Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Lelkészválasztások - Tompa Mihály

liívei napról-napra szaporodtak, midőn azonban I. Sándor czár a szakadárok üldözését megtiltotta, akkor a duchoborok felekezete is hanyatlásnak indult. Kapusztin ugyanis fiával és unokájával az angyalok és apostostolok segítségével elkezdte a közös vagyont prédálni, a hivek felett zsarnokoskodni, a minek következtében lázadás ütött ki a hivők táborában, a melyet csak a legnagyobb kegyetlenségek által lehetett elfojtani. A kegyetlenkedések a büntető biróság fülébe is eljutottak, a mely azután az apostolokat és angyalokat példásan megbüntette. 1841-ben a duchoborok Trans-kaukaziába költözködtek. Itt a hivek kormányzására három tagból álló igazgató tanács választatott, melynek feje Kapusztin unokája 11 a r io n lett. 11 a r i on halála után fia Péter vette át a kormányzást, a mely halála után övzegyének kezébe került. Itt kezdődik a duchoborok veszedelme ! Mert a mit az üldözés és a zsarnokság nem volt képes keresztül vinni, t. i. hogy őket megsemmisítse : azt megtette a viszálykodás és egyenetlenség. Péter özvegyének halála után ugyanis a ducháborok felekezete kétkét táborra oszlott s külön-külön Krisztust választott magának s a fejetlenségnek az lett a következménye, hogy a kormány megsokalta alattvalóinak zsarolását és nyugtalanitását, a választott „Krisztusokat" elfogatta és Szibériába száműzte 1895-ben. Azóta a duchaborok felekezete folyton gyengül s egypár évtized alatt valószínűleg ki is pusztul. — A felekezet híveinek összes száma ma már körülbelül csak 8—10,000, Â r, k, ieikészek kongruáje külföldön következőleg van szabályozva : Ausztriában a kongrua öszszege az egyes országok szerint külön van megállapítva. Bécsben a kongrua 1800 frt, a segédlelkészeké 500 frt; ennek vidékén a rendszeresített káplánokkal biró lelkészeké 1200 frt, a többieké 1000 frt; a városokban és fürdőhelyeken 1000 forint; a káplánoké 400 frt; egyébként az egyes országok fővárosaiban 1200—1000 frt. a a többi városokban 800—700 tri. falukon 600 —450 frt közt váltakozik : a legkisebb segédlelkészi köligrua pedig 250 forint Badenben a kongrua az 1882-ik évi május 15-iki törvénnyel szabályoztatván, ott az eddigi 1200 márkán aluli kongrua fölemeltetett 1600 márkára; az 1200-on fölüli, de 1800-ra nem rugó felemeltetett 1800-ra; az 1800-on fölüli, de 2200-ra föl nem menő 2200 márkára, de a stóla és egyéb mellékes jövedelmek számításba nem vétettek. A káplántartásra 800 márka számíttatik. Bajorországban az 1872. május 2-ik rendelettel a plébánosok illetménye 900 frtra emeltetett a korábbi 700 frt helyett. Poroszországban 1872-ig a szekularizált javakon a kongrua 40Ö tallér = 600 frt, a káplánoké 220 tallér = 300 frt és 3 öl fa. Elszászban az I. oszt. plébánosok kapnak 2250—2400 frankot = 900—960 frt; a II. oszt. plébánosok 1800—1950 frankot = 720—780 frt; az ügynevezett succursal-plébánosok (adminisztrátorok) 1350—1950 frankot = 540—780 frt, végre a káplánok vagy mint Németországban nevezik, vicáriusok 600 frankot = 240 frt. Zsidók megkeresztelkedése. Németországban a zsidók egyre nagyobb számmal térnek át a keresztyénségre. 1872-től 1879-ig évenkint átlag 66 zsidó vette fel a keresztyénséget, 1880-ban már 120. 1888-ban már 348, a niuít évben pedig 500-nál több. Az áttértek legnagyobb része berlini s a pénz-arisztokraták és tudósok soraiból kerül ki. Ez utóbbiak közül is leginkább a jogászok és nyelvészek térnek át: áttérésük indító oka csaknem mindig az államszolgálat elnyerhetése. IRODALOM. Â Fővárosi Lapok- uj tulajdonosa, A legrégibb magyar lapnál a 33-éves ..Fővárosi Lapok"-náL örvendetes változás állott be: a lap tulajdonjogát egy részvénytársaságtól maga az eddigi felelős szerkesztő Porzsolt Kálmán vette át, a lapot maga a szerkesztőség adja ki. melynek kebelében az ország legtekintélyesebb írói vannak. A ..Fővárosi Lapok" már három irodalmi generácziót nevelt tol s igy már régebben irodalomtörténeti fontosságra emelkedett ; két éve pedig a politikai iránynak, a soviniszta magyar kultúrpolitikának szerzett diadalt. Az összes politikai pártoktól független nyílt, őszinte és szókimondó organuma ez maguknak a független íróknak, kikhez « többi lapok szerkesztőségeiből is számos olyan iró csatlakozik, ki szabad véleményét nem írhatja meg a saját lapjában s ezért a minden irányban független „Fővárosi Lapok"-ban nyilatkozik. Igazi naturalista újság, melyből az unalmas, nagyképű politika ki van zárva s a legszárazabb politikai eseményt is tetszetős szépirodalmi formában dolgozzák föl. Vezérczikkeket Beksics Gusztáv, Eötvös Károly, Hegedűs Sándor, Szathináry György, Porzsolt Kálmán, Balogh Pál, Lipcsey Ádám, Kozma Andor, Ligetkúti Iván, Szokolay Kornél stb. írtak bele. Tárczarovatában Jókai Mór, Ágai Adolf, (Porzó), Vértesy Arnold. Tolnay Lajos, Vadnay Károly, Jakab Ödön, Szabónó Nógáll Janka, Gyarmathy Zsigáné, Gabányi Árpád, Endrődy Sándor, Bartók Lajos, Abonyi Árpád. Dalmady Győző, Kazár Emil, Lauka Gusztáv, Makai Emil, Radó Antal, Adorján Sándor, Pósa Lajos, Szabó Endre, Szász Károly, Szabolcska Mihály, Szana Tamás, Szépfaludy Ö. Ferencz, Sziklay János, Torkos László. Tömörkény István, Vértesy Gyula, Zichy Géza gróf stb. neveivel találkozunk. A lap kultúrpolitikai hivatá-