott egy üdvösen munkáló positiv evangyéliomi moz­galom észlelhető a római egyháziassággal szem­ben az egész vonalon. Igy Francziaországban ér­dekesen nyilatkozik Philip pot abbé arról az egyházról és vallásról, a melyet elhagyott. ,.A római kath. egyház legtöbb dogmája, s különösen a pápai csalatkozhatlanság" — úgymond — csak arra való, hogy a hierarchia politikai tételének tekintessék, mely históriailag semmikép sem iga­zolható, az igaz vallásossággal merőben ellenke­zik s igy föltétlenül elvetendő.'" S a midőn e fér­fias nyilatkozatra püspöke részéről a kiközösítés átka következett, Philippot a következő hitvallás­sal felelt: ..Jézus Krisztus evangéliomát minden emberi szó vagy hagyomány fölébe helyezem. Hiszek egy szent s egyetemes apostoli egyházban, mely is a Krisztus által Galiläa és Judáában hir­detett istenországa. A római egyház nem az egye­temes egyház, hanem annak csak egy része. Már az apostolok és első misszionáriusok is független egyházakat alapítottak, a melyeket csak a Krisz­tusban való hit s az iránta való szeretet egyesi­tett. Később az egyházak önként sereglettek a ró­mai püspök kormányzása alá. A pápaság tehát emberi intézmény, s az evangelium előtt, mint akkor, úgy most is egyenlők az egyházak. Har­madfél millió embertől, mint Krisztus hívőtől megtagadni a keresztyén nevet, istenkáromlással azonos, s az evangéliumot tagadja meg az, a ki az üdvöt megtagadja azoktól, a kik az evangelium szerint élnek. Jaj nekem és az én lelkiismeretem­nek, ha nem prédikálnám az evangéliumot." Ep olyan Lutherre emlékeztető hangon nyilatkozott Charbonell párisi apát is, a mi­dőn okt 14-ikén a párisi érsekhez intézett levelé­ben a római egyházból való kilépését bejelentette. „A legfájdalmasabb érzés volna az részemről" — úgymond, — ,.ha továbbra is solidaritást vál­lalnék azzal az egyházi szervezettel, mely a val­lást politikává, kényuralommá, a szellemi és tár­sadalmi elnyomás eszközévé s a türelmetlenség rendszerévé teszi, a melyben nem az isteni ideál keresése, az erkölcsiségnek a védelmezése, s a szeretet és testvériség elvének a gyakorlása a fő­czél, hanem a nyomorult politika az, mely ott dominál és a hitet pótolja.'" Olyan férfias nyilat­kozat az, a n.eJ^tt ívémetors'/ágbí n nem rég Bunkhofer wür/lurgi tanár szájából hallottunk, örvendetesek a ker. lelkiismeret reactiójának eme jelenségei a r. katholicismus körében az ultra­montanismus világuralmával szemben! Es ne fe­ledjük az ó kalholicií n us, s a belgiumi és sváj­czi evangelizátió refoimmozgalmait, a melyek már­is éreztetik hatásukat epészen föl a kúriáig. S még egyéb adatokkal is szolgálhatunk az ultramontanismus jellpmzésére. Bécsben egy Leit­ner nevű pápai kamarás, mint |igazi Tetzel re­divivus 50 kr. ért árul kegyelemjavakat a pápa tudtával és beleegyezésével. Algierban Pargé nevü páter híveit azzal biztatta a szószékről, hogy Mária az isteni három­ság-negyedik személye. A „Münchener Nach­richte 11"-ek szerint „a papok az isten és az emberek közbenjárói," tehát félistenek, „a kik az oltári szentség előállítása körül a megváltás cso­dájának ismétlői és betetőzői." Vagy az olaszor­szági katholicizmus köréből a vallás erkölcsi gyü­mölcseként azt olvassuk, hogy ott a madonna védnöksége alatt lelenczházakat építenek a papok gyermekei számára és több eféle. Természetesen Spanyolország ós Belgium ma az ultra­montán államok klasszikus mintaképe. Előbbi he­lyen jogról és igazságról szó sincsen, a vizsgá­latoknál és vallatásoknál a tortura ma is szerepel, az ifjúság a cubai mészárszéken pusztúl el, a hadi erő nem képes a sziget fölkelését lecsende­síteni, nyugati és keleti Indiában dúl a belviszály s benn az anyaországban szitják a karlisták a polgárháborút, pedig az ország a pápa szive sze­rinti mintaállam, a mely a reforinátiónak erkölcs­telen hatásaitól még érintve nincsen. Vagy mit mondjunk Belgiumról, a hol a legújabb statistika szerint 1570 újoncz közül 157, tehát 10%-a nem tud irni és olvasni, s a klerikálisok máig is küzdenek a kötelező iskoláztatás ellen. Ha még tovább is tart az ultramontán uralom az ország­ban, úgy annak iskolaügye a törökországinak niveaujára fog sűlyedni. lm ilyenek az ultramontanismus gyümölcsei s ilyen képet mutat a pápás vallás a kontingensen ! Eperjes. Dr. S z 1 á v i k Mátyás. Mária-CUÜUS. Hogy mire nem ragadja Máriá­nak, mint .,Isten anyjának" tisztelete a vakbuzgó katholikusokat, annak egyik jellemző tanúbizony­sága az a szent beszéd, a melyet Pater Pergé az algieri székes egyházban május 31-én tartott. Elég ebből a következő rész: „A szűz Mária a szent háromságnak negyedik szemé­lye (!), ő felváltotta azokat az angyalokat, a ki­ket Isten a földi paradicsom kapuja elé helyezett, hogy a mi elesett szüleinket onnan visszatartsák. Mária nyitja ki ós csukja be a paradicsom ka­puját a ki előtt tetszik : az ő beleegyezése nélkül senki oda be nem mehet ezentúl. Ki kell tehát

Next

/
Thumbnails
Contents