Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Weber Samu. A catechizatio és a hívek látogatása

azon idő alatt. Ej^y r. kath. iró s^amitása szerint 1841-ben a r. katholikusok N igy-Brittannia lakos­ságának 26%-át tették, 1S9l-ben pedig már csak 16%-át. Ez mir in is színben tünteti fel a hely­zetet ! Külfóldi Szenig. E lap olvasói előtt is ism ere­tes, hogy a m igát „békepápának" mondó, d > azért harczias érzületéről eléggé ismert XIII. Le') ez óv tavaszán egy u. n. Oanisius encykli­kát adjtt ki, a melyben hallatlan szidalmuások­kal illetle a reformátiót és az evangyéliomi hit­vallást. Cinisius művét, a prot. Németország rekatholizálását czélozza az encyklika, azért neve­zi ismeretes kúriái is stylusában az 1883-iki szidal­mazásokhoz hasonlóan „veszedelmes tévelygés­nek és erkölcstelenségnek" a reformatio művét. A liberális körök a porosz követségnek magszün­tetésével fenyegetőznek, a prot. tartományegyhá­zak az encyklikára erős protestátiókkal feleltek, a mi aztán a pápás sajtót annak a kétes beismeré­sére terelte, hogy „a pápa csak elméletileg halá­los ellensége a protestantismusnak, ép azért a Canisins bullához hasonló kijelentéseit nem kell a gyakorlatban oly nagyon tragikusan felfogni." Alig van alaptalanabb injúria annál, a midőn ma a pápa azzal vádolja a reformátiót, hogy az „for­rása az általános erkölcsi elsatnyulásnak." Hát nem tudja-e Xlll. Leó pápa, hogy hol volt az erkölcsi elsatnyulás a legnagyobb? Nem ismeri-e elődeinek, XXIJL Jánosnak, IV. Sixtusnak, VIII. Inczének és különösen VI. Sándornak rémes és véres történeteit? Ha Leó pápa nem ismerné a reformátió előtti kor történetét, úgy hallgassa meg Macchia vei lit, a ki a kúriának és a papok­nak tulajdonította Róma vallástalanságát és er­kölcstelenségét, vagy olvassa meg D öli inger „pápaságát," a hol azt találjuk, hogy szent Ka­talin XI. Gergely pápának szemébe mondotta, hogy a római kúriánál az infernális bűnöknek bűzét érzi. Hasonlítsa csak össze Leó pápa, — hogy a reformátió erkölcsi hatásait továbbra is kövessük — a Kálvin által megtisztított Genfet a kora­beli Rómával, vagy a XVIII. században a „legke­resztyénibb" franczia udvart a porosz-branden­burgi udvarral, s a mai román-kath. népek 1110­rálstatistikáját a germán-prot. népek statistikájá • val ! Hol találja meg itt a pápa „a reformátiónak szerves összefüggését az erkölcsi elsatnyulással?" A bajor és a württembergi férfias protes­. tátiókat a Canisius encyklika ellen az „Evang. Bund" crefeldi közgyűlése is követte, mely Bund különösen is evangy. prot. érdekek megvédése czéljából keletkezett Németországban. E szövetség azon a helyen ülésezett, a melyet egykoron mél­tán neveztek ,.a német szent római birodalom papi útjának." A „Bund" gyűlésén helyesen utalt Nip­pold jénai tanár arra, hogy az 1789. ós 1848. forradalmi eszmék erőszakos elfojtása szerezte meg nyugaton a romanismusnak mai kényelmes helyzetét s a protestantismusnak jelen ostromál­lapotát. Érdekes illustrátiója e gondolatkör ..a re­formátió és a revolúúó" ptoís vádjának s Meg­Iia bíboros ama ismert szálló igéjének: Bájtunk csak a revolútió segíthet ! 'A pápás Oanisius-encyk­likát, a Rómában való német ev. templomépitést s a landshúti kath. nagygyűlés egyik kényes pont­ját illető hármas resolútiójában prot. erő és vér lüktet, a mint az az Ev. Bund gyűlésétől misként nem is várható. A landshúti német kath. n a g y g y fi­lés kényes pontja ugyanis abban áll, hogy egy Keh 1er nevű berlini cónvertita egy javaslattal lé­pett a nagygyűlés elé a convertált prot. lelkészek ós theologusok fölsegélyezését cíélzó egyesület megalakítása tárgyában. A javaslatra a „Butid" kreíeldi gyűlésén a Beyschlag tanár által szerkesztett és jól megindokolt resolútió azzal fe­lelt, hogy nyugodt lélekkel tekint a tervezett egye­sület működése elé, mert egyházunk papságát ós theologusait illetőleg egy nagy illúsióból ki fogja gyógyítani a pápát ós annak követőit. Aztán egy szellemes fordulattal azt javasolta, hogy az „Ev. Bund" menedékhelyet, asylumot létesítsen oly róm. kath. lelkészek számára, a kikre nézve a római kath. papi szolgálat elviselhetlen tehernek bizonyul, s megjegyezte, hogy ez a vállalat nem a proselita telekvásárlásnak, hanem az intercon­fessionális s samaritánus könyörületességnek szol­gálatában fog állani. Krre a váratlan fordulatra nem volt a pápás sajtó elkészülve. S mivel Keh­1 e r javaslata időközileg visszavonatott, az ultra­montán sajtó Beyschlagot is javaslata visszavé­telére hivta föl. Meg vagyunk győződve róla, hogy az Ev. Bund Beyschlag egyhangúlag elfogadott javaslatát realizálni is fogja. A landshúti javaslat proselytaságával szemben egy nagyszerű evangy. samaritánus cselekvés szolgálatába • lép a német protestantismus. Hiszen ismeretes, hogy a vatikáni „Hungerdogma' miatt sokan a papok közül ér­telmüket és lelkiismeretüket máig is áldozzák fel Rómának, ós azt is tudjuk, hogy a mai pápás se­mináriumok papképzésére igazán ráillik Goethe ismeretes verse a logicumról : „Da wird der Geist euch wohl dressirt, in spanische Stiefel einge­schnürt." A megélhetés kérdése tartott vissza sok római papot szolgálata elhagyásától, — a jövőre nézve meglátjuk tehát, Róma vagy a német pro­testantismus jár-e jobban a landshúti és a kre­feldi javaslat realizálása tekintetében! Mi minden­re nem használják fel Rómában XIII. Leó pápá­nak a ker. egyházfelekezetek egyesítését czélzó törekvéseit. Pedig sajátságos hullámzásokat mutat a pá­pa vall a s a a kontingensen. Igy Dániában ugyancsak erősen működik a jezsuita propaganda, a minek egyik oka az ottani lutherismus élettelen

Next

/
Thumbnails
Contents