Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Schl. K.. A magyarországi ág. h. ev. egyet. nyugdíjintézet

tismus itt menthetetlenül kialszik, mint egy végére leégett gyertya. Ha ez ugyan a legközelebbi jövőben nem is fog történni, de nem tagadható, hogy a szepesi protestantismus létében meg van támadva. Weber Samu. IRODALOM. Prot, egyházi és iskolai lap, „Nagy megdöbbenéssel olvastuk e hirt, mely egy régóta húzódó s tendentiosusan vitássá tett, de eredetileg teljesen világos kérdésnek jogsértő és veszedelmes módon való megoldását inaugurálja . . . Patronatust creál teljes kötelességekkel, de jogokat nem enged neki, sőt azt is elconfiseálja, a mivel eddig birt. És ez a jogi és egyházjogi képtelenség egy jogászministertől került ki !.. . Ez nem osztó igazság, ez nem liberális gondolkozás, ez nem a jogállam rendje. S a helyzet legnagyobb satyrája az, hogy ez a czifra dolog egy reform, minister elnök idejében és egy lutheránus államtitkár tudtával (nem akarjuk hinni, hogy hozzájárulásával) s épen az államtitkár választókerületében történik." Hazánk, „Tudja-e br.'Bánffy Dezső, Wlassic h Gyula és Zsilinszky Mihály, B.-Csabának nem régen választott képviselője, hogy a kegyuraság kérdésének ily módon való eldöntése mit fog eredményezni? Azt fogja eredményezni, hogy Csabán, hol a vallásfelekezetek emberemlékezet óta a legjobb egyetértésben éltek, most ki fog törni a vallásviszály, a vallásháború." Magyar állani, „A katholikusok bizonyára örömmel üdvözlik a királyi döntést (a csabai kegyuraság ügyében), mely ismét véget vet egy anomaliának. Mert az mégis furcsa, hogy a katholikus egyház ügyeibe más vallásuaknak is legyen befolyásuk s hogy ehhez a befolyáshoz görcsösen ragaszkodnak. — (Az pedig még furcsább, hogy a kath. egyházi szükségletek fedezésére más vallásúak legyenek kényszeritve, holott a katholikusok viszont nem járulnak a más vallásúak terhének viseléséhez, de a legtöbb helyen még a maguk egyházáéhoz sem, levén nagy alapitványaik, birtokaik az államéból kiadva ; pedig azokat a birtokokat valamikor nem is csupán egyházi czélra adta nekik az állani, hanem honvédelmi, közigazgatási, közjótékonysági czélra ; most e czélokra más felekezetűek is tizetik az adót, a birtok azonban megmaradt, s hatványozott mértékben lehetne egyházi és iskolai czélra fordítani, — de nem, még más vallásuakra hárítják ezeknek is egy részét ! És furcsának találják, ha azoknak nem tetszik ez az eljárás A jog gyakorlásához a protestánsok bizonynyal nem ragaszkodnak oly görcsösen, mint a r. katholikusok ragaszkodnak a kegyuraság intézményéből származó előnyökhöz !) — Igazán kinos látvány, mikor katholikus plébánosok választásánál protestánsoknak és zsidóknak is van szavazati joguk." (Bizony a terhek viselése sem valami kellemes a protestánsoknak és zsidóknak; viselni a gazdag r. kath. eg}iiáz helyett, mely erre tömérdek vagyonnal van ellátva az államéból, viselni a szegény protestáns egyház tagjainak a maga egyházának súlyos terhei mellett, viselni avval a tudattal, hogy az az igy kitartott egyház még el is kárhoztatja, ki is neveti — köszönet helyett.) — „Még lia törvényes volna is a részvételük ezeknél a választásoknál, az illem legelemibb szabályai parancsolnák, hogy ilyenkor távol maradjanak a közgyűlésből." — (Tehát a törvény mégis megengedi? Hát az „illeni legelemibb szabályai'

1 nem parancsolták volna-e, hogy a mely lelkészi cselekményt nem végezett a plébános, azért ne követeljen fizetést a szegény protestánstól, — mégis követelt, míg a törvény nagy nehezen megtiltotta, legalább elvben, de a klérus ellenére. Illemre, de még törvényre sem sokat ád a klérus, lia kárára van. Hát az illeni megengedi, a józan ész helyeselheti, hogy más vallásuaktól kérje valamely egyház a maga költségeinek fedezését? Miért ragaszkodnak hozzá oly görcsösen, lia talán most még hosszú idők mulasztásából „törvényes" volna is?!) Alkotmány, „A csabaiaknak sehogy sem megy a fejőkbe ez a legfelsőbb elhatározás, azért most szépen megköszönik és vissza akarják adni a királynak a patronatusi jogot. Már maga ez a mozgalom igen furcsa sziliben tünteti fel Csaba község lojalitását, de még furcsább dolog az, hogy nem akad Csabán olyan Írástudó ember, a ki megmagyarázná a kegyúri jogok természetét és eredetét. Tudni való ugyanis, hogy Magyarországon minden egyházi beneficiuni adományozási joga eredetileg szent István utódját, az apostoli királyt, mint legfőbb patronust illeti meg." (Az azonban még inkább tudni való, hogy nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon az adomány elfogadásának vagy el nem fogadásának joga a királyok legutolsó alattvalóját is megilleti, — szintén ősi jogon.) ..A patronatusért cserébe az úgynevezett regálékat, a vám- és fogyasztási adók szedésének jogát szedték." (Csakhogy a csabai kegyuraságot most adományozza a király, a mikor nem adja ám hozzá a regálét, mert avval együtt, azért cserébe bizony-bizony elfogadhatná Csaba a patronátust — üzleti szempontból, nagyot nyerne rajta !) ..A katholikusoknak nem lévén autonomiája, egyedül a törvényhatóság tagjait illeti meg a patronusi jog. Ha a dolog másként állana, akkor viszont miért nincs befolyása a katholikusoknak is a protestánsok vagy zsidók papjainak megválasztásába ? Azért, mivel azok autonómiával birnak ! (Dehogy, azért