Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Gyűlések - Barsi egyházmegyei törvényszék
zódó, de csillapítani meg sem kísérlett izgatottság ürügye alatt az ülést feloszlatta, — hogy az általa ismételten idézett 23. §. világos rendelete ellenére az ülés felfüggesztésének és feloszlatásának okait s panaszát intézkedés végett a felsőbb egyházi hatóság elé nem terjesztette, — mindmegannyi vétség, mely az alkotmány 324. §. c) és d) pontjai alá tartozik; — d) az ügyiratoknál 8. sz. a. fekvő nyilatkozatában gúnyos párhuzamot vonván püspöke és a saját eljárása közt, tiszteletlenséget követett el egyházi felsősége iránt (324. §. g) pont); — e) a vizsgálóbíróhoz intézett 19. sz, levelében megjelenését egyszersmindenkorra megtagadván s fegyelmi ügyét eleve üldözésnek, politikai tendentiosus pernek, törvényes bíróságát -ellenségnek jelezvén, melynél igazságot nem találhat, ismét tiszteletlenséget és nagymérvű engedetlenséget tanúsított egyházi felsősége iránt; — f) mindezen vétkes cselekmények és mulasztások tervszerüleg összefüggenek s ennélfogva közös jellegük, a szándékosság, közvetlen czéljok nem lehetett más, mint a kerületen való képviseltetést meghiúsítani, jogtalan és törvénytelen elégtételt adni Zoe h Pálnak és Dohnányi Lajosnak és az általok képviselt, bennök személyesített s az egyház békéjét veszélyeztető irányzatnak; közvetett, további czéljok: a szenvelgett vértanúság olcsó dicsősége ; a benső rugó, az indító ok pedig — a bírónak ezt is kötelessége felkutatni — amaz államellenes törekvés, melynek fogalmát ez a szó fejezi ki : panslavismus. — Ez adja kezünkbe a lélektan segítségével a kulcsot ama rejtélyhez, hogy Minich Jaroslav, a jogtudor, az ügyvéd, a kiváló műveltségű ember, mint egyházmegyei másodfelügyelő, az egyházi vétségeknek ilyen halmazába temetkezhetett. — A bíróság magasabb szellemi képességeit, a törvényekben való hivatásos jártasságát és azt, hogy válság közepette vévén át az egyházmegye kormányzását, az átlagosnál nagyobb erély kifejtésére, példányszerű törvény tiszteletre és hivatali kötelességeinek kiváló hűség és lelkiismeretességgel való teljesítésére vállalt erkölcsi kötelezettséget, súlyosító körülményeknek tekintette. — A vétségek halmaza, a vádlott vétkes cselekvőségének azon súlyos következménye, hogy az egyházmegye alkotmányos jogai gyakorlatától, érdekei képviseletétől meg lett fosztva, egyházai és lelkészei pedig azon veszélynek kitéve, hogy a kerülettől és a kerület útján élvezett anyagi támogatástól elesnek, és a kiemelt súlyosító körülmények eléggé indokolják, hogy vádlott, ki a vizsgálat alatt hivataláról lemondott, a reá alkalmazható legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel, egyházi és iskolai 'hivatalok viselésére való képtelenné nyilvánítással illettessék.— Krizsan Zsigmondot, mint helyettes esperest és mint egyházmegyei jegyzőt, a 324. §. c) és d) pontjaiban körülírt törvényszegés és kötelesség mulasztás vétségei mindkét minőségben, azonfölül helyettes esperességi minőségében hivatalos kötelességeinek nagyobbmérvű elhanyagolása is terhelik. — Mindezek saját beismerése alapján állapíthatók meg. — Beismerte, hogy mint helyettes esperes az összehívó tárgysorozatából a kerületi gyűlésre küldendő képviselők választását szándékosan hagyta ki, mert az egyházmegye által e tárgyban előzőleg hozott határozatok behatása alatt állott. — Inditó okai, czélzatai nem lehettek mások, mint dr. Minich Jaroslavnak, kivel tudatosan, tervszerüleg működött közre abban, hogy az egyházmegye a kerületen képviselet nélkül maradjon. — Mint egyházmegyei jegyző is élt az alkalommal, hogy dr. Minich et törvénytelen eljárásában hűségesen támogassa s ezt az eljárást lehetőleg a törvényesség látszatával leplezze. — A hit alatt kihallgatott Riesz Károly lelkész, Michnay Albert egyházfelügyelő ós H ein le in Emil helyettes lelkész vallomásaiból kitűnt, hogy a jegyzőkönyv II. és XVIII. pontjai, tehát épen azok, melyek az összes gyűlési határozatok megsemmisitését vonták maguk után, nem hű kifejezései a gyűlés akaratának ; mert daczára, hogy a jegyzőkönyv II. pontja alatt foglaltakat minden felszólalás, vita és a gyűlés megkérdezése nélkül csupán maga dr. Minich Jaroslav jelentette ki, úgy iktatta jegyzőkönyvbe azokat, mint a gyűlés közakarattal, egyházilag hozott határozatát. — Kitűnt, hogy a XVIII. pontban valótlanságok foglaltatnak, mert az többségről és a tanácskozás csendes vezetését lehetetlenitő izgatottságról tesz emlitést, holott szavazás nem történt, a kihallgatott Riesz Károly, Michnay Albert és H ein lein Emil pedig azt vallják, hogy a többség minden valószínűség szerint a képviselők küldése mellett lett volna, s azt állítják, hogy a zajt egyszerű elnöki rendreutasitással meg lehetett volna szüntetni. — Krizsan Zsigmond bevallja, hogy a II. pontot dr. Minich indítványa szerint szerkesztette, de arra már nem emlékszik, hogy a XVIII. pontot ki szerkesztette. — Mindezek kétségtelenné teszik, hogy jegyzői kötelességét nem végezte lelkiismeretesen, mert vagy készséges eszközül szolgált a törvénytelenségek elkövetésére, vagy nagyon befolyásoltatni hagyta magát. — Az előzmények nem hagynak fenn kétséget, hogy az alternatívának melyik része áll. — Mint helyettes esperes következő esetekben hanyagolia el hivatalos kötelességeit: — a) a kerületi törvényszék fegyelmi eljárást rendelő határozatát, melyet neki a püspök 1896. decz. 23-án dr. Minich Jaroslavnak és Varga Jánosnak leendő kézbesítés végett leküldött, csak febr. 20, illetve 22-ikén s csak a püspöktől jött megintő levél vétele után szolgáltatta kézhez; — b) Thurzó Dániel egyházmegyei ellenőrt az egyházmegyei közgyűlésnek hivatalból tagját, a közgyűlésekre meg nem hívta ;