Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Gaál Mihály. Lelki Óra

Minden erő az egyházból vegye kiindulását. Ezen anyaszentegyházért kell folyton dolgoznunk, mely magyar ev. ref. egyház néven a nehéz harczok s anyagi küzdelmek daczára is ól és mindenhol életjelt akar magáról adni. Saját nemzeti egyházi erőnket kell kifejteni; nemzetközi egyház nincs. Érintetlenül kell átadni az ősök hitét. A presbyterekkel kell a dolgok élére állani. Cálvin éber s "negfigyelő szelleme visszaállította az anyaszentegyház élő sejtjeit a presbyteriumban ; nagy erő van ebben és fejlődő hatalom. A róm. kath. egyház szerzeteseiben csak vak haderőt talál. Építő szeretet hatalmas munkája nyilatkozik meg a presbyteriumban, a mint az egyházban, iskolaszókben, jótékony és művelődési intézetekben, a nőegyletek létesítésében fejti ki erőit s munkásságra utalt önzetlen keresztyén erényeit, A presbyterium a lelkészszel karöltve oldja meg fontos feladatát. Ámde nagy dolog presbyternek lenni, mert nem czimet. megtisztelést, hanem fokozott munkásságot s kötelességet jelent ez. 12—15 ezer presbyter (magyarországi) hatalmas munkát végezhet, lia hivatásának magaslatán áll. El ne feledjük, hogy a hazafiság elválasztliatlan a hittől, mig a tiszta patriotizmus nem lelkesítő. Fájdalmas hangon szól ezek után a lelkészek nehéz anyagi helyzetéről. Dobbanjon meg ennek tudatában a presbyterek szive s a lelkészek nehéz helyzetén igyekezzenek először is saját egyházi körükben segíteni. Istennek megsegítő áldását kérvén az egyházra, az értekezletre, a 3-ik nagy értekezletet megnyitja. Ezután B i k y Károly esperes a szatmári egyházmegye, Hermán Mihály polgármester Szatmár-Németi város, Tabajdy Lajos lelkész a szatmári egyházak részéről üdvözlik az értekezletet Isaák Dezső szatmármegyei ev. ref. egyházi főgondnok indítványára úgy az elnöki megnyitó, mint a templomban Szél Kálmán esperes-lelkész által elmondott szent beszéd az értekezlet jegyzőkönyvében szórói-szóra közzé tétetik. A tisztikart következőkép alakítják meg. Egyházi elnökké Kiss Áron püspök, világi elnökké gróf Degenfeld Imre, egyházi alelnökké Balogh Ferencz theol. akad. tanár, világi alelnökké S i m o n f f y Imre debreczeni polgármester választatik meg. Jegyzőkké dr. Bartha Béla s Biky Károly lesznek ; pénztárossá pedig Zsigmond Sándor. A nagy választmányba 20 nő, 22 egyházi és 22 világi tag választatik. Garzó Gyula gyomai lelkész lép ezután az emelvényre s szabad előadásban a történeti hűségnek megfelelően adja elő a diakonissa intézmény kifejlődését. Ajánlja, hogy a magyar ev. ref. egyház természetének megfelelő diakonissa intézmény létesíttessék, melynek éltető ós vezető lelke a protestáns papné lenne. Érdekes fejtegetését örömmel hallgatta az értekezlet. Az egyházkerületi nagybizottság javaslata „az egyházi adózásról, a bel hivatal noki fizetés rendezéséről s az egyházfenntartási alapok létesítéséről" Ferencz Gyula debreczeni theol. rendes tanár terjeszti az értekezlet elé. A javaslat ezekben összpontosúl : az egyházközség évi rendes szükségletének fedezésére szolgál a) a személy-, illetve a családadó, b) a vagyonaránylagos adó. Ez utóbbinál 1. 50 frt állami adóig 10%, 2. 100 frtig terjedő állami adónál az első 50 frtig . . . 107o, 50—100 frtig 8%, 3. 100—200 frtig 6%, 4. 200 frtnál magasabb állami adónál 200 frtig az előző osztályok szerint 200 frton felől 5% lenne a maximalis egyházi adó kivetés. 100 frtnál több egyházi adó egy egyháztagra ki nem vethető. Az egyház rendkivüli pl. épitési szükségletét a birtok szerint kivetheti, ehhez azok is hozzájárulnak 25°/

0-al, kik nem laknak a községben, de ott fekvő birtokuk vagy üzletük van. A közalap járulékát minden egyház a maga kebelében fentebb megállapított adókulcs szerint kiveti s annak beszerzéséről a presbyterium gondoskodik. A lelkészi fizetés minimuma 800 frt legyen, fizetése a lélekszám arányában 1400 frtig emelkedik, öt izben 100 frttal javított korpótlékkal. 5000-nél több lelket egy lelkész nem gondozhatván, gondoskodjék az egyházkerület a nagyobb egyházaknak lelkészi körökbe való czélszerü beosztásáról. Káplán fizetése 100 frttól 300 frt, önállóan működő káplánoknak nagyobb egyházakban 800 frt. Tanitók fizetése 400 frttól — 700 frt és az orsz. törvény által meghatározott korpótlók. Ha az egyházak ezen szükségleteik fedezésére tagjaikban s azok vagyonában fedezetet nem nyernének, a hiány az 1848. XX. t. cz. alapján az állam pénztárából fedezendő. A kivetett egyházi adót az egyháztagok évnegyedenként fizetik s a szerint a lelkész ós a többi belhivatalnokok fizetése is évnegyedenként készpénzben (és nem terményben) történik. Sürgeti az orsz. lelkészi nyugdij felállítását, melynek fedezésére az anya-, társ- és leányegyházaknál egyházfenntartási alap létesítendő. Ferenczy Gyula előadó ezen javaslatokat kellően megokolván, értekezlet azokat magáévá teszi. Gulyás Lajos előadó a lelkészek praktikusabb képzéséről terjeszt elő javaslatot, mely elbírálásra, a theol. akad tankeretbe való beillesztésre s kellő gyakorlati alkalmazásra kiadatik a debreczeni theol. akad. tantestületnek. Gergely Károly nagybányai lelkész „a lelkészi gond régi •kipróbá 11 eszközeiről" tart értekezést, Saját tapasztalataiból ér-