Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Koren Pál. A Kis Káté magyarázata

van a gyermekre, mint ha panorámában gyors egymásutánban több kép vonul el a gyermek szeme előtt, tetszik, örül neki, a meddig látja, de csakhamar elmosódik képzeletében s nem tudja, mit látott. Elégedjünk meg egy jellemző s minden tekintetben megfelelő példával, fejtsük azt ki alaposan, hogy a gyermek megértse s igy oktatásunk, nevelésünk nyomán az eredmény nem marad el. P. o. szerző a feltámadást igy magyarázza nieg: „A szellő érinti a hamut és a szikra lángra lobban, a szülő szólitja alvó gyermekét s az felébred, érinti a szunnyadót és az feleszmél. — Isten leheletére a sirban levők hamvai is •éledni fognak, a mennyei Atya szólítani fogja g3'ermekeit s a föld ölében levők fölébrednek és előjönnek sírjaikból. " (71.) Szerző sokkal helyesebben járt volna el, lia teljesen ragaszkodik Pál apostol magyarázatához (I. kor. 15 rész), ki a feltámadást a gabonaszem kikelésével hasonlítja össze. — Ha erőt akarunk vallásoktatásunkba önteni s igazi hatást óhajtunk elérni, akkor csak forduljunk a bibliához. — Van több oly részlete a munkának, a mi prédikáczióban teljesen helyén volna, de a Káté magyarázatában nem állhat meg. P. o. „Mint a csillag csak az éjszakában lesz láthatóvá, mint a vas a tűzben válik aezéllá, mint a testi erőt a munka fejleszti, edzi. mint a katonát a küzdelem, a hajóst a tenger teszi próbára, úgy a megpróbáltatásban válik meg, hogy jók vagyunk-e valóban, a kísértésben válnak jó tulajdonaink erényekké." (94 1.) Végre van egy érthetetlen mondata. Midőn t. i. azt magyarázza, hogy az első kérésnél ezen kifejezés: „a te neved" nemcsak Isten nevét, hanem az ő személyét és lényét is jelenti, ezt mondja: „Isten neve, az ő; és „0," ez az Isten neve." (78 1.) Talán „személye", de még igy is érthetetlen. Ezekben elsoroltam a magyarázat hibáit, tévedéseit, de ezek mellett van a kis könyvnek több elismerésre méltó, jó és szép része is. Mindenekelőtt szerző ama törekvését kell dicsérőleg kiemelnünk, hogy a hittani igazságokat szemléltetni igyekszik, de — mint említettük — sok helyütt nem sikerül neki. mert nem vizsgálja meg. hogy a hasonló dologban, megvannak-e azok a lényeges tulajdonságok, melyeket a hasonlított dolog feltételez. Azonban van több sikerült része is ; p. o. a harmadik parancsolat magyarázatánál : „Az van mondva e parancsban, hogy Isten igéjét meg ne vessük. Isten igéjét megveti már az is, a ki azt nem olvassa. Mert ha egy gyermeknek levelet írna az ő szülője s az a gyermek azt a levelet át sem olvasná, ezzel a legnagyobb tiszteletlenséget tanúsítaná atyjának kézirata, sőt személye iránt is. Már pedig a szentírás Istennek hozzánk intézett levele. A ki tehát e levelet arra sem méltatja, hogy kezébe vegye és átolvassa, az ezzel nagy megvetést tanúsít az ige iránt, sőt Isten iránt is." (15 1.) — Sikerült, mert a gyermek ismeret- és tapasztalati körébe esik, a következő hasonlat is: „Mint az orvos a beteget nem gúnyolja, de gyógyítja, úgy mi felebarátunkat ne ócsároljuk, hanem javítsuk." (34 1.) Helyesnek tartom a „gondviselés" magyarázatát is (51 1.) A gyermekkel leereszkedő hangon a természeti világból vett példákkal ismerteti meg az isteni gondviselés bölcsességét. Mintaszerű a következő rövid kis részlet is: „A zsidók leginkább megtorló bírónak vélték az Istent s azért rettegték. .Jézus egy gyönyörű példázatot beszélt el egy atyáról, a ki az ő megtérő tékozló fiát visszafogadta karjaiba, szivébe és házába. Ilyen atyának mondta a Megváltó az Istent, kihez teljes bizalommal közeledhetünk, inert ő, lia megtérünk, kegyelmébe és mennyországába fogad." (48 1.) Egyáltalában legsikerültebbek azok a részletek, a hol bibliai példákkal világosítja meg a megmagyarázandó igazságot, de nagy kár, hogy ilyen példákat ritkán használ, szóval kevés magyarázatában a biblia. A fentebbi ismertetés és bírálat alapján nézetemet Korén Pál „Káté magyarázatáról" a következőkben foglalhatom össze : Kézikönyvnek a gyermek kezébe nem való, mint vezérkönyv sem szolgálhat mintául a vallásoktatásra, mint segédkönyvet azonban a minden tekintetben megállható részletek kiválasztása mellett sikeresen használhatják lelkész és hitoktató társaim, mert élet van minden sorában, előadása vonzó, érdekes, több szemléltető hasonlatát, példáját, mint helyeset, a vallásoktatásnál fel lehet használni ; de nagy kár, hogy a különben nagy buzgósággal megirt könyvet feltűnő hib

vái miatt a „hiányt pótló" jelzővel nem láthatjuk el s igy a biblia velejét magában foglaló, a gyermek lelkében világos hittani ismeretet s igaz vallásosságot keltő, magyar nyelven irt mintaszerű vallástani kézikönyv még mindig csak a jövő kérdése marad. Sopron, 1896. decz. 22-én. HETVÉNYI LAJOS. helyettes vallástaoár. Memorandum a Beszterczebányán felállítandó ág. hitv. ev. polgári leányiskola ügyében, kidolgozta Groó Géza Lajos. Lelkesítő felhívás ez a leányiskola ügyében. Mint általánosabb érdekű részt, átvesszük belőle a következőket: „Mihelyt az egyház a polg. leányiskola felállítását elhatározza, okvetlenül fontolóra kell vennie azt is, hogy az iskola milyen anyagi segélyben részesülne az egyházkerület, az esperesség és a város részéről. Vegyük most már sorba a várható segélyeket! A fenti, reális alapokon nyugvó, de még mindig átlagos — egyelőre más nem is lehet — költségvetés szerint a fenntartási költségeknek