Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Gömöri lelkészi értekezlet

• ból, kétségbevonhatatlan tanúságául annak, hogy a nevezett lelkész úr hivatáshű papi jellemét ismerve, valódi lelkipásztori gondolkozásmódját helyeselve, iránta való változatlan rokonszenvemet barát és ellenség előtt ekként nyilvánvalóvá tegyem, s őt ez által is úgy feljebbvalói jóindulatába, mint saját egyháza további köztiszteletébe ajánljam ; továbbá azzal a jól eső reménynyel, mikép akad majd bizonyára nem egy igaz, buzgó ós vallásos evangelikus ember is, a ki ezen ón vallásosságból eredő példámon fölbuzdulva, nyomdokimat követni fogja s minden igazi protestáns megmutatja, hogy nemcsak egyházának ősi szabad autonoiniája biztosította szép jogokban részesülni, hanem annak oltárára áldozatot hozni is tucl ós akar. Ezen alapító levelem tartalmát kérem legközelebb áldozó csütörtökön a hívekkel a szószékről közölni s lia szükségét látja, a felsőbb egyházi hatóságnak is bejelenteni. Áldást kérve a mindenhatótól egyházi működésökre, hazafias üdvözlettel vagyok Nyustyán, 1897. évi május hó 22-én. KüBiNYr KÁLMÁN S. k. Beküldetett. A fűrészmezei ügyben Moór Gry. esperes úr felszólalása daczára is kell valami felderítést váró körülménynek lenni, hiszen azt írja az esperes úr, (Evang. egyház ós iskola 1897. 20. szám) hogy „a fűrészmezei lelkész úr csak 1896. decz. 31-én mondott le;" már pedig az Evang. egyház és iskola már 1896. évi 40-dik számában jelentette, hogy a volt fúrészinezei lelkészt új állomásán, Sátoralja-Ujhelyen beiktatták hivatalába. Talán a f. évi egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyvei adnak felvilágosítást arról, hol volt tehát voltakép lelkész Boor J. 1896. második felében, s ha csak 1896. decz. 31-én mondott le Fűrészmezőn, hogyan iktathatták be őt Sátoralja-Ujhelyen már 1896. nyarán? — Több világosságot! Sajtóhiba, Az ..Ev. Egyh. ós Isk." mult, azaz 29. számában a 350.lapon „Dr. Schvartz Jakab" helyett „Dr. Sch. János" álljon, a tudósítás végén pedig e helyett: „az egyháztagok ellentéteket szítani" ez olvastassék: „az egyháztagok ellentéteket simítani indultak a közös ebédre." A hemád-VéCSei ág. hitv. ev. egyházközség 3300 frt költséggel új papilakot s iskolahelyiséget építtetett. KÜLFÖLD. Bécs városa az evang. iskoláknak az idén is megadta a szokásos 10.000 frt segélyt. Szeminárium a kath. szociologia elsajátítására. Mindenki tudja, hogy a németországi kath. klérus mennyit te9z a mindinkább terjedő szociáldernokráczia feltartóztatására. A klérus élén áll a porosz episkopátus, mely minden kitelhetőt elkövet, hogy a papságot ebbeli kötelessége teljesítésére serkentse. Most is hatalmas lépésre szánta magát ez a püspöki kar. U. i. hír szerint a porosz püspököknek augusztus 20-án Fuldában, sz. Bonifácz sírjának tartandó értekezlete el fogja határozni, hogy a klérus számára Berlinben egy olyan főiskolát alapítanak, amelyben szocziálpolitikai tudományokat tanítanak. Az új főiskola hallgatói kolostorban fognak élni, de azért a katholikus irányú egyesületekben ós a népgyűléseken is részt fognak venni. A püspökök azt tervezik, hogy a tehetségesebb papokat három éven át fogják tanítani a szocziális tudományokra. Minden esetre hatalmas eszme, mely nagyot lendítene a kat. társadalmi tudomány terjedésén és felvirágoztatásán. IRODALOM. Magyar állam. „Bámulatos az a piramidalis tudatlanság, mely az alsóbb néposztályoknál az autonómia kérdése körül tapasztalható, amely tudatlanságnak okát, bármennyire is hangoztassa valaki a nép gyalog felfogását, a dolog újságával járó nehézséget, még sem merném egyedül a nép számlájára irni fel, a mulasztás másokat terhel. Mert ha annak a 12 éves protestáns fiúnak elég értelmi fejlettsége van ahoz, hogy önérzettel bírjon tudomással autonómiájukról, akkor ki hiszi el, hogy a nép felfogásának korlátoltsága, a dolog újsága annak oka, hogy pl. sokan a nép közül azt hiszik, — tapasztalásból beszélek •— hogy a polgári házasságot fogjuk a mostan folyó szavazásokkal agyonszavazni ; mások meg harangozni hallván a katholikus vagyon és alapok önkezeléséről, a papi birtokok felosztásáról, élvezetéről álmodoznak. Egy vegyes vallású községben pedig a katholikus „polgárok" ajkáról nem egyszer hallottam : „úgy-e bár, mégis mi katholikusok győzünk s nem a protestánsok." Bizony é dolgok elég jellemző s tiszta világot vetnek népünknek, legalább egy részének az autonómia körül való ismeretére! De hát ki itt a hibás? Az a szegény nép nem. Mit fog szólni az a földhöz tapadt nép, ha esetleg majd valami terhek is szakadnak a nyakába, lia ez mind tudtán kivül készül el s történik? Ha nem is a felekezetlenségnek — pedig nem lehetetlen — csinálunk igy propagandát, legalább is a gyűlölet ós ellenszenv magját hintjük el az autonómia ellen. Be kell vallani, ha nyíltak és őszinték akarunk lenni, hogy e dologban sok mulasztás és felelősség terheli a lelkószkedő papság azon részét, mely saját hatáskörében nem tett meg mindent, amit tennie kellett