Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Gyűlések - Barsi egyházmegyei törvényszék

czárban (164 frt 45 kr.) megállapított eljárási költségeknek 15 nap s végrehajtás terhe alatt leendő megfizetésére egyetemlegesen kötelezi. — 5. A T h u r z ó Dániel által Hilbert Emil egy­házmegyei világi jegyző, mint a trencséni egy­házközség jegyzője ellen még 1896. évi június 25-én kért fegyelmi vizsgálatnak Z o c h Pál volt esperes és Krizsan Zsigmond helyettes esperes által elmulasztott megindítása iránt, arra való te­kintettel, hogy a trencséni egyházmegyének jelen­leg elnöksége nincs, az egyházalkotmány 359. és 361-ik §-ai nyomán a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület elnökségét keresi meg, hova, a Krizsan Zsigmondra nézve kimondott felfüggesz­tésre való tekintettel is, az ügyiratokat még a jelen Ítélet jogerőre emelkedése előtt sürgősen átteszi. -— Indokok. Ámbár Varga János a szeptember 9-iki egyházmegyei gyűlésen, mint korelnök az egyházi elnöki széket elfoglalta, a vizsgálatból kitűnt, hogy ő a megnyitó és bere­kesztő imák elmondásán kivül a gyűlés vezetésé­ben egyéb részt nem vett. — Saját nyilatkozata, a vádlottak nyilatkozatai, a tanúk vallomása azon föltevésre jogosítanak, hogy ő, a 78 éves aggas­tyán és siket létére a gyűlés mozzanatait kellőleg nem észlelhette, s lia e feltevés meg nem állana is, miután a gyűlési jegyzőkönyvet nem irta alá, okszerűen következtethető, hogy elnöktársa eljá­rását nem tette magáévá, a törvénybe ütköző ha­tározatok hozatalában cselekvőleg részt nem vett, sőt azokhoz hallgatólag sem járult. Az ellene is mint társelnök ellen megindított fegyelmi eljá­rást tehát, büntetendő cselekmény nem létében, meg kell szüntetni. — Dr. M in ich Jaroslav, a trencséni egyházmegye másodfelügyelője, a bíró­ságnak a vizsgálati adatok és bizonyítékok szabad mérlegelése útján szerzett meggyőződése szerint: a) megszegte az alkotmány 84. §-át. mely azt rendeli, hogy a közgyűlést összehívó levélben a közgyűlés főbb tárgyai megjelölendők, midőn az 1896. aug. 12-én kelt meghívót Krizsan Zsig­mond helyettes esperessel együtt kibocsátotta, a nél­kül, hogy az ott közlött tárgysorozatba a kerületi gyűlésre küldendő képviselők választását, — mely az egyházmegyei közgyűlés egyik legfontosabb s az alkotmány 87. §. g) pontjában külön is kiemelt jogát és kötelességét képezi, — felvette vagy felvé­tette volna, holott ezen kötelességére a kerületi elnökség 2166. sz. leirata által közvetlen megelő­zőleg figyelmeztetve lett; ez által az alkotmány 324. §. c) pontjában foglalt szándékos törvény­szegés és a d) pontban foglalt szándékos köteles­ségmulasztás vétségeit követte el. A szándékosság indokolása ide vonatkozólag is az alább f) pont­ban található ; — b) nem teljesitette elnöki köte­lességét, a mikor kísérletet sem tett megakadá­lyozni, hogy a szeptember 9-iki gyűlés törvényes hatáskörén túlterjeszkedő határozatot ne hozzon és jegyzőkönyvbe ne vétessen, sőt, miután sem a jegyzőkönyv nem említi, sem az eskü alatt kihall­gatott tanúk nem tudnak róla. hogy az elitélt tisztviselőket ünneplő II. határozatot a gyűlés va­lamelyik tagja által tett indítvány előzte volna meg, azt ellenben hárman vallják, hogy az elnök a határozatot nyomban kimondotta, a jegyzőkönyv szerkesztője pedig Krizsan Zsigmond vádlott határozottan kijelenti (18. sz. 9. kp.), hogy ezt a határozatot „dr. Minich Jaroslav javaslata sze­rint" szövegezte, kétséget nem szenved, hogy ezen határozat nem a közgyűlés akaratának sza­bályos módon létrejött megnyilatkozása, hanem dr. Minich Jaroslav műve, a ki tehát nem csu­pán elnöki kötelességét mulasztotta el teljesíteni, hanem egyenesen ő maga volt az, a ki az állam büntető törvénye, az 1878. V. t. cz. 174. §-a sza­vai szerint: „a törvény által bűntettnek vagy vét­ségnek nyilvánított cselekményt, valamely gyüle­kezeten nyilvánosan magasztal vagy valamely bűn­tett vagy vétség elkövetőjót annak elkövetése miatt azon módon földicséri, vagy nyilvánosan kitün­teti," nem a trencséni egyházmegyei közgyűlés, hanem annak hivatalánál fogva elnöke dr. Mi­nich Jaroslav másod felügyelő volt az, a ki Zoe h Pál esperesnek és Dohnányi Lajos felügyelő­nek bírói ítélettel vétségnek nyilvánított eljáiását magáévá tette, azt a közgyűlésen magasztalta, a vétség elkövetőit annak elkövetése miatt feldi­csérte, nyilvánosan kitüntette s nekik jegyzőkönyvi köszönetet szavazott s ez által elkövette az alkot­mány 324. §. i) pontjában megállapított egyházi vétséget és az egyházi felsőség iránt való nagy­mérvű engedetlenségnek a 324. §. g) pontjában megállapított vétségét is; — c) a szeptember 9­iki gyűlés jegyzőkönyvének XVIII. pontja alatt előforduló tárgy t. i. a kerületre küldendő kép­viselők megválasztása körül való elnöki működése egész sorozatát foglalja magában a kötelesség mu­lasztások s hivatali visszaéléseknek : — hogy a rend fenntartása fölött nem őrködött, — hogy az e czélra rendelkezésére álló eszközök (rendreuta­sitás. szóelvonás, hallgatóság csendre intése, kiuta­sítás) bármelyikének is igénybevétele nélkül az ülést felfüggesztette, — hogy az újból megnyitott ülésen nem fogott hozzá a képviselőválasztás cse­lekvényéhez, nem jelentette : kik tartoznak hivatal­ból menni a kerületi gyűlésre, nem hivta fel a gyűlés tagjait, hogy a megválasztandó, számsze­rint ennyi és ennyi képviselő személyére nézve tegyenek javaslatot, — hogy azokra nézve esetleg maga nem tett javaslatot, mihez joga volt s a mennyiben a gyűlés tagjai nem tették, azt neki magának megtennie kötelességében állott volna, — hogy e helyett az alkotmány 23. §-ra, a föl­sőbb hatósági határozatok végrehajtása s a tar­tozó engedelmességre vonatkozó elnöki köteles­ségeire való tüntető hivatkozások között, a foko-

Next

/
Thumbnails
Contents