Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Gyurátz Ferencz évi jelentéséből

daczára, hogy mrgyarul imádkozhassék a nép! Önkoimányzat ez? Önkoimányzatot ne csak a ma­gyar állammal szemben, hanem a külföldi, és sokszor a saját politikai érdekeit nemzetünk ro­vására kihasználó pápával szemben is követelje­nek a magyar r. katliolikusok, mi protestánsok örülnénk törekvésük sikerének legjobban! Ha az orosz czár, mint egyházfő, nyelvi és egyházpoli­tikai dolgokban olyan befolyást gyakorolna val­lása hiveire nálunk, ha a protestánsok p. o. pro­testáns német, angol császár érdekei és parancsai szerint igazodnának itthon nyelvi, egyházpolitikai kérdésekben, mint a hogy rendelkezik a római pápa a r. katholikusokkal: ugyan mi jog és befo­lyás maradna meg magának a magyar államnak?! Hadd legyen hát meg a r. kath. önkormányzat, de az igazi! Micsoda befolyást ért Szapáry Gy., „melyet nem szabad koczkáztatni ?" A r. kat­liolikusok befolyását saját egyházi ügyeikre? Le­gyen teljes, — csak semmivé ne tegye a pápai befolyás. A r. katliolikusok politikai ügyekre? A politikai ügyeket, egyházanként csoportosulva, nem lehet igazságosan vezetni, különösen, ha nemzeti befolyásunkon kivül álló, nem a mi, ha­nem a saját hatalmi érdekeit szem előtt tartó pápa akarja azt irányozni ; külön befolyás egyik egyházat sem illetheti méltán, mint egyházat, az 1848-i törvény és igazság szerint. A mily kivá­natos, méltányos, hogy Magyarország katnoliku­sainak is legyen országos képviseletök : éppen oly kívánatos és méltányos, hogy az állam se adja fel befolyását a r. kath. egyház ügyeinek vezeté­sébe, mind addig, mig az teljes önkormányzati jogra képessé nem teszi magát, azaz : szükségeit maga látja el, az állam hozzájárulása nélkül, s világi vonatkozású ügyeinek vezetésébe nem en­ged döntő befolyást külső (pápai) hatalomnak, mely politikai érdekből is ad neki rendeleteket. „Mióta szt. István király a hazát megalapí­totta — igy folytatja Szapári gróf— s a nem­zetet a keresztény hitre, a r. kath. vallásra téri­tette, azóta e két fogalom : jó hazafinak lenni s egyszersmind jó katholikusnak lenni, soha ellen­tétben nem volt. 1' — A hazát nem szt. István, hanem Árpád alapitotta meg, s ha ő pogány volt is, s egyházi érdekből a honalapitás dicsőségét mester­ségesen szt. Istvánra akarják is átruházni a r. katholikusok : a honalapító mégis Árpád marad. Abban sem felel meg a történelmi igazságnak S z a­páry kérkedése, hogy jó hazafinak lenni, s egy­szersmind jó katholikusnak lenni soha ellentétben nem volt. Fájdalom, volt biz az!.IIyen jó kath. felfo­gás szerint Magyarország felett a pápának van joga intézkedni, mert szt. István szűz Máriának ajánlotta fel Magyarországot ; hány nemzedék volt kénytelen a pápa ellen küzdeni — hazafiságból ; mily erővel fenyegette meg Hunyadi a pápát, „inkább hármassá teszem Magyarország czimerében a kettős keresztet" ; hány ezer magyart irtottak: ki, hány magyar falut pusztítottak el az ellenre­formatio vakbuzgó hősei a „jó katholikusság" ér­dekében ; sőt a legutóbbi időkben is a csalhatat­lansági hitelvet, syllabus igényeit, mint jó katho­likusnak vallania, mint törvénytisztelő hazafinak kárhoztatnia kell a r. katholikusnak, sokat han­goztatott elv pedig nálok ilyen esetekre inkább az istennek kell engedelmeskedni, mintsem az em­bereknek. Éppen ezen ellentétek miatt kénytelen küzdeni minden állam a r. kath. hitelvek érvé­nyesítése ellen ! A lőcsei ev, egyház S a gyámintézet nagy jói­tevője, Herr mann Gusztáv úr, a lőcsei evang. egyház elnökségének kezeihez a következő nagy alapitvány adományokat kézbesítette : 1. egy Lő­csén létesítendő evang. árvaházra 100,000 frt. 2. egy Lőcsén létesítendő s a helybeli ev. egyház vezetése alatt állandó kórházra, melybe betegek felekezeti különbség nélkül felvétetnek. 100,000 frt. 3. a lőcsei evang. lelkésznek mind a két intézet létesítése s vezetése körüli fáradozásának kárpót­lásául fizetésjavitásra 10,000 frtot. 4. a lőcsei evang. segédlelkésznek s tanítóknak fizetésjavitásra 10,000 frtot. 5. a lőcsei gyámintézeti nőegylet czéljaira 500 frtot. — Vivant sequentes! Petöfalván (felső soproni egyházmegyében) no­vember 7-ón Gura Jenő egyhangúlag megválasz­tott lelkész, Renner Henrik esperes által Francz Vilmos ruszti és Scholtz Ödön ágfalvai lelké­szek közreműködése mellett hivatalába ünnepélye­sen iktattatott. KÜLFÖLD. A vegyes házasságból származó gyermekek vallása Oroszországban, II. Miklós orosz czár nagyatyja II. Sándor nyomdokaiba lépett akkor, a mikor leg­újabban császári rendeletet adott ki, mely szerint a vegyes házasságból származott gyermekek ezen­túl nem esnek feltétlenül a görög-keleti egyház részére, hanem a fiúk az apa, a leányok az anya vallásában neveltet h etők. A hatvanas évek elején II. Sándor czár adott volt ki ilyenféle rendeletet, de csak titokban, mert félt az ortho­dox papság ellentállásától, melyet azonban 1885­ben III. Sándor hatályon kivül helyezett s a régi törvényt emelte érvényre, mely szerint oly há­zasságoknál, a melyeknél a jegyesek egyike vagy másika az orthodox egyházhoz tartozik, a másik fél által (Finnország kivételével) mindenütt oly re­verzális állítandó ki. melynek következtében a születendő gyermekek mind az orthodox egyház­ban keresztelendők és nevelenclők. A törvény élet­beléptetése ellen a protestáns országok rendei emelték fel panaszukat, de eredmény nélkül, mert az. államkormány ehhez a rendelethez ragaszkodott.

Next

/
Thumbnails
Contents