Evangélikus Egyház és Iskola 1897.
Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Sárkány Sámuel. A vallásos érzés keletkezése
Tizenötödik évfolyam . 3. szám . Orosháza, 1897. január 21. BV AUG. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetés dija : Egész évre . ' . ö frt. Fél évre ... 3 „ Negye'd évre 1 frt £»0 kr. Egy szám ára 12 kr. A vallásos érzés keletkezése. (Részlet szerzőnek egy készülő félben levő nagyobb értekezéséből.) A tudás utáni vágy igen számos esetben áthatlan fátyolra bukkan, mely alatt mély titok rejlik, emberi szernek által ki nem fürkészhető. Az éber figyelem, fáradhatlan kutatás és gondolkodás rövid idő múlva gazdag tapasztalatokra jut és a gondolatok egész tárházát gyűjti össze, de mindezekkel úgy van az ember, hogy minél többet ismer, annál inkább tudja, mily rengeteg sokat nem ismer még. Minél magasabb pontjára emelkedünk a tudományosságnak, annál szélesebb, annál kimerithetlenebb látkör nyilik meg szemeink előtt. De már az egyszerű természeti ember előtt is tömérdek megfejthetlen kérdés tolul fel, a mint az a tudás birodalmába az első pillantást vetette : honnan jő a szél? mi az? honnan az eső. a hó, a szivárvány? mikép lesz a virágból gyümölcs? mi módon fejlődik a gyermek emberré? Kérdések, melyekre az emberi véges és azonfelül még miveletlen, tapasztalatlan értelem kielégitő feleletet nem adhat. Tényeket lát az ember, melyeknek okát, forrását, hatását nem ismeri s a melyek ennélfogva az ő szemei előtt megfoghatlan csudák. De nemcsak mindennapi tünemények s jelenségek mennek végbe a természetben, melyeket — habár inegmagyarázhatlanok — lassanként végre is megszokja az ember, de előfordulnak gyakran oly rendkivüli események, melyekben a nagy természet az ő óriási romboló erejét tárja fel, melyek előtt a farkassal, medvével megküzdő emberi erő semmiséggé törpül. . Ellent nem áll a szélvész hatalmának a százados tölgy, lesújtja a villám a bérezi fenyőt, s Hirdetés díja: Egész oldal . . frt I-él oldal.... 4L „ Negyed oldal . . „ Ennél kisebb . . I nélyeg külön 30 kr. a rémitő menydörgés megrengeti a földet. A természet erőinek harcza iszonyú. Reszketve vonul az ember e látvány elől sötét barlangjába, reszketve búnak a gyengébbek az erősebbek karjai közé, hol hasztalan keresik a remegő test oltalmát. Nincs itt segedelem, nincs vigasztalás, az ember csak félni tud. Félelem és szorongás közt tanulja megismerni azon hatalmat, mellyel semmiféle földi erő szembe nem szállhat. A világban valami láthatlan, megfoghatlan s a mellett mindenható hatalom létezik. Es e csudás hatalom nemcsak a külvilágban működik, nemcsak a külső érzékekkel észrevehető jelenségek s tüneményekben. Midőn az ember azon első paradicsomi ártatlanság állapotából, melyben még egyáltalán nem eshetik erkölcsi beszámitás alá, kilépve megtanulja, hogy van jó és rosz : egy sajátságos, kimagyarázhatlan szózat emeli fel hangját az emberi kebelben. Ha embertársunk ingerkedései által felindulva bár a harag bosszúra gerjeszt bennünket, sajnáljuk a rossza.t roszszal fizetni vissza, hanem inkább megbocsátunk, ez a szózat szünet nélkül azt susogja édes hangokon, hogy helyesen cselekedtünk s ezen hangok keblünkben kifejezhetlen boldog állapotot idéznek elő. Ha g) önyörtelten nézzük, mint küzd embertársunk kétségbeesett élet-halál harezot a fenevaddal s nein sietünk segedelmére, mert a látvány kellemesen ingerlő s embertársunk szemünk láttára elvérzik; felébred akkor keblünkben valamely láthatlan itélő biró s szünet nélkül azt susogva, hogy gonoszságra ragadott el bennünket a pillanatnyi gyönyörködés, súlyosabb, elviselhetlenebb kinokat okoz, mint a fenevad marása. Vannak bizonyos sajátszerű érzetek, melyek épen csak ilyen esetekben tapasztalhatók. Ezekről az embernek egészen határozott, tiszta képzete, MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : YERES JÓZSEF.
