Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Mayer Endre. Az eperjesi kollegium theologiai internatusa

IRODALOM.] Dr. Szlávik Mátyástól külön lenyomatban (Zeit­schrift für Kircheagesehic h teből) megjelent ily czimű érdekes füzet: Zur Geschichte des Anabap­tismus in Ungarn. Evang, egyíázi szenile, A trencséni elnök-helyefc­tesitésröl irván, a főesperes helyettese ellen nincs kifogása, hanem a felügyelő helyettese ellen igen. „A midőn gr. Zay Miklós házasságra lépett, s feleségül egy gróf Károlyi-leányt vett, hangosan beszélték, hogy reversalist adott magáról, hogy összes gyermekeit a r. k. vallásban fogja nevel­tetni. És ez a híresztelés nem lett megczáfolva, hanem megerősítve azon tény által, hogy r. kath. pap előtt esküdött, s fiait ís r. kath. templomban kereszteltette. Már pedig a rever.salisadás. felfo­gásom szerint, oly egyházi vétség, a mely elkö­vetőjét kell hogy minden néven nevezendő egy­házi tisztség viselésére s hivatal betöltésére al­kalmatlanná tegye." — (E sorokat tót és erdélyi szász egyházi lapok is átvették.) Kirchliche Blätter, Több számon keresztül fog­lalkozik azon válaszszal, melyet a németországi Gusztáv-Adolf-egyletnek küldött a magyar gyám­intézet elnöksége azon támadásokra válaszúi, me­lyek a magyar kormányhoz beadott kérvény után hangzottak el. Protestáns Közlöny. „Mi az oka, hogy rólunk oly keveset tud a világ, oly keveset foglalkozik a sajtó? Valljuk meg őszintén: az, hogy élhetet­lenek vagyunk. A magunk dolgát nem tudjuk elég hiven felkarolni, nyomoruságainkat nem tudjuk elég hiven föltárni; ügyeinket, bajainkat még egy­más közt sem beszéljük meg; vallásunkból meg éppen oly keveset csinálunk, hogy talán egy feleke­zet sem oly lágymeleg, mint mi. Nagyjaink, világi méltóságaink, kik állásuknál, hivatásuknál fogva ügyünket évtizedekkel vihetnék elő egy-egy pillanat alatt, szavuknak súlyánál fogva százados mulasz­tásokat pótolhatnának helyre : nehogy felekezeti érdekeknek láttassanak szolgálni, s nehogy az irán­tuk táplált jó véleményt elveszítsék, inkább a kath. templomokba mennek imádkozni, sem hogy fon­tosabb felekezeti érdekeinkért magukat ekszponál­ják. Pedig, lia érettünk világi nagyjaink nem szálla­nak sikra, lia ők nem forgatják a fegyvert, és vívják a harczot azzal a nemes elszántsággal, hit­buzgósággal, mint dicső emlékű őseik tevék: bi­zony, a mi óbégatásainkat nehezen hallják meg illetékes helyen, s ha netalán meghallják is, kevés hiteit adnak neki. De mindenesetre elóg nagy számú és tekintélyes világi főurainkat kell meg­nyernünk, a kiknek úgyszólva kezeik közé van letéve az ország kormányzása, hogy országos gond­jaik mellett, forditsanak egy parányi figyelmet a prot. egyházra és annak papságára is. Arra a protestáns egyházra és papságra, melyet csak az imént, mikor szükségük volt rá, olyan hazafias­nak, olyan szabadelvűnek deklarálták, hiszen ennek ügye az ők ügye is, a haza ügye is. Most mu­tassák meg, hogy igazi patrónusok, igazi gond­nokok és eszközöljenek ki egy törvényjavaslatot, melynek czime ez lesz : a protestáns egyházak segélyezése és a protestáns lelkészi fizetések kipót­lása. Addig pedig, ne vegyük le a kérdést napi rendről; beszéljünk róla minél többet. Semper idem." „Girkevné Listy az egyetemes nyugdíjintézet­ről czikkez. Az egyetemes lelkészi nyugdíjinté­zetre vonatkozó törvényt most lépteti életbe az egyetemes közgyűlés. Az intézet szabályzatának ter­vezetét Gl auf dolgozta ki, a melyet egy ezen czélra kiküldött bizottság után az egyetemes köz­gyűlés, s időközben a kerületek, egyházmegyék és egyházközségek is tárgyalni fognak. A munka tehát gőzerővel halad, hogy az intézet a jövő év elején már életbe léphessen s miután Glaufot a kalen­dáriom egv kicsit megtévesztette s a munka nem haladhat törvényes módon felfele és lefele oly gyorsasággal, mint gondolta, azért kerülő utakon siettette az eljárást ; felfele bizottsági tárgyalások­kal, lefele a tervezetnek „a világba" (Zelenka püs­pök szavai) való szótküldésével. Igy jutott a ter­vezet egynehányunknak kezébe. Bal tik pnspök úr azzal a megjegyzéssel küldötte szét a terveze­tét, hogy ahhoz mentül többen hozzá szóljanak. Mi tehát hozzá szólunk, de hogy az egyházaknak lesz-e idejök az új teher felől nyilatkozni, azt nem tudjuk s hogy nyilatkozatukat ama legfőbb hata­lom — a mely ő belőlök ered — figyelembe ve­szi-e, az kérdés. Nekünk úgy tetszik, hogy nem fogja figyelembe venni. Gl auf szerint a nyugdíj­intézet az egyháznak „nagy és sürgős" szükség­letét képezi ! Évszázadokon át nem volt sürgős ! Mi teszi oly sürgőssé most? A mostani egyház felfogása, a melynek jelszavai: magyar egyház, egységes állam: egyházegyetem, államhatalom: egyetemes közgyűlés közczél : az egyetemes gyűlés czélja, mindenható egyetemes gyűlés stb. szóval a centralisatió minden téren s az ezzel tökéle­tesen egybevágó magyarizáczió. A nyugdijintézet, mint sürgős, szintén nem egyéb, mint az, hogy az evang. lelkész sorsa életében és halála után egy hatalom kezében legyen, a mely tartja, lesi, adóz­tatja és jutalmazza a köz érclek és közczél szempontjából. De feltéve, hogy ez az egyházegye­tem az intézet felállításával csak kötelességót tel­jesiti, akkor se lehet ez az intézet áldásos reánk nézve, — mert a teher, a melyet a lelkészekre és az egyházakra ró, nemcsak hogy nagy, hanem lehet mondani : elviselhetetlen ! A 60 frt belépő és 28 frt tagsági clij a lelkészek 50°/o és arra kény­szeríti, hogy kölcsönhöz folyamodjanak. Az egy­házak 12 frtos járuléka a többi óriási terhek mel­lett legalább is ellenszenves. Ezenkívül Gl auf

Next

/
Thumbnails
Contents