Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Mayer Endre. Az eperjesi kollegium theologiai internatusa
IRODALOM.] Dr. Szlávik Mátyástól külön lenyomatban (Zeitschrift für Kircheagesehic h teből) megjelent ily czimű érdekes füzet: Zur Geschichte des Anabaptismus in Ungarn. Evang, egyíázi szenile, A trencséni elnök-helyefctesitésröl irván, a főesperes helyettese ellen nincs kifogása, hanem a felügyelő helyettese ellen igen. „A midőn gr. Zay Miklós házasságra lépett, s feleségül egy gróf Károlyi-leányt vett, hangosan beszélték, hogy reversalist adott magáról, hogy összes gyermekeit a r. k. vallásban fogja neveltetni. És ez a híresztelés nem lett megczáfolva, hanem megerősítve azon tény által, hogy r. kath. pap előtt esküdött, s fiait ís r. kath. templomban kereszteltette. Már pedig a rever.salisadás. felfogásom szerint, oly egyházi vétség, a mely elkövetőjét kell hogy minden néven nevezendő egyházi tisztség viselésére s hivatal betöltésére alkalmatlanná tegye." — (E sorokat tót és erdélyi szász egyházi lapok is átvették.) Kirchliche Blätter, Több számon keresztül foglalkozik azon válaszszal, melyet a németországi Gusztáv-Adolf-egyletnek küldött a magyar gyámintézet elnöksége azon támadásokra válaszúi, melyek a magyar kormányhoz beadott kérvény után hangzottak el. Protestáns Közlöny. „Mi az oka, hogy rólunk oly keveset tud a világ, oly keveset foglalkozik a sajtó? Valljuk meg őszintén: az, hogy élhetetlenek vagyunk. A magunk dolgát nem tudjuk elég hiven felkarolni, nyomoruságainkat nem tudjuk elég hiven föltárni; ügyeinket, bajainkat még egymás közt sem beszéljük meg; vallásunkból meg éppen oly keveset csinálunk, hogy talán egy felekezet sem oly lágymeleg, mint mi. Nagyjaink, világi méltóságaink, kik állásuknál, hivatásuknál fogva ügyünket évtizedekkel vihetnék elő egy-egy pillanat alatt, szavuknak súlyánál fogva százados mulasztásokat pótolhatnának helyre : nehogy felekezeti érdekeknek láttassanak szolgálni, s nehogy az irántuk táplált jó véleményt elveszítsék, inkább a kath. templomokba mennek imádkozni, sem hogy fontosabb felekezeti érdekeinkért magukat ekszponálják. Pedig, lia érettünk világi nagyjaink nem szállanak sikra, lia ők nem forgatják a fegyvert, és vívják a harczot azzal a nemes elszántsággal, hitbuzgósággal, mint dicső emlékű őseik tevék: bizony, a mi óbégatásainkat nehezen hallják meg illetékes helyen, s ha netalán meghallják is, kevés hiteit adnak neki. De mindenesetre elóg nagy számú és tekintélyes világi főurainkat kell megnyernünk, a kiknek úgyszólva kezeik közé van letéve az ország kormányzása, hogy országos gondjaik mellett, forditsanak egy parányi figyelmet a prot. egyházra és annak papságára is. Arra a protestáns egyházra és papságra, melyet csak az imént, mikor szükségük volt rá, olyan hazafiasnak, olyan szabadelvűnek deklarálták, hiszen ennek ügye az ők ügye is, a haza ügye is. Most mutassák meg, hogy igazi patrónusok, igazi gondnokok és eszközöljenek ki egy törvényjavaslatot, melynek czime ez lesz : a protestáns egyházak segélyezése és a protestáns lelkészi fizetések kipótlása. Addig pedig, ne vegyük le a kérdést napi rendről; beszéljünk róla minél többet. Semper idem." „Girkevné Listy az egyetemes nyugdíjintézetről czikkez. Az egyetemes lelkészi nyugdíjintézetre vonatkozó törvényt most lépteti életbe az egyetemes közgyűlés. Az intézet szabályzatának tervezetét Gl auf dolgozta ki, a melyet egy ezen czélra kiküldött bizottság után az egyetemes közgyűlés, s időközben a kerületek, egyházmegyék és egyházközségek is tárgyalni fognak. A munka tehát gőzerővel halad, hogy az intézet a jövő év elején már életbe léphessen s miután Glaufot a kalendáriom egv kicsit megtévesztette s a munka nem haladhat törvényes módon felfele és lefele oly gyorsasággal, mint gondolta, azért kerülő utakon siettette az eljárást ; felfele bizottsági tárgyalásokkal, lefele a tervezetnek „a világba" (Zelenka püspök szavai) való szótküldésével. Igy jutott a tervezet egynehányunknak kezébe. Bal tik pnspök úr azzal a megjegyzéssel küldötte szét a tervezetét, hogy ahhoz mentül többen hozzá szóljanak. Mi tehát hozzá szólunk, de hogy az egyházaknak lesz-e idejök az új teher felől nyilatkozni, azt nem tudjuk s hogy nyilatkozatukat ama legfőbb hatalom — a mely ő belőlök ered — figyelembe veszi-e, az kérdés. Nekünk úgy tetszik, hogy nem fogja figyelembe venni. Gl auf szerint a nyugdíjintézet az egyháznak „nagy és sürgős" szükségletét képezi ! Évszázadokon át nem volt sürgős ! Mi teszi oly sürgőssé most? A mostani egyház felfogása, a melynek jelszavai: magyar egyház, egységes állam: egyházegyetem, államhatalom: egyetemes közgyűlés közczél : az egyetemes gyűlés czélja, mindenható egyetemes gyűlés stb. szóval a centralisatió minden téren s az ezzel tökéletesen egybevágó magyarizáczió. A nyugdijintézet, mint sürgős, szintén nem egyéb, mint az, hogy az evang. lelkész sorsa életében és halála után egy hatalom kezében legyen, a mely tartja, lesi, adóztatja és jutalmazza a köz érclek és közczél szempontjából. De feltéve, hogy ez az egyházegyetem az intézet felállításával csak kötelességót teljesiti, akkor se lehet ez az intézet áldásos reánk nézve, — mert a teher, a melyet a lelkészekre és az egyházakra ró, nemcsak hogy nagy, hanem lehet mondani : elviselhetetlen ! A 60 frt belépő és 28 frt tagsági clij a lelkészek 50°/o és arra kényszeríti, hogy kölcsönhöz folyamodjanak. Az egyházak 12 frtos járuléka a többi óriási terhek mellett legalább is ellenszenves. Ezenkívül Gl auf
