Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Schl. K.. A magyarországi ág. h. ev. egyet. nyugdíjintézet

ban könnyebb lett volna megoldani, mint 1868-ban; 1868-ban könnyebb lett volna megoldani, min^ 1898-ban, s most könnyebb volna megoldani, min^ 20 év múlva, ha a mostani irányban halad a közvélemény ! Igy jártunk az alapítványok jogi természetének kérdésével is. Gr h y c z y és A p p o n y i még elég kedvező véleményt adtak, — ma már félő, hogy másként nyilatkoznék a pártok véleménye is! A mi bajunk mindég az volt az újabb időben» hogy előkelő férfiaink buzgók voltak ugyan az egyházi közigazgatás gyűléseiben, de a törvényhozásban csak — pártférfiak voltak ! Reméljük, hogy a törvényhozásban ülő protestáns képviselők a r. katli. szabadelvű képviselőkkel igazán „szabadelvű" megoldását eszközlik ki a csabai kérdésnek és a mi fő : a kegyúri jog "kérdésének mielőbbi szabályozását is komolyan sürgetik. A kérdés oly fontos, oly általános érdekű jog, «egyházpolitika szempontjából, hogy alapos megbeszélése nagyon is kívánatos. Kérjük egyházunk törvénytudó fórfiait, s a felügyelőket : mondják el nézeteiket; lapunk és közönségünk nagy örömmel fogad tőlük tájékoztatást. Ez a kérdés főkép az ő szakjukba vág, ők tisztázzák ! YEB.ES JÓZSEF. A magyarországi ág. h. ev. egyetemes nyugdíjintézet. A legeslegutolsó törvény, melyet az ág. h. ev. egyház zsinatja 1894-ben hozott, 0 felsége pedig megerősített, az ..Egyetemes nyugdíjintézetről" szól és e törvénynek 4. vagyis legutolsó §-a ekkép hangzik: „ezen nyugdíjintézet az 1897-ik évi január hava elején lép életbe." Most az „ígéret évének" január vége felé járunk, de nem hiszem, hogy akár egyikünk is hallott volna ezen intézet életbe lépéséről. Nem mondom, hogy a legutóbbi félév kezdetén a munka ez úton teljesen szünetelt, de azt mondhatom, hogy oly lassan haladt, mintha szántszándékosan el akarta volna mulasztani a határnapot. De hiszen az a régi bajunk, hogy mindig abba bizunk : Kommt "Zeit, kommt Rath. Állítják ugyan: a mi századokon át el lett mulasztva, azt egy-két év alatt pótolni nem lehet. De annak pótlását nem is kellett volna határozott napra igérni, törvénybe fogni ; most pedig annál inkább kell azt sürgetnünk, munkálnunk. Vagy tán az ezen intézet életbelépése, hogy az egyetemes felügyelő és a Hornyánszky czég egy-egy összeget felajánlott annak czóljaira? Hát egy kórház életbe lép-e azzal, befogad, ápol, vigasztal betegeket, lia valaki leteszi e czélra az első 2000 forintot? Vagy tán még nincsen szükségünk ezen intézetre? Még nincs itt tavasza? Ka a fának gyökerei fölé sok havat, jeget halmoznék, megakadályoznám kivirágzását, ellenkező műtéttel, sok meleggel elősegíthetem ezt, valamint gyű m ölesének megérését is ! Dolgozott a nyáron az egyetemes bizottság és a nyugdíjintézetre nézve is „elvek"-ben megállapodott. Azt is ígérte, hogy tovább működik ós az egyetemes gyűlés elé kész munkával lép, de ellankadt munkaereje. Igaz, Gl auf egyet, jegyző új adatokat szerzett be még deczeniberben és ez nemiben biztat; de attól tartok: most jön a számvetés. Az a szerencsétlen kiszámítás, kalkulázás már 1892. óta útját állja az intézetnek. Csak újra ne akadályozzon, ijjesszen, terheljen ! Nem is kell, nem is lehet kiszámítani azt : húsz év multán, hány nyugdíjas, özvegy, árva lesz segélyezendőés mily tőke kívánatos, ' hogy kamatja kielégíthesse a járandóságokat, egy nagyobb alapot kell teremteni és az intézetet életbeléptetni. Aggódni a jövőre nézve nem kell, mert az egyházegyetem mindig oly erős, hogy a netáni bajból is kisegíthet és az állam is be fogja látni kérésünkre/ hogy ezen intézetet segítenie kell, 100,000 frtnyi' alapot teremteni nem lesz nehéz. A közalapból szánjunk ez intézetnek 50,000 frtot, 600 belépő lelkésznek belépti dija 30,000 frt a felemelt államsegélynek 20%-a 10,000, a tagok ós az egyházak első évi járuléka 15,000 ós az ez évi közalapjárulék 20%-a 5000; hiszen ez már 110,000 frt. És ennyivel még tétovázzunk, számítgassunk, elhalaszszunk? A bizottság „elvi" megállapodása igen megnyugtató. A belépti díj, melyet egészben vagy nagyrészben az esperességek intézetei befizethetnének 50, talán csak 40 frt, a személyi ós az egyház járuléka egyenként 12, vagy csak 10 frt; a nyugdíj 400, az özvegy segélye 200, az árváé (ezt most kombinálják) tán 50 frt a befizetés csekélyebb, mint a reform, testvéreknél, a nyűg- ós gyámdij egyenlő amazokéval. Milyen kedvező l