Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Veres József. Csaba kegyuri joga

Tizenötödik évfolyam. EVAHG. 4. szám. Orosháza, 1897. január 28. ES ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . . Ô frt. , Fél évre ... 3 „ j Negyed évre 1 frt E»0 kr. Eçv szám ára kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN; Hirdetés dija: Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Egész oldal : Fél oldal. . Negyed oldal . Ennél kisebb . Bélyeg külön . sS frt • 4 „ 30 kr. Csaba kegyúri joga. A csabai kegyúri jog kérdését távolról sem mondhatni egyedül Csaba ügyének. A királyi döntés jogi szempontból is igen fontos, mert olyan jogot adományoz a községnek, a melyet az vétel által már régen megszerzett és gyakorolt is; de e döntés a jog gyakorlását különösen megváltoztatta ; fontos azonban protestáns szempontból, mert az eddigi gyakorlatot a protestánsok kárára megváltoztatja, s igy követendő példának tekintik majd a r. katholikusok másutt is. Idők jek\ bogy a XIX. század végén a felekezet tek közti egyenjogúság elve nem hódit, hanem vészit területet ! Idők jele, hogy az a kormány, mely szabadelvű egyházpolitikát akart folytatni, éppen a protestánsok támogatása mellett, nemcsak hogy félúton megáll, hanem még meg is hátrál egy bíboros püspök befolyása előtt, a legnagyobb evang. község rovására ! A leirat fontosabb része igy hangzik; .,0 cs. és kir. ap. Felsége a csabai kegy uraságra vonatkozó javaslatomat legkegyelmesebben elfogadni méltóztatván, f. évi okt. 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával oly módon adományozta Csaba községnek az ottani r. kath. egyház feletti kegyúri jogokat, hogy a r. kath. lelkész a nagyváradi latin szertartású kath. püspököt mogillető kijelölési jog tiszteletben tartása mellett, a nevezett község képviselőtestületének és elöljáróságának r. kath. tagjai által választassék. Továbbá, hogy a kegyúri terhek viselésének alapjául szolgáló 20,000 frt tőke a politikai község által, mint külön kegyúri teher-viselési alap kezeltessék s az erre vonatkozó számadások a nagyváradi latin szertartású kath. püspöknek évenkint beküldendők lesznek. W1 a s s i c h. " Kz a döntés a csabaiakat nagyon meglepte. Es méltán. Más határozatot vártak nemcsak jogi okokból, hanem azért is, mert egyrészt éppen ezen függőijen levő ügyük szerencsés befejezése reményében a vallás-és közoktatásügyi államtitkárt, Zsilinszky Mihályt választották képviselőnek, a ki, mint a község szülöttje, a községi képviselőtestület virilis tagja, nagyon ismeri az ügyet s hivatalos-és személves befolyásával meg birja védeni a'község jogait, s mint protestáns államtitkár, résen lesz a protestánsok jogai megmentésében. Csalódtak ! A község képviselőtestülete gyűlést tartott s egyhangúlag — a r. kath. vallású tagok is velők szavazván — azon határozatban állapodtak meg, hogy a kegyúri jog adományozását a község nem fogadja el, mert nem is kérte; a kegyúri jog gyakorlását nem kivánja, annak terhét viselni nem képes ; a kegyúri jog gyakorlása nem a községet, mint erkölcsi testületet, annak egészében illetné, hanem az csupán egyesek részére tartatott fenn ; a felekezeti béke és a társadalmi egyenjogúság szempontjából elfogadhatatlan; az emlitett 20,000 frt alapról mitsein tud a község ; a község nem rendelheti magát alá számadási kötelezettséggel felekezeti püspöknek; a múltban gyakorolt jogai nein ismertetvén el, tovább nem tekinti magát a község a r. kath. gyülekezet kegyurának. Elhatározta a gyűlés, hogy a király elé küldöttséggel járul s az országgyűlésen pedig interpellátiót intéztet ez ügyben a kormányhoz. Csak mellékesen mutatunk rá a helyzet furcsa részére ; a dolog természeténél fogva a küldöttséget vezetni, az interpellátiót megtenni a község képviselője volna hivatva, a ki maga az államtitkár ; neki pedig hivatalos állásánál fogva módjában állott ismerni a miniszter javaslatát, sőt kötelessége