Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Kovács Sándor. A kuruczvilág kültő asszonya

Szánjatok kősziklák, Erdők, kies puszták, Bánkódjatok én rajtam; Szánjatok meg kérlek; Mert jaj, búban élek. Es im mire jutottam ! . . . Mezők szép virági, Vizek friss folyási — Könnyezzetek én rajtam l Erdei sok vadak, Repülő madarak — Sok jajszómat halljátok Ï Te is csendes Echó Hallod, hogy gyakran róhí

tt Jön ki számon s tudjátok Okát bánatimnak, Gyakor panaszimnak . . . Miért hogy meg nem szántok ? Az egyházi ének történetében költészete korszakos jelentőségű. Eajta érzik nálunk először a pietismus hatása, a mely a letűnő század terméketlen dogmatismusa ellen támadt visszahatáskép jelentkezett s a vallásosság bensőbbé tételét tűzte ki czélul. Az űj irány német földön már terebélyes fává növekedett, s egy-két ága átnyúlt a szomszédba, Magyarországba is. A rózsahegyi zsinaton, 1707-ben, a hol Petrőczy István. Szidónia bátyja volt az elnök, Krman Dániel superintendens hevesen kifakadt a hallei egyetem s a pietismus terjesztői ellen, mig h ivei lelkesen védték s bizonyították nemesítő hatását. Az új irány első hirdetői Pekryné egyházi énekei; lelkét is a bűntudat elevensége, a Krisztus odaadó szeretete, az Isten gondviselésében való végtelen bizodalom hangolja dalra, de érzése teljesen egyéni. Igazabb hang ritkán fakad költő ajkán, mint az ő énekeiben. Keresztfán halál meg szerelmes Jézusom, Hogy nekem is légyen keresztre vágyásom. Tégedet követvén kereszt legyen sorsom, 'S békességes tűrésbe megmaradásom. Oh szerelmes Jézus szivemnek öröme, Adjad hogy csak hozzád lángoljon szerelme Szivemnek, 's ne légyen nehéz semmi terhe, Az keresztnek rajta, hogy el ne viselje. Az te szentséges öt sebed Legyen nékem kőszál helyett, Az hol bátran éljen lelkem Az pokol hollója ellen. Mikor elmúlik szólásom: Szent lelked bennem kiáltson, Mikor befogják szememet: Vezéreld mennybe lelkemet l Te végső szód szövétnekem Légyen, hogy az halál nékem Általveri én szivemet : Vigan hajtsam le fejemet Még midőn fordit is, — utat tör eredetisége. Óh mulandó s változandó kezdetű szép énekéhez, melyet németről fordított, oda fűz befejezésül egy gyönyörű versszakaszt, mely a különben elmélkedő tartalmú költeményt a legszebb lirai termékek közé emeli. En megváltóm, — szabaditóm, Szerelmes Jézusom, Erősítsed én hitemet, Hogy semmi mulandó tőled El ne szakaszsza szivemet. Ösztönszerűleg érzi, hogy az elmélkedés egymagában, az érzelem melegítő lángja nélkül nem való egyházi énekbe. Ime ez a pár sor bizonyítja, hogy érzelmeinek fölbuzogó árját biztos és művelt aesthetikai érzék szabályozza. Petrőczy Kata Szidóniát a szenvedés tette költővé. Ha fájdalom nem veri föl keblét, a gazdag szellenikincs talán' örökre eltemetve marad. Midőn a viharfelhők elvonultak házuk tájékáról, elnémult a dal; a költő hátra szorult a családanya mellett, átadta magát teljesen a boldogságnak, mintha végnélkül akarta volna ölelni szerette gyermekeit. Pekry Lőrincz uram azonban nem sokáig élvezte szabadságát; Teleky Mihály végkép el akarta tiporni s 1686-ban az akaratától függő országgyűlés megnótázta, száműzte, elvette jószágait. Petrőczy Kata másodízben lett földönfutóvá, a ki a rokonság kegyelem kenyerén éldegél. Pekry kibújdosott Magyarországra, felajánlotta szolgálatait a bécsi udvarnak. A becsületes Cserey Mihály följegyzi róla krónikájában: „mivel különben Magyarországban elő nem meliete, kételenség alatt pápistává lőn s gróffi titulust adának neki Bécsben, úgy jöve vissza Erdélyben' (Apafi holta után.) Ez volt Pekry ne k második botlása, mert a midőn vallást változtatott, nem meggyőződés vezette, hanem önző érdek, féktelen nagyravágyásának kielégítése. Ozélját elérte, mert az udvar hithagyásáért és szolgálataiért elhalmozta kitüntetéssel, — 1892-ben visszaadta birtokait is, — de emelkedett lelkű neje irtózott az ilyen módon szerzett méltóságtól és vagyontól, kárhoztatta férje hittagadását s 1690-ben Hamburgban, két óv múlva Frankfurtban kiadott egy protestáns apologetikus munkát, a mit németről fordított. Ezen munkájának czime ,.A pápista vallásra hajlott lutheránusok lelkek ismeretének kin^ja." Pekry különben nem sokáig maradt katholikus ; midőn II Rákóczi Ferencz Lengyelországból visszatért, s diadalmas seregei a német hatalmát megtörték, ünnepélyesen visszatért ősei vallására. A lelkes protestáns nő nem tudta titkolni örömét, a midőn férje e lépéséről értesült. Elsimult lelkében minden neheztelés, eltörlődött a szenvedések emléke; boldoggá tette az a tudat, hogy urát ismét teljesen a magáénak mondhatja. Két vallásos könyvvel ünnepelte férjének e tettét.*) Mind a kettő épitő tartalmú munka ; szerzőjök Arndt János, a németországi pietismus vezéralakja. Jellemző adalék korra és egyénre egyaránt. *) E két könyv czime : 1. A kereszt nehéz terhe alatt elbágyadt sziveket élesztő jóillatu tizenkét liliom. Kolozsvár, 1705. II. kiadás Kolozsvár, 1764. — 2. Jóillattal füstölgő igaz sziv Lőcse, 1708.