Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Könyvek ismertetése - Feyér Gyula. Keresztyén vallástan. Hetvényi Lajos

isteni erőt és hatalmat már a keresztények első és kisded gyülekezete is felhasználta s azon hit által, mely Isten előtt kedves dolgokat cselekszik, a keresztények gyülekezetébe lépőket egyrészről Mózes ceremoniális törvényének a teljesítésétől feloldotta, másrészről pedig a pogányok erkölcstelenségét megkötve, azokat midőn keresztényekké lettek, egynejüségre kötelezte. (Ap. csel. 15, 24—29). Mindezek után világos, hogy Jézus fentebb idézett szavait ama hitre vonatkoztatta, a mely Péterben ama pillanatban megnyilatkozott, midőn azt mondotta „Te vagy ama Krisztus, az élő Istennek fija" és nem magára Péterre, a ki képes volt a veszély idején az Urat megtagadni. A fentebb kifejtett értelemben magyarázandó Jézus eme kijelentése is : „Valakiknek bűneiket megbocsátjátok : megbocsáttatnak nekik ; a kiknek pedig megtartjátok- megtartatnak;" azaz a szentlélek által ihletett apostolok Ítélete megegyezik az Úr ítéletével ; a hol igaz bűnbánatot, szívbéli tőrödéi mességet látnak, ott bátran hirdethetik a bűnbocsánatot, mert az Úr az igazán megtérőknek megbocsát. Ennek igazolására ott van Nathan próféta példája, a mit Nissen is idéz. A mint Dávid törödelmesen bevallja bűnét: „Vétkeztem az Ur ellen", Náthán igy felel: „Az Ur is elvette a te bűnödet, hogy meg nem halsz." Luther az egyházi hatalomról szóló magyarázata után hozzá teszi: „Ezt teljes joggal hiszszük Isten igéjéből folyólag, a mint a harmadik hitágazatban is Valljuk: ..Hiszem a bűnök bocsánatát." Ez is világos kifejezése annak, hogy a bűnöket egyedül csak Isten bocsáthatja meg ; az Ur szolgája ennek csak hirdetője és hogy ezt megtehesse, élő hitre van szüksége. ' Nem hihetem, hogy szerző a lelki atyának bűnbocsátó hatalmat tulajdonitna, de azt határozottan hibáztatnunk kell, hogy e kérdésnek evangeliumi lényegét egypár mondatban meg nem magyarázza. Másutt mindenütt kifejti Luther kátéjának egyes részeit; csak itt nem mert hozzá nyúlni, pedig biztathatta volna az a wittenbergi kalapácsütés. Evangelikus egyházunk általánosságban azt isem fogadhatja el, a mit ünnepeinkről mond ; nevezetesen ünnepeink közé sorolja : Jézüs bemutatásának ünnepét, máskép gyertyaszentelő boldogasszonyt, Jézus fogantatása ünnepét, gyümölcsoltó boldogasszonyt, Péter és Pál ünnepét. A mi közelebbről illeti, kérdések és feleletek alakjában röviden tárgyalja Luther kátéját ; ád egy kis biblia ismertetést, szintén kérdések és feleletek alakjában röviden előadja a hitjavitás történetét, elszámlálja a hitfelekezeteket, röviden elő adja a választanokat, közli Luther diadal énekét s függelékben elszámlálja az ágostai hitvallás czikkeit. Luther kátéja értelmét röviden, velősen igyekszik ismertetni, egyik kérdés a másikból logikusan következik; de hibája e tekintetben a munkának az, hogy nem arányos, p. o. a második rész sokkal jobban kidomborodik, mint az első, mely utóbbinál több olyan fogalmat, a mit Luther magyarázata alapján a gyermekkel meg kellene ismertetni, meg sem emlit. A legtöbb kérdést alkalmas bibliai idézettel és énekverssel világitja meg. A mi a kidolgozást illeti, eléggé korrektnak mondhatjuk; de két helyen mégis némi fogalomzavart látunk. Ezen kérdésre : „Tud-e valaki bűbájolni?" igy felel: ..Bűbájolni senki sem tud," itt a bűvölés-bájolás fogalmát összetéveszti az igazat jóslás fogalmával, holott az alatt a kuruzslást, varázslást. ráolvasást kell érteni. xMár pedig olyanok, kiknek ez képezi keresetforrását, sajnos, még mai napság is vannak. A másik téves nézet az, a mennyiben azt állítja, hogy ..a látható anyaszentegyház tagjai azok, kik megkeresztelkedtek ugyan, de csak szájjal vallják az Urat." (40. 1.) Mint mindnyájan, ügy szerzőnk is tagja a látható anyaszentegyháznak, de azt hiszem, hogy mégsem szeretné, ha könyvéből rája czitálnók, hogy csak szájjal vallja az Urat. A feltüntetett tévedések kiigazitása, a hézagok pótlása a magyarázat alkalmával a hitoktatók feladata lesz, mert csatlakozva a hivatalos birálat véleményéhez: „Ezen kézikönyv, tekintve az átdolgozó szerzőnek az ügy iránti páratlan buzgóságát, — s az elismerést érdemlő szorgalmat, melyet ezen összeállitásnál jóakaratának teljes érvényesítésével kifejtett: czéljának megfelelően — a használható kézi könyvek sorát fogja szaporítani." HETVÉNYI LAJOS. BELFÖLD. 11, Kimutatás, A szabadkai ev. templom és paplak épitésre űjabban a következők adakoztak: