Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Kovács Sándor. A kuruczvilág kültő asszonya

tenném ! A 10. §-hoz is van szó. Az egyházegye­tem a nyugdijintézet alapitója, kormányzója, fen­tartója. Azért az egyházegyetem van hivatva arra, hogy ezen intézet erős alapját megvesse, nem összetákolt 25,000 írttal (32. oldal,) hanem ak­ként, hogy a létező közalaptőkéből 50,000 frtot kisajátít a nyugdíjintézet javára ; a reform, egy­ház abból 100.000 frtot adott négy évi részle­tekben. Az egyetemes egyház évi járulékát illetőleg (31. oldal) szintén máskép számitok. Az E. A. 305. §. nem 4, hanem 5-féle czólt nevez, és igy az 50,000 frtnyi évi államsegély, a közalaptőke kamatjának 80°/o és a V 2°/o közalapadó eredmé­nyének csak Vo-e juthat a nyugdíjintézetnek. Ki­sebb lesz e szerint az egyetem évi hozzájárulása, de ezen apadást némiben pótolná a 25000 frttal nagyobb alaptőkének a kamatja, Végre még egy kérésem van. Tekintettel arra, hogy 1898-tól korona érték szerint számo­lunk. a javaslatban előforduló számtételek, össze­gek is korona értékben fejezendők ki. Ezek szerény észrevételeim a javaslathoz. Az ajánlott módosítások nem érintik az intézet alap­jait. Ismétlem A 7 eres Józseffel: „a nyugdíjin­tézet mindenekelőtt legyen," működjék az már 1898. január elsejétől. SCHL. K. A kuruczvilág költő asszonya. Irta s a theol. akadémia protestáns estéjén, Pozsonyban 1897. márcz. 20-án felolvasta Kovács Sándor. (Folyt, és vége.) A megpróbáltatásnak e nehéz napjaiban, mi­dőn mindenki elhagyta s részvétlenül nézték szen­vedéseit, Pekryné Istenhez és a költészethez fordult vigasztalásért. A fájdalomnak, bármily sebző legyen, megvan az az áldása, hogy a szivet megnyitja a vallás vigasztaló igéinek s Istenhez emel. Szidónia elvonult az érzéketlen világ elől könnyeivel titkos kamrájába s ott kiönté bánatát teremtője, gondviselő atyja előtt. Költészetének ez a folyton tépő fájdalom a főforrása, műveibe ebből árad a borongó, csüggedt hangulat, melyet csak néhol enyhít a bizalom és remény tünékeny fellobbanása. Költeményeiben alázatos szívvel kéri Istent, hogy szabadítsa meg ellenségeitől, adja vissza férjét családjának. Megbántatott Atyám, Tekints kérlek reám Irgálmas szemeiddel ; Ne nézd bűneimet, Fertelmességimet, — De légy hozzám ló kedvvel ! Vigasztali meg búmba. Egyedül voltomba, — Vigasztalj Szentlelkeddel ! Sokszor boszantálak S haragítottalak, — Noha jó atyám voltál ; Tőled elpártoltam, Ördöghöz hajlottam, Mégis meg nem utáltál. Noha ostoroddal Látogatsz próbáddal, Hiszem, hogy el nem hagytál. Reám eresztetted Én ellenségimet, Kik engemet tapodnak ; Mett te megaláztál S lábok alá adtál — Azért hatalmaskodnak, Ujabb rettentéssel, Sok fenyegetéssel, Én reám agyarkodnak. Nincs semm< gyámolom, Csak te vagy oltalmom, Oh én édes Istenem !. . . . Támadj fel mellettem És légy segedelmem, Vezérem utaimban ! S-zabaditsd férjemet, Bűnös kis férgedet E hatalmas kezéből ; Add meg szabadságát Es minden jószágát, Aldd meg kegyességedből ! Mint régen szent Jóbot Megáldja jóvoltod, Segétse Ínségéből ! A felolvasott töredékből is látszik, hogy Pet­rőczy Kata Szidónia költészetének főmotívuma a vallásos érzés. Minden gondolata ebben az ér­zésben olvad fel ; urának hűtlenségét, bátyja, atyja halálát, szóval a fájdalmat, melylyel az Ur meg­látogatta, megérdemelt büntetésnek tekinti; kö­nyörög Istennek, törölje el bűneit s vegye el róla dorgáló kezét, fogadja kegyelmébe. Istenem, adj erőt töredelmességre, Szivembe malasztot tiszta könyörgésre ... Szent Isten engemet, szegény kis férgedet Ne hagyj el, de segits, hadd áldjam nevedet. En hozzám is mutasd Uram jó kedvedet, Hogy az megtérökhöz nyújtod kegyelmedet. Pekryné a XVII. század vallásos lírájának legkiválóbb alakja, sőt mondhatjuk legliraibb te­hetség összes kortársai között; nincs oly hatal­mas, költői ere, mint Balassának, termékeny­ségre sem mérkőzhetik vele, de az érzés meleg­ségét, a kifejezések természetességét, a nyelv dal­lamosságát tekintve teljesen méltó hozzá. Formáit nagyon kedveli s bár nem szól róla, de érezteti, hogy mesterének vallja. Egyik-másik költeményé­ben gyönyörű részletekre akadunk.

Next

/
Thumbnails
Contents