Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Zelenka Pál megnyitó beszéde a ker. gyűlésen
Csalfa álom ! Oly baj ez, melyen sem ilyen, sem olyan állami törvény nem segit. Szülők akarata s a lelkészek befolyása volt és marad döntő tényező. Egyetlen óv- és menszer : a hivek és lelkészek közötti viszonynak bizalmassá tétele, a szeretetteljes lelki gondozásnak alkalmazása és az iskoláknak minden áron megtartása. A bizalmas viszonynak alapfeltétele az anyagi viszonynak beszüntetése, szolgálmányok, stólák és párbér megszüntetése s ezzel lelkészi ingyen szolgálatnak behozatala oly módon, hogy a tagok csupán az egyház iránt tartozzanak anyagi kötelességgel s viszont a lelkészek és tanitók egyedül az egyház pénztárából kapják összes javadalmaikat. Ily egyházmentő inditvány a zsinati előmunkálatoknál ép azok által szavaztatott le, kik most már azon jövedelmek fogyását aggódó türelmetlenséggel panaszolják. Az egyház anyagi háztartásának ily irányban is rendezése, a súlyosbodó helyzet követelte sürgős feladat, bizonyára sürgősebb azon közigazgatási rendezésnél, mellyel immár 4 év óta fogyasztjuk a drága időt ós jókedvet. Csapás rajtunk és általunk, hogy a formát itt is a lényeg elé helyezzük. Lényeg: a lelkészeknek és tanitóknak anyagiakban az egyház tagjaitól függetlenítése s ezzel a nélkülözhetlen lelki atyai és tanitói auctoritásnak visszaállítása. Lényeg: a lelkészeknek és tanitóknak anyagi javadalmazás tekintetében oly helyzetbe hozása, hogy ideált, hivatást, kedvet pusztitó e rémtől a megélhetés gondjaitól megmentetvén, Istenadta összes tehetségeiket tudják a közegyház javára értékesíteni. Lényeg : hogy a nélkülözhetlen javadalmazás mellett kellő munkát kapjanak a lelkészek. Lényeg : hogy a szellemileg reájuk bízottakat akarják és tudják lelki-atyai hűséggel gondozni, szem előtt tartva minden viszonyok között nemcsak az együtt lakást, hanem tanácsadás, intés, részvét, buzditás, összetartás apostoli indulatával az együttélést is. Ily együttélés hóditó hatása elmaradhatlanúl fog keresztelóseknél, aratásoknál, esketéseknél ép úgy, mint a templomokban, tanácstermekben meleg ragaszkodásban nyilvánulni. Eégi családi ily viszonynak visszaállítása egyetlen óv- és menszer az elpártolás és elfásulás ellen, miként egyetlen törhetlen kapocs az oltár és tűzhely, gyermekszoba és iskola, vagyis a szülő és egyház család közt. Erre gondoljanak a szellemvezetők, ide irányítsák főfigyelmüket a kormányzók, ezekben forgolódjanak minden fokozaton a hatóságok s ekkor az Úr egyháza újra fényre derül ! Az állam kormány érzéke a hitélet és iskoláztatás által államfentartó társ ezen alkotmányos egyház iránt finomodik, az elismerés nemcsak hangzatos nyilatkozatokban, hanem tényleges segélynyújtásban is kezd már nyilvánulni. Középiskoláink fenmaraclása szerződésileg biztosíttatik. A tanitói fizetés .400 frt minimumához szükségelt segély nem tagadtatik meg. A törvény követelte első korpótlók készséggel igértetik. Tanárok, tanitók első nyugdíjjá immár biztosítva. A szegény lelkészek 800 frtig biztosítása már úton van, 1895ben 2400, 1896-ban 3-600, 1897-ben 6400 frt jutott egyházkerületünk lelkészeinek. Kilátás nyújtatott ezen törvény alkotására, melyben az egyház tehetetlen volta lelkészi fizetése tekintetében állandóan fog pótoltatni. Mindez azonban még lassú kezdet, életerő helyett csupán orvosszer s a mi a legfőbb baj. nem méltó alkotmányos egyházunkhoz. Nem biztositéka, sőt megrontója egyházunk jövőjének az az egyeseknek szóló alamizsna, melyet évente osztogat az állam. Egyetemes egyházunk mindig ismerte és teljesítette az állam, nemzet ós haza iránti kötelességét, mindig tudta állam helyett s az attól soha külön nem választott egyház érdekében mi a teendő ; mindig nyilvánosan vezette számadásait, — mindig tudott a reá bízottakkal beszámolni. Megvárhatja tehát, hogy az állani is bizzék benne s respectálva most már a zsinati törvényben is biztosított alkotmányát, ne egyesek segélyezésére, hanem az egyházegyetem törvényben biztosított clotácziójára gondoljon. Nagymérvű kicsinylós és bizalmatlanság jele az az elbánás, melyben a segélyek nyújtásával részesiti az állam egyházunkat. Egyes lőgymnasiumok 12 tanárral 200—400 tanulóval 16,000 forintot kapnak évente, az erdélyi szász egyházkerület 1862-től ugyanannyit s theologiai, jogakadémiai, tanítóképző ós leányiskolákat fentartó egyházkerületünk 209 ezer lélek 171 anyaegyházban 173 lelkészszel és 283 tanítóval pedig összesen csak 6000 frt évi segélyben részesittetik, 55 lelkész kap 6400 frt, és 113 tanitó 14,000 évi segélyt eddig. Egyetemes gyűlésünknek nagy küldöttség által benyújtott dotáczió igényére vonatkozó felterjesztésére 2 év óta még csak válasz sem érkezett.