Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Gaál Mihály. Lelki Óra

de az énekek elrendezésében, rendszerbe foglalásában a hasonlat csütörtököt mondott. Az órának „első fertálya" után nem következik a második, harmadik és negyedik: hanem napszaki (reggeli, déli, esteli) énekekre következnek a bűnbánati énekek, ezekre az ünnepköri (adventi stb.) énekek. Azután Keresztviselésrül, Boldogságrűl, Házasságrúl szóló és Halotti énekek. Ennek ellenében az Új-Zengedező az egyházi évkorból indul ki, kezdve ádventi énekekkel, azután könnyű áttekintésben adja az egyházi évkör ünnep nélküli szakára eső énekeknek változatos tartalmát a nélkül, hogy a hittan és erkölcstan minden ezikkelyére kiterjeszkednék. Ezen most már közérvényü rendszeren csak a győri énekes könyv változtatott, kezdve szintén reggeli énekekkel, melyek a hit- és erkölcstudomány rendszerébe be nem illettek, s melyet oly casuistikus aprólékossággal visz keresztül, hogy egy nagy csomó énekre volt szüksége, mely különben csak a lomot szaporítja. Egyik oka lehetett az Uj-Zengedező elterjedésének, annak teljessége is. Mert 606, a Toldalékkal együtt 634 énekből a buzgó lélek könynyebben kiválaszthatta a maga kedves énekét, mint a Lelki Óra 438 énekéből, melyek számozva sincsenek. Igaz, hogy a kevesebb ének a mai világban előny volna, midőn az énekes könyvek egyre zsugorodnak, nemcsak a hivek közönye, hanem az énekvezérek szánandó járatlansága folytán is, a kik még nem is szégyenlik nyilvánosan bevallani, hogy 30—40 éneken túl tanitani már nem képesek és bátran követelik, hogy ne is legyen az énekes könyvben több, mint a mennyit ők tudnak. Megjegyzem itt. hogy szomszédomban van egy tanito, a ki a dekánus kérdésére : mely énekekben gyakoroltattak a tanulók, oda teszi a vaskos Cithara Sanetorumot azzal, hogy tessék bármely éneket kivánni, mert tanitványai az egészet tudják. És valóban úgy is van. Az ón Iiiveim pedig nagy hálával veszik, ha a vasárnapi dél-esti istenitisztelet alkalmával új éneket tanulhatnak. Az első versszak után a többit már buzgón éneklik. No, nagy egyházban, hol az éneklők az orgonát túlharsogják, ez nem menne oly simán. Ezeknek kapcsán azon alkalomból, hogy az egyetemes gyűlés hajlandónak mutatkozott a chorálok d a 11 a m a i n a k egyöntetű rendezésére segédkezet nyújtani, az illető munkásokat bátorkodom figyelmeztetni, hogy a magyar, latin, német, cseh és franczia dallamok egymásközti arányát igyekezzenek megtartani, nehogy a német dallamoknak, melyek — közbevetőleg mondva — a magyar énekkel kevósbbé harmonizálnak, olyan invásiója történjék, mint a Kis János-féle győri énekeskönyvben történt. Nem csuda, ha ez a germán izű énekeskönyv az éneklési kedvet nem emeli, hanem inkább lohasztja. Legszebb és a magyar éneknek legmegfelelőbb dallamok még mindig a régi latin dallamok, melyekből az 1569-ki debreczeni énekes könyvben is 18, a Cithara 8anctorumban pedig 53 találtatik. Ezekhez legközelebb állanak a régi huszita dallamok, melyeket Haan az ő csabai énekeskönyvében a magyarosodó tót hivek örömére bőven alkalmazott, s melyekből én 48-at ismerek. Á franczia dallamokból talán elég volna ez a hat: Perelj Uram perlőimmel. Az Ur én nékem őriző pásztorom. Oh seregeknek Istene. Mint a szép hűvös patakra. Dicsérjétek az Urat. Magyar dallamokúi azokat ismerem : Parancsolá az Augusztus császár. Krisztus Urunknak áldott születésén. Ez esztendőt megáldjad. Jövel Szentlélek Úristen, lelkünknek vigassága. Jövel Szentlélek Úristen, töltsd be sziveinket épen. Örül mi szivünk mikor ezt halljuk. Mondjatok dicséretet. Ne szállj perbe én velem. Szivem megalázván te hozzád megyek. Már elmegyek az örömbe. Minden e földön csak elmúlandó (Batizi András: Jámbor házasok meghallgassátok nótájára.) Dicsőült helyeken. Összesen tizenkettő. A ki többet ismer, vagy ezeket kifogásolja, szóljon I GAAL MIHÁLY. BELFÖLD. A beszterczebányai ág. h. ev. gymnasium megható ünnepélyt ült okt. 30-án, király Ö Felségének szobor ajándéka alkalmából. Megelőző isteni tisztelet után az ifjúság az egyház tanácstermébe vonult, a hol a szózat eléneklése után Varga Mihály igazgató megható szavak kíséretében felolvasta a kir. kéziratot. Ezután S t o 11 m a n n IV. o. t. Fejesnek „A tizek szobra-' cz. alkalmi költeményét szavalta. Majd Dr. Hazslinszky Rezső tanár mondta el ünnepi beszédét. Kifejtette, hogy a korona és a nemzet összeölelkezése és egyetértése a legnagyobb erőssége a trón szilárdságának és a haza boldogságának egyaránt. Ismertetve a szobrokban megörökítendő tizek órde-