Evangélikus Egyház és Iskola 1897.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, indítványok stb. - Masznyik Endre. A nőkérdés a keresztyén egyházban

járóság azonban az egyház lényegéhez tartozik ós jogi alapelvek szerint szerveztetik." De Malo Erzsébet se hagyja ám magát;Lutherrel czáfolja meg az igaz lutherieket. A „Vom Missbrauch der Messen" cz. műből idézi fejükre: „Baal Isten derék papja ugyan szemtelenül hazudik. Kétféle papságról beszél: egyik a jel ki papság, mely köz minden keresztyénnel, másik csupán a rendi papság, a megkentek, megborotváltak, azaz a felszentelt papok. Hát nem mondja-e Krisztus: ti mindnyájan Istentől tanitottak lésztek (Ján. 6.) Az írás e bizonysága a rendi papságot összetöri és megsemmisiti. Az igazi tanitói hivatal, ép úgy, mint a papság és ál. dozás minden keresztyénnel közös. Az az igazi papság, hogy lelkileg áldozunk, a gyülekezetért imádkozunk és prédikálunk ; a ki erre képes, az pap." Képes-e a nő? A psychologusok még vitáznak felette, igy p. o. Böhm Károly a kolozsvári egyetem bölcsészettanára is oda nyilatkozik az asszony lélektanáról irt tanulmányában, hogy „Az emanczípaczio csak a nő értelmi ereje foly. tán állhatna elő. — az asszony értelmi ereje azonban erre nem elegendő. Egész igyekezete daczára az értelmi munka neki csak nyűg s a tanulástól folytonos visszaesés van nála a nemi életbe. Egész élete, ínég erkölcsisége is csupán az ösztönszerű nemi élet kifolyása, — azért a nőnevelés csak az asszony czéljaira. főként a gyermekszülésre és nevelésre való előkészítésben állhat." Hát ennél igaztalanabb dolgot még aligha állitott valaki a nőről. A történet és tapasztala

t már döntött a nő képessége felett. Nem mondja hogy minden nő kepes a magasabb szellem] munkára s életpályára, de hogy van nő. a ki képes, azt számtalan példával igazolja. De józanul ki is akarja, hogy minden nő pap orvos, tanár stb. legyen. Egyet akarunk csak, hogy a ki képességet és hivatást érez, hát lehessen, hogy a kulturéle^ körében a nő is értékesíthesse a maga szellemi tőkéjét — és miként a házban és családban ott lehessen minden téren, a maga körében a férfi mellett és kiegészítse őt. mint segitő társa. Azt akarjuk, hogy minden nő találhasson magának valamely hivatást és ne legyen — esetleges véletlen és időleges okok miatt — élte czéljavesztett. Azt akarjuk, hogy a nő jelen szűk köre a nagyra hivatott tehetség és szükség esetén mások előtt is táguljon, hogy hivatása ne merüljön ki a tőle nem függő gazdasszonyság, hitvesség és anyaságban. Azt akarjuk, hogy a nőnevelés a nő természetének, szellemi sajátosságának és rendeltetésének megfelelően legyen rendezve s útja ne szakadjon félbe, mielőtt czéljához érne. Mert nincs veszedelmesebb ép a nőre nézve, mint a ferde s félmiveltség. Pedig — ki tudnám mutatni, hogy mai nőnevelésünk mindkét hibát sínli. Ki magasra vágyik s tehetsége és módja is van hozzá, hadd haladjon fel, fel a magasba bármely pályán. Kit a ház és család csendes és áldott köre vonz. — nyerje meg mind, mire ott lészen szüksége. Az sem kevés, sőt több mint gondolnók. Jól mondja Legouve : a nőt magának a családnak és háznak érdekében is komoly s alapos nevelésben kell részesítenünk. A házi asszonynak és anyának nincs talán más kötelessége, mint sütni, főzni, varrni, cselédeket regulázni és a többi? Hát nem kötelessége-e ezenkívül nevelni, vezetni, következéskép tudni. Tudás nélkül nincs igazi háziasszony, feleség és anya. A házban a nő tudatlansága maga halálos veszedelem és büntetés. Azért emészti a nőt unalom, mert nincs komolyan és alaposan nevelve, mert semmit sem tud ; azért kaczér, szeszélyes és hiú, mert semmit sem tud ; azért költi el férje fáradságos keresményét, azért dönti családját titkolt adósságokkal romlásba, azért kívánkozik léha mulatságokba, mert nem tud semmit, mert nem tud komolyan gondolkozni, foglalkozni, mert az értelmiség világa helyett a hiúság, felületesség és könnyelműség világában él." Hatáskört, munkát tehát és jogokat is a nőnek a házon és családon kivül is. S kell-e szebb, nemesebb, a női természetnek s lelki irányzatnak megfelelőbb hatás és munkakör, mint a mely épen a keresztyén egyházban, az önfeláldozó szeretet eme nagy társadalmában nyilhatik számára, hiszen az egyház maga a szent ház és család ? Szeretet szülte, szeretet tartja fenn. Vigyük bele a nő lelkét s biztosítottuk számára az örök szeretetet. Vigyük, óh vigyük bele, mert a mi kezünkben nagyon rideg s hideg, sőt gyűlölködő lett már. Mérséklő, szeliditő és melengető erőre van szükség. S ezt csak a nőtől nyerheti. En meg vagyok győződve arról, hogy a keresztyén egyházat a nők teremtik újjá.