Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Gabányi Árpád. Caraffa

eretnekekkel van tele : még háladatosságot sem érzett azok iránt, a kik odaadó eszközei voltak. Magát Wallensteint is meggyilkoltatta, a kinek legtöbbet köszönhetett. Es ez mutatja lelkületének alacsonyságát. Magyarország ellen elkövetett tetteit nem emlitem. Azokat a fanatizmus ki tudja menteni. A Wallenstein elleni eljárást nem mentheti semmi. Ez a hatalmas férfiú a trónját mentette meg neki. Az ő hadvezéri tehetsége nélkül elveszett volna Ausztria. S ő tehetségén kivül vagyonát is áldozatul hozta. Negyvenezer katonát szerelt föl akkor, a mikor a császár — a konfiskálások előtt — a zsoldot sem volt képes fizetni. Es ennek az embernek el kellett esnie azért, hogy vagyonán elosztozhassanak. Titokban, összeesküvés gyanánt határozták el megöletését, A császár 1634 január 24-én titkos utasitást adott a hadsereg főbb tisztjeinek, hogy a hadvezérnek ne engedelmeskedjenek, de azért vele még huszonegy napig barátságos levelezést folytatott. „Kedves rokonnakczimezte s császári kegyéről biztosította. Wallenstein egész környezete bele volt avatva a cselszövénybe, tisztjei meg voltak véve nagy pénzzel és még nagyobb Ígéretekkel, csak ő maga nem sejtett semmit. Kiadatott a titkos utasitás is elvesztésére, a nélkül, hogy megfosztották volna a fő vezérlettől. Február 24-én Egerben Csehországban ágyából mint beteget vonszolta ki három császári főtiszt : Butler, Gordon és Lesley, születésökre nézve angolok mind a hárman. Előbb híveit konczolták fel gróf Terzka vacsoráján a titkosan oda rendelt dragonyosok. A halálos döfést egy Devereux nevű tiszt adta meg a nagy férfiúnak, a ki egy jajszó nélkül esett össze. Vagyona többre becsültetett ötven milliónál. A legnagyobb részt magának tartotta meg a császár, a többit elosztotta a gyilkosok között. Még csak tisztességes koporsóra sem adtak belőle a meggyilkoltnak ; rövidre szabták s lábait törték össze, hogy beleférjen. Hanem a császár meggyújtatott száz darab viaszgyertyát a lelki üdvéért. Ezt a császárt akarja most a szentek közé avattatni gróf Zichy Nándor. Felhívás előfizetésre, M. Protestáns Irodalmi Társaságunk immár 8-ik éve működik az evangéliomi keresztyén irodalom felvirágoztatásán, mit részint tudományos havi folyóirata („Protestáns Szemle," eddig 8 évf.) és tudományos könyvkiadványai (eddig 8 kötet), részint népies vallásos füzetkék („Koszorú," eddig 30 füzet) közrebocsátása által igyekszik a neki adatott erő mértéke szerint elérni. Mindezeket a kiadványokat évi tagdij fejében szoktuk a tagoknak megküldeni. Most azonban többoldalú irodalmi szükségeink s a változott idők növekvő igényei arra az elhatározásra birták Társaságunk igazgató-választmányát, hogy eddigi kiadványai mellé egy újabb sorozatot csatoljon, melyben „Házi Kincstár" közös czim alatt oly hiterősitő és hitvédő keresztyén könyveket bocsásson ki, melyek a művelt közönség igényeit is kielégítsék. E könyvsorozat, melyben évenként legalább egyegy munka jelennék meg, főként azt tartja szem előtt, hogy az evangeliomi keresztyén hitéletet szilárdítsa, a keresztyén erkölcsiséget nemesítse s a nagyszámú hitsorvasztó és erkölcslázitó századvégi irodalmi termékek romboló hatását a krisztusi keresztyénség nemes erejével ellensúlyozza. E nagyjövőjü könyvsorozat első kötetéül Szász Károly dunamelléki püspök úrnak Miller után angolból átdolgozott kitűnő művét voltunk szerencsések megnyerni, mely Csendes Órák (Silent Times) czim alatt Tompa M. „01ajág"-ához hasonló gyönyörű vallásos elmélkedéseket és keresztyén tanításokat tartalmaz, erőteljes evangeliumi szellemben és színdús költői nyelvezetben. Tartalma mindenekelőtt Krisztussal való társaikodásunk és egyesülésünk, családi bensőségünk és viszonyaink, keresztyéni szeretetből folyó jótékonyság s kölcsönös támogatás és segély, a magunk irányában való önbírálat s a nemes elhatározások — egy szóval hitbeli gyarapodásunk s erkölcsi életünk magasabb feladatai körül forog. A „Házi Kincstár" I-só kötetéül szánt ..Csendes Órák" nem társasági tagdíj fejében, hanem külön előfizetés mellett jelenik meg, minthogy Társaságunk anyagi ereje újabb kiadvány-sorozatot nem bírna meg. De hiszszük, hogy vállalatunkat mind általában a művelt keresztyén hitsorsosok buzgón felkarolják. mert meg vagyunk győződve róla, hogy az ily hiterősitő keresztyén iratok hézagot pótolnak irodalmunkban s régen érzett szükséget elégítenek ki. Sajnosan tapasztaljuk, hogy egy pár szép imakönyvön kivül ünnepi, név- és születésnapi s konfirmácziói ajándékul vagy emlékül alig tudunk mit ajánlani műveltjeink lelki épülésére. Különösen a művelt keresztyén nők támogatását kérjük e vállalatunkhoz, melybe a külföldi és hazai keresztyén irók vallásos remekeit szeretnénk a családok igazi lelki és házi kincstárául idővel összegyüjtögetni. A „Csendes Órák", lia kellő számú előtizető jelentkezik, 1897. szeptemberében fog megjelenni, mintegy 12—13 ívnyi terjedelemben, kétféle csinos kiállításban és kötésben. Egyszerűbb papiroson nyomott csinos kötésű példány ára 1 frt; tinóm velinpapiron nyomva és diszes kötésben 2 frt. Az előfizetési pénzek az 1897. évi április végéig postautalványon Hornyánszky Viktor úrhoz, Társaságunk főbizományosához, Budapestre (Akadémia bérháza) küldendők. Gyűjtőknek 10 előfizető után egy tiszteletpéldányt adunk. A M. P. Irodalmi Társaság választmányának 1896. november 17-iki üléséből. Budapest, 1896 deczember havában. Gyurátz Ferencz, ev. püspök, elnök. Hegedűs Sándor, orsz. képviselő, másodelnök. Szőts Farkas, theol. tanár, titkár. Könyvismertetés. „Caraffa" — Gabányi Árpád-