Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Gömöri lelkészi értekezlet

zat nem volt törvényes. A felügyelő okulva a teg­napi insultusokon, karhatalomról is gondoskodott ; mig a férfiak az iskolatermet zsúfolásig megtöl­tötték, addig a templom és iskola előtti teret szá­zakra menő asszonynép és gyermek foglalta el. Alig nyilt meg a gyűlés, máris a karhatalom fe­lett rendelkező közeg jelentést tett az elnöklő fel­ügyelőnek, hogy a nép fenyegető állást foglal el a karhatalommal szemben s hogy a rendet vér­ontás nélkül fenntartani nem lehet; ennek meg­akadályoztatása czéljából kénytelen volt a fel­ügyelő a gyűlést feloszlatni. Nagy öröme lehetett a nép közt elbújt Halasának, hogy az általa elvetett mag oly gyorsan gyümölcsöt terem. A szavazás az egyházmegyei elnökségre be van fe­jezve s látszólag a túlzó nemzetiségiek győzelmé­vel végződött, azért mondom látszólag, mert hat egyház részéről beadott felebbezés felett az egy­házi törvényszéknek kell Ítéletet mondani. Bár ne kellene soha egy egyházmegyének sem ilyen vá­lasztáson keresztül esnie ! Ez nem volt egyházi választás, hanem a túlzó tót nemzetiségi pártnak élet-halál harcza; a magyar haza egysége ós a magyar prédikáczió és a magyar énekeskönyv sü­ket fülekre talált, ott a tót takarékpénztárak em­berei, mint a sáskák, ellepve a községeket, hitel felmondással kényszeritették az embereket jelölt­jeikre szavazni. Nagy öröme lehet különösen a „Nár. Noviny" 5 róm. kath. szerkesztőjének, hogy az ev. egyház hiveit úgy tudták egymás el­len feluszitani a róm. kath. egyház nagyobb di­csőségére. Mit fog majcl ezekre annak idején mon­dani a bányakerületi gyűlés?! A CSabai ev. gyülekezet negyedik lelkészi állo­mást szervez 1200 frt fizetéssel. Papi értekezlet, A gömöri ev. lelkészi kar f. é. júl. 28-án tartotta meg évi értekezletét Szirken, Terray Gyula főesperes elnöklése mellett. Ér­tekezlet előtt a nagy számban megjelent testvé­rek az Ur szent vacsorájában részesültek, melyet Konc se k János rédovai testvérünk szolgáltatott ki. Úrvacsora után a szirki egyház híveivel is­teni tiszteletre gyűltünk össze, a mikor Holóczy Pál vizesréti ós Szlabay Mátyás hizsnyói test­véreink voltak a fungensek; előbbi liturgizált, utóbbi az egyházi szent beszédet tartotta. Isteni tisztelet után kezdődött a tanácskozmány. A főes­peres elnök, megnyitója és megalakulás után, minde­nek előtt fájós szívvel emlékezett meg Be liez a Márton geczelfalví, Bartholomaeidesz Gyula ochtinai lelkésztársaink elhunytáról, mi mellett szintén fájdalmunknak adtunk kifejezést a nyuga­lomba vonult Valentini István bugyikfalvi lel­kész eltávozása felett. Ez után három új tag je­lentkezett : V e 1 k i Jenő murány-hosszuréti, 0 h r i­astély Gyula bugyikfalvi, Nádasy felső-sajói lelkészek. — A könyvtári számadás beterjesztése után a hátralékok behajtásával Bartholomaei­desz László alesperes pénztáros és könyvtárnok bizatott meg. A papi magtári számadásnak kapcsán Zachar Sámuel ratkói testvérünk kérte a tanácskozványt, hogy a magtárnak, mely egyes részvényeseké, részvényesei lehessenek az újabbi lelkészek is. A kik ezen részvényesek közé lépni óhajta­nak, az elnöknél jelentkezzenek. Következett az értekezlet leglényegesebb tárgya : az egyete­mes nyugdíjintézet ügye. Mindenek előtt arról folyt a tanácskozás, hogy a mennyiben a hi­vatalos javaslat még le nem érkezett, tárgyaltas­sék-e ez ügy vagy sem. Az értekezlet Vitéz La­jos pádári lelkész indítványát fogadta el, mely szerint ez ügy tárgyalandó. Ennek folytán Ter­ray Béla süvetei lelkész részletesen ismertette a Glauf-féle javaslatot, a melyre nézve Vitéz Lajos lelkész a következőket indítványozta, illetve módosításokat ajánlt: 1. a gömöri papi értekezlet a nyugdíjintézet mielőbbi létesítését óhajtja- s a Gl auf Pál úrtól nagy szakavatottsággal, gonddal és bölcsességgel készített javaslatot, mint olyat, mely egy előnyösebb és kedvezőbb nyugdij inté­zetnek lehet alapja, üdvözli; 2. a kántorok csak fele igénynyel és kötelezettséggel lehessenek tag­jai ; 3. a nyugdij képesség 5 évi szolgálat után állapíttassák meg, 10 év sok, mely sern méltá­nyos, sem igazságos; 4. az egyházak tehervise­lési képesség szerint fizessék az évi járuléko­kat három osztályba osztva: 5. a lelkész tagok 28 frt évi járuléka sok, ezek is teherviselési ké­pesség szerint, jövedelem arányában szintén há­rom osztályra osztva fizessék a járulékokat ; 6. ke­ressen az esperesség módokat, miként lehetne a szegény egyházak és lelkészek ezen új terhén könnyíteni? 7. az esperesség sürgesse meg a hi­vatalos javaslat mielőbbi lekiildését. Ezen nagy­fontosságú közös ügyünkben az értekezlet érdem­leges megállapodásra nem jutott, hanem elhatá­rozta. hogy a főesperes elnök a hivatalos javas­lat leérkezése után ez ügyben, ha szükséges lesz, még egy értekezletet hívjon össze Rozsnyóra. Itt legyen szabad a következőket megjegyeznem : nagy hibának tartom, hogy a javaslat hivatalosan mai napig le nem érkezett az esperességhez, úgy tudom, hogy az csak valamikor augusztus hónap­jában fog leérkezni, tehát akkor, mikor az egyhá­zak, esperessógek, sőt tán már a kerületek is megtartották közgyűléseiket. A nyugdíjintézetnek azonban a jövő óv jan. 1-én kell életbe lépnie, a miből az következik, hogy az egyetemes gyűlés, ha csak addig még külön helyi, esperességi gyű­lések nem tartatnak, a mihez ugyan már idő sem lehet, az első sorban érdekelt lelkészek és egyhá­zak megkérdezése és meghallgatása nélkül fog létesíteni nyugdíjintézetet, vagyis fizetni fognak nagy összeget kevés nyugdíjért, a nélkül, hogy alkotmányos úton hozzá szólhatnánk, módosításokat

Next

/
Thumbnails
Contents