Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Gyurátz Ferencz évi jelentéséből

föltalálni véli?! Mást beszélnek ők ós mást követelnek! Mutatja éppen ezen esettel kapcsolatban is lapjuk, az .,Alkotmány," mely megtámadja a komáromi járásbirót : hogyan mert Ítélkezni egy püspök fölött ! ! „A katholikus királyi aljárásbiró úr azt mondja tán, hogy ő, mint magán személy, tiszteli a püspököt; de ezúttal, mint a kormány közege (mint hivatalos személy) hozott Ítéletet. Nos hát, ha a súlyos bűn miatt Veszelovszky úr hivatalos személye a pokolba kerül, tán a jó úr magán személye elkerüli az örök tűz lángjait ? Mit kellett volna tehát Vesze lovszky János úrnak tennie? Ki kellett volna nyilatkoztatnia, hogy vallása tanának ellenére nem ítél a püspök fölött. Megengedem, hogy ez nehéz feladat; de nem követeljük-e meg a katonától is, hogy meghaljon, ha kell. a csatatéren? S mi is az, ki ezt tenni nem kész? Megengedem, hogy ez nehéz feladat ; de hadd lássuk : viselhet-e igaz katholikus ember nyilvános hivatalt Magyarországon ? Vesze lovszky uram! ezúttal volt alkalma, sőt kötelessége volt megmutatni, hogy katholikus és az úr ezt tenni vétkesen elmulasztotta." Ez az őszinte beszéd ! Ne az országos, hanem a pápai törvény szerint járjon el hivatalos teendőiben a r. kath. ember ! Csakhogy ilyen elvek mellett a r. kath. egyház állam lenne nem is az államban, hanem az állam fölött ! Meghívó, A Luther-társaság közgyűlése helyeselvén azt az indítványt, a mely szerint egy hivatalos függelékkel biró „Egyházi lap" adassék ki, megbizta intéző bizottságát, hogy a módozatok közelebbi megállapítása végett szaktanácskozmányt tartson és erre az összes ev. egyházi lapok szerkesztőit is meghívja ; miért is ez úton kérjük a nt. szerkesztő urakat s mindazokat, kik ez ügy iránt érdeklődnek, szíveskedjenek f. évi deczember 8-án d. e. 10 órakor a budapesti deáktéri fögymnasium kis termében ez ügyben tartandó ülésen megjelenni. Felhívás, A Luther-társaság jövő évi munkatervébe felvette az oly vallásos iratkák kiadását, a melyek könnyed, népies modorban sikra szállván a bűnök, tévelygések ellen, népünk valláserkölcsi érzületét ápolják, erősítsék. A szűkebbkörü bizottságnak e hó 8-án tartott határozatából tehát első sorban az oly népies elbeszélések megírását kérjük, a melyekben 1. a secták, 2. a felekezetnélküliség, 3. a socialismus, 4. az áttérések stb. tévedései, káros befolyásai vannak feltüntetve s a melyek egyúttal feltüntetvén egyházunk nemes fényoldalait, vallásosságra, hithúségre buzdítanak. 5. Ezeken kivül szívesen veszünk minden oly népies elbeszélést, mely valláserkölcsi tartalmánál fogva alkalmas az építésre. Az elbeszélések két nyomtatott ívnél hosszabbak nem lehetnek. Minden ivet 20 frttal honorálunk. Lehet a munka fordítás is, ha a fordító megszerzi, a fordítás jogát s ez esetben a honorárium ivenként 10 forint. Az 1—4 alatt jelzett iratkák lehetőleg 1898. január hó végéig küldessenek be, a többi munkák beküldése nincs határidőhöz kötve. Az elbeszélések népies, vallásos lapunkban, az „Evangelikus családi lap"-ban fognak először megjelenni s azután, mint külön lenyomatok, apró füzetekben, a nép között terjesztetni. Egyúttal lefordíttatnak egyházunk más két nyelvére is. (Természetesen tót vagy német nyelvű nópiratkákat is szívesen veszünk.) A dolgozatok e lap szerkesztőjéhez küldendők be. — A végrehajtó-bizottság megbízásából : Falvay Antal biz. jegyző. Pályázat, Megírandó egy a népiskolai czéloknak megfelelő „Egyháztörténet," a gyermek értelmi felfogásához mért, vonzó életrajzokban. Az általános becscsel biró munkát a Luther-társaság ivenként 20 frttal díjazza, mi által a mű a társaság tulajdonává válik. A jeligés pályamunkák nt. Bac hát Dániel esperes alelnök úrhoz (Budapest, Luther-udvar) 1898. május hó végéig küldendőkbe. A túróczi egyházmegye nov. hó 30-án Túróczszentmártonban gyűlést tart. Tliránba a következők hivattak meg próbaszónoklatra: Bodiczky Cyrill csorbái lelkész, Bodnár Gyula bukóczi h. lelkész, Au gusztinovi c s Győző selmeczbányai és Krman Lajos balassa-gyarmati segédlelkészek. A r. kath. congresszus gr. Szapáry Gyulát választotta meg alelnökül. Beszédjében előfordulnak ezek az állitások is: „Miután az e hazában levő más felekezetek is önkormányzati testületekkel bírnak, ha mi nem akarjuk koczkáztátni azon befolyást, mely bennünket méltán megillet, akkor nemcsak kívánatos, hanem méltányos, hogy Magyarország katholikusainak is legyen ily országos képviseletük." — Más felekezetek önkormányzati testületekkel birnak. de valósággal önmaguk kormányozzák is magukat; csakhogy a r. katholikusok nem is kérhetik, nem is kaphatják meg ezt a jogot; hiszen váltig hangoztatja az egyik, a hithű párt, maga a primás, a megnyitó beszédben, hogy az igazi egyházi kormányzat a püspököket illeti, s azt voltakép a pápa gyakorolja és joggal csak az gyakorolhatja. Vallási szempontból mily másodrendű kérdés, hogy mily nyelven imádja istenét valaki, lám még azt is megtiltja a magyarnak a pápa, a püspökök, a közvélemény óhaja