Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Czuppon Sándor. Állam s az autonom egyházak
Tizenötödik évfolyam. p&i. 31. szám. Orosháza, 1897. aug. 5. ES ISEOli Előfizetés dija: Egész évre . . Ô frt Fél évre ... 3 „ Negyed évre 1 frt KO kr. Egy szám ára 13 kr. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal Fél oldal. . Negyed oldal . Ennél kisebb . Bélyeg külön . S frt • * » • 2 » l ,, 30 kr. Állani — s az autonom egyházak. Minden állam joghatáskörével intézi bel- és külügyeit. Államokban létező autonom egyházak szentesitett törvényeik keretén beiül ugyancsak joghatáskörrel rendezik saját ügyeiket, vigyázva mindig arra, hogy az állam törvényeivel ellentétbe ne jöjjenek. Az egyházaknak azonban ügyelni kell mindig és minden körülmények között arra, hogy nehéz küzdelmek árán kivivott törvényes jogaikat megőrizzék. Esz és lélektani megfigyelés következetességével. — lehet hogy elfogultan, vagy tévesen, — de állam és autonom egyházak egymáshozi viszonyából, véve a viszonyítást a jelenben, a jelen tapasztalataiból. — az leend e szerény sorok feladata, hogy tárgyalja : „Őrizi k-e az autonom egyházak Sionunk bástyáján vérrel s észszel kivivott jogainkat? Az állam egy évtized óta, de különösebben az 1893. évi XXVI. t. cz. szentesítése folytán s annak alapján lépésről-lépésre, észrevétlenül készíti elő a tanerők, a tanodák teljes államosítását. Államosítását felsőbb és alsóbb iskoláknak, azok tanfórfiainak, látszólag az általa adott segélyekkel, de tulaj donképen és alapjában az autonom egyházak által lépten-nyomon az államnak sokszorosan nyújtott segitségével. Lelkészi karról nem szólnak törvények, hadd menjen a lelkészi kar útjain, — gondolja — nincs nagy szükségünk reája, az egyházpolitika nem sok idő múlva fölöslegessé teszi őket úgy is az államra, hisz polgár — polgár, — ha vétkezik, paragrafus diktálja biró ajkán a büntetést, csak az iskola neveljen, felejtve a bölcsész költő szavát: „minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs," annak ébrentartására, valláserkölcsi élet nevelésére pedig felnőtteket oktató lelkipásztor kell ! Állam törvénye a népet féken nem tartja, vagy legfeljebb az elvadulás pillanatáig, — arra, hogy a nép munka, jellem, becsület, törvénytisztelet útjain járjon egymás javait-jogait tisztelten, csak az Isten templomai képesítettek, hol a rideg realismust, a föld porán felül emelkedő idealismus simitgatja. A felekezetnélkülisóg ily elvek lerontására tör, — tápot ád az anarchiának, a socialismusnak. Gondolkodik-e? gondolkodjék a magas kormány, ha törvény útján nem, de legalább törvény rendeletek útján a felekezetnélküliség nehezítéséről, esetleg megszüntetéséről, mert anarchiasocialismus — dolog nélküli osztozkodási vágy — napról-napra nagyobb mérvben fenyegeti a birtokos osztályt, azután a trónokat. Pedig tudnia kell, külellenség ellen a fegyvererő hatalma — ha szerencse istennője mutat utat, megvéd, — de beiellenség ellen a puskának nincs golóbicsa, a kardnak nincs éle. A népet nevelni kell nemcsak az iskola padjain, hanem a felsőbbség s a törvény tiszteletére, az Isten tiszteletére kapcsolatos szent helyen. Ha mindent államosítani akar, ha az autonom egyházak létező javait-jogait észrevétlenül csorbigálja, vegye gondjaiba annak egyházi szolgáit. Ott vannak felsőbb iskoláink tanfórfiai, helyesen — nem-e gondoskodott nyugdíjügyükről, de egyházkerületeink rendelte beiratási, nyugdíj kultúr adót s egyebeket, mely bizonyos hányadát képezi a már létező nyugdíj alapnak, külön választatlanul számítja az egybeolvasztandó tanári nyugdíj tőkéhez. Elkülönitettük-e attól ? Avagy az 1891. évi XLIII. t. cz. 10. §. alapján ott van a 15 kros járulék minden egyes elemi iskolába járó tanuló után a tanítói nyugdij tőkéhez, mint külön kultúr adó híveink terhére, holott az a 13 millió tanítói nyugdij V 2 millió kamatot tüntet fel, melynek egy krajczárja sincs folyósítva, szükség