Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Indítvány a zalai egyházmegye közgyűlésének

Mig ellenben, ba nekik, mint lelkészeknek, jövőjük megfelelőbb díjazással lesz biztositva, s az anyagi gondokkal takarékos élet mellett nem kell küzdeniök, akkor szívesen követhetik hajlamukat. Másik nem kisebb aggodalmat rejt magában azon szomorú tény, hogy hiveink menekülni igyekeznek a túlságos megterhelés alól, melyet az egyház fentartása miatt viselniök kell, és olcsóbb vallásfelekezetbe lépnek át. Korántsem meggyőződésből, hanem azon felfogásból indulva ki, hogy ott nekik kevesebbel kell járulni a lelkész, tanitó fizetés s egyéb egyházi kiadásokhoz, igy könynyebben élnek. Vagy épen felekezetnélküliekké lesznek, hogy mindennemű egyházi tehertől szabaduljanak. Ez okból nekünk bármi úton-módon gondoskodnunk kell hiveink anyagi terheinek könnyítéséről. Jelen javaslatunknak az egyik czélja ez. Az államnak szinten nem lehet közönyös: váljon a prot. lelkészek, kik a hazának, nemzeti művelődésnek, a magyarság ügyének oly sok és fontos szolgálatot tettek a múltban, és tesznek jelenben, nyomorognak-e, vagy jólétben vannak? Egyszerű igazság az, hogy a szükséget látó, minden tekintetben egyházközségétől függő lelkiatyát, a magyar állameszme iránt ellenséges indulatú nemzetiségi izgatók által felbujtott hivek könnyen kényszerithetik meggyőződése elleni dolgokra; mig a jólétben levő, s ennek folytán önálló lelkészszel, ki ezen helyzetét nagy részben a magyar államnak köszöni, nem fogják ugyan ezt cselekedhetni. Az ilyen lelkész minden esetben hú bajnoka lett a magyar államnak, a mely őt nem hagyja el, s nem utalja félrevezetett hivei kedvének keresésére. Önkényt következik tehát, hogy a prot. lelkészek sanyarú helyzetén segíteni, a magyar nemzeti állam felállithatása és mielőbbi megvalósithatása czéljából is szükséges. Ez nem felekezeti, hanem magyar nemzeti érdek. Tehát nein egyes felekezeti szempontból cselekszik az országgyűlés, midőn ezen ügyet magáévá teszi, sőt országos magyar követelményt teljesit, midőn a hazai prot. lelkészek helyzetén javit. Ez szent meggyőződésünk. Hathalom, 1897. június 22-én Kővágó-Eőrs. IHÁSZ LAJOS S. k. CZTJPPON SÁNDOK egyházmegyei felügyelő. zalai esperes. BELFÖLD. Legújabb botrány Túróczban, Kiimo Vilmos h. esperes július hó 25-én megjelent a túróczi egyházban, hogy ott a szabályszerűen egybehívott egyházi gyűlésen elnökölve, a Durkovics Vladimir eltávoztával megüresedett lelkészi állomásra az egyházzal egyetértőleg a próbaszónoklatra meghívandó egyénekben állapodjanak meg. A gyűlésnek egészen sima lefolyása lehetett volna, ha a gyűlésen nem jelent volna meg Halasa András, túróczszentmártoni ügyvéd, kit a legfelsőbb egyházi törvényszék jogerős Ítéletével túróczi felügyelői hivatalától elmozdított volt, de ki ennek daczára nem respektálva a zsinati törvényt, most is a túróczi egyház törvényes felügyelőjének tartja magát. Ez a lelketlen ember annyira felbújtogatta a túróczi egyszerű földmivesekből álló népet s különösen annak nőtagjait Újhelyi Attilla a túróczi egyház törvényesen visszahelyezett felügyelője ellen, sőt az egyházba jött h. esperes ellen is, hogy már a gyűlés megnyitása előtt lehetett látni, miszerint a gyűlés alig fog botrány nélkül végződni. A felbújtogatott nép ugyanis szentül hitte, hogy neki most csak olyan papot lehet választani, ki neki csak magyar nyelven fog prédikálni s ki alatt csak magyar énekeskönyvből lesz szabad énekelnie. Megnyittatván a gyűlés, az elnöklő h. esperes már az első két tárgynál t. i. az eltávozott lelkészszel történt elszámolásnak a gyűlés általi jóváhagyásánál és a megválasztandó lelkész hiványának megállapításánál csak többszöri erélyes rendreutasitás után volt képes a határozatot kimondani. Most következett a próbaszónoklatra meghívandó egyének megnevezése. Erre felkelt H a 1 a s a András és beszélni kezdett, de miután a h. esperes neki, mint felügyelőnek, semmi áron, mint az egyházközség területén kivül lakó gyűlési tagnak a zsinati törvény 40. §-a értelmében beszélni nem engedhetett meg s ő a szótól elállani mégsem akart s a mellett a felizgatott nép is Halasa pártját fogva lármázni, tombolni s fenyegetőzni kezdett, a h. esperesnek nem maradt egyéb hátra, mint a gyűlést feloszlatni. A templomot elhagyó h. esperes, Újhelyi Attila egyházi felügyelő ésBaz o v s z k y Kálmán kántortanitó és egyházi jegyző csak az Isten oltalmának köszönhetik, hogy testi bántalmazás nélkül jöhettek ki a templomból, de már a sok meggyalázó és sértő kifejezést békésen el kellett tűrniök. E rövid vonásokban szomorú képe a túróczi egyházi gyűlésnek. — Ugyancsak Túróczban július hó 26-án megtartandó volt az Újhelyi Attilla felügyelő által szabályszerűen egybehivott egyházi gyűlés, azon czélból, hogy az egyház az egyházmegyei elnökségre szavazzon, mert az ez ügyben az eltávozott lelkész elnöklete alatt megtartott gyűlésből beadott szava-