Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Feyér Gyula. Keresztyén vallástan. Hetvényi Lajos

káját eredetinek s igy mondhatja el, hogy azt szabadon irta. Feyér Gryula könyve a keresztyén vallás­tant az ágostai hitvallás értelmében adja elő, ki­fogást e tekintetben csak „a gyónás és az egy­házi hatalom, vagy a mennyország kulcsáról" 1 szóló czikk ellen tehetünk, hol nem fejti ki az evangé­liumi lényeget s igy könnyen félreértést okozhat. Ezen, kérdésre : ,.Hi a gyónás ?" — Luther káté­ja alapján igy felel : „A gyónás oly szívbeli tö­röd elmes áhítatosság, mely szerint az ember bű­neit megvallja, annak bocsánatát a lelkiatyától úgy veszi, mint magától Istentől ; nem kételkedik, de hiszi, hogy az által bűnei a mennyekben Istentől is megbocsáttattak.'* Ennek bebizonyítására idézi Jézusnak Péterhez intézett szavait. (Máté 16, 19): „Néked adom a mennyek országának kulcsait és valamit megkötözendesz e földön, a mennyekben is kötözve lészen és valamit megoldandasz e földön^ a mennyekben is oldozva lészen." Idézi Jézusnak a tanítványok elbocsátásakor mondott szavait: „Ve­gyetek szent lelket. Valakiknek bűneiket megbo­csátjátok — megbocsáttatnak nékik ; a kiknek pedig megtartjátok, — megtartatnak." Ennek alapján az egyházi hatalmat igy formulázza : „Az egyházi ha­talom — az Ur Jézustól az egyháznak — minden igaz lelki tanítónak adatott olyan hatalom, melynél fogva minden megtérőnek bűnei megbocsáttatnak, a megátalkodottnak pedig bűnei megtartatnak." A mit idéz, helyes ; úgy van az a bibliában is, de a ker. vallástan eme egyszerű idézettel nem elégedhetik meg, inert a gyermek természeténél, felfogásánál fogva ezt betű szerinti értelmében vesz és az Ur szolgáinak bűnbocsátó hatalmat tulajdonit s ez által épen azt a határt lépjük át, a mely ben­nünket a róni. kath. egyháztól elválaszt. A ker. vallástan írójának tehát az a köteles­sége, hogy minden tannál a biblia és symbolikus könyveink alapján az evangeliumi lényeget kiemelje és azt rövid, velős formában kifejezésre juttassa. A Máté 16, 18—19 v-en alapuló tan kifejezésénél tekintetbe kell venni mindenekelőtt a körülménye­ket, melyek között és hatása alatt Jézus idézett szavait elmondotta, továbbá az illető képies kife­jezésnek prototypusát, a mit Ézsaiás könyve 22-ik részében, nevezetesen ennek 22-ik versében ta­lálunk meg. Jézus megkérdezi tanítványait: Engemet, em­bernek fiját, kinek modanak lenni az emberek? Azok pedig elmondják: Némelyek Keresztelő Já­nosnak. némelyek Illésnek, némelyek pedig Jere­miásnak, vagy egynek a próféták közül. Midőn Jézus ezen kérdésére: „Ti pedig kinek mondotok lenni engemet?" — Péter igy felel: „Te vagy ama Krisztus, az élő Istennek fija," a megváltó azt mondja néki: ..Boldog vagy Simon, Jonának fija : mert a test és vér ezeket nem jelentette néked, hanem az én mennyei Atyám." Evvel kifejezi Jézus: látom azt, hogy te nem úgy gondolkozol rólam, mint a hogyan az emberek a Messiásról beszélnek, nem saját erőd, néni saját értelmed nyilatkozott meg, hanem egy mélyebb, Istentől nyert adomány beszól belőled: a hit. Neved Péter és ime az Anyaszent­egyház Petros-a, kősziklája Jettél, te tettél igaz vallomást rólam, a Messiásról alkotott fogaimaci nem olyan, mint a nagy tömegé, ime benned nyi­latkozott meg először az erő, melyen a pokol kapui diadalmat nem vehetnek. Valamint az Ur Sobnától, az „Ur házának gyalázatjától elvette s Eliakiinnak, Hilkias fiának adta Dávid házának kulcsait, hogy mikor ő valamit megnyit, senki be ne zárja és mikor bezár valamit, senki meg ne nyissa," úgy én néked adom a mennyek országának Kulcsait, mert a hit téged velem egyesit, s ennélfogva Isten­országának gondolatkörében élsz, úgy hogy vala­mit megkötözendesz e földön, a mennyekben is kötözve lészen és valamit megoldandasz e földön, a mennyekben is oldozva lészen ; az az, ha hitben élsz, akkor gondolkozásod, tevékenységed megegye­zik Isten akaratával ; a mit megengedsz, Isten is megengedi, a mit megtiltasz, Isten előtt is tiltva van. Midőn Sobna hűtlen lett, az Ur elvétette tőle a kulcsokat, tehát ama hivatal nem volt mintegy személyhez kötve, hanem a hűséghez és igaz Jel­küséghez, ép igy Péter mint egyén sem hivatalké­pen kapja a mennyország kulcsait, hanem ezek mintegy hitének járulékai; mert a mennyország kulcsa alatt tulajdonképen az evangéliumnak isteni gondolatait, erőit kell érteni, melyeknek hatalmá­ban van a megtérő előtt Istenországát fel. -— a hitetlen és a bűnben megmaradó előtt pedig Is­tenországát bezárni. Ha oldó és kötő hatalmat tu­lajdonítunk a lelkitanitók személyének, — tehát egyesek külső jellegének, — akkor ez által meg­semmisítjük az egyetemes papság eszméjét, a mi­ből mi protestánsok saját halálos Ítéletünk aláírása nélkül semmit sem engedhetünk. A mit Jézus Pé­terről, a Krisztusba, mint Isten fijába vetett hit első vallójáról mondott, ugyanazt mondotta a hi­vők gyülekezetéről is (Máté 18, 17—18); ezt az

Next

/
Thumbnails
Contents