Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Payr Sándor. Berzsenyi Dániel az eklézsiában

A ki nyilt szemekkel nézi dolgainkat, első sorban szükségesnek fogja találni, hogy papjaink itztán megértsék hivatásukat és azt teljesítsék isTávol vagyunk tőle, csak álmodni is arról, miszerint papjaink e kellékeknek meg nem felelnének. A központi gyűlésekről tudom, hogy mindannyi papunk hű bajnoka egyházunknak. Közgyűlési jegyzőkönyveink, a Luther-társaság, a Prot, irodalmi társaság, gyám intézetünk ápolása, belmissiói törekvéseink, leánynöveldék felállítása körüli fáradozásunk, híveink áldozatkészsége mind annyi dicső jele annak, hogy papságunk nem ismer pihenést, hanem fáradhatatlanul működik, mig életének nappala tart. De, van egy gyöngeségünk ; régi, nem új, velünk nőtt fel, velünk vénült meg : félünk a hatalmas róm. kath. klérustól; pedig az evang. pap akkor érti meg igazán hivatását s akkor teljesiti azt igazán, lia tántoríthat!anul meg van győződve, hogy a jövő a protestantismusé, az ev. egyházé. Igy nyílt szemekkel és bátran fog menni a jövő felé ! Vannak azután köztünk, kik különben tiszteletre méltó, ev. hitbuzgóságukban azonnal féltik evang. egyházunk lényegét, mihelyt a haladó kor hacsak administrativ módosításokat vagy újításokat is igényel. Felszólalnak ilyenkor, hogy a módosítás vagy újítás sérti symbolikus tanainkat. Eltekintve attól, hogy az Úr nem symbolumokra, hanem igéjére alapította egyházát, a szabad vizsgálódás jogosultsága alapján fel kell tartanunk az evang. egyház azon elvét, miszerint zsinatilag hitvallásának forinulázásában is előre haladhat az evang. egyház, nehogy a róm. kath. pápa helyébe papirpápát helyezzen. Ne ámítsuk magunkat, sok tehetséges ifjú nem azért nem lép a theologia pályájára, mert legrosszabb esetben csak 800 frt fizetést nyerhet, hanem azért, mert a haladó tudomány igaz vívmányait nem képes ellenmondás nélküli összhangzásba hozni symbolikus subtilitásokkal. Lelkesítsük csak tanuló ifjainkat a protestantismus, az evang. egyház magasztos hivatásával s ecseteljük előttük egyházunknak a múltban élő, fáradhatatlan és dicső bajnokait, kik életveszélyektől környezve és világi előnyöket nélkülözve terjesztették az evangeliumet s örömmel fogjuk tapasztalni, hogy soknál a theologiai pályaválasztás kérdésében nem az anyagi okok, hanem az evang. »egyház magasztos feladata fog dönteni. Még egy kérdés van, melyet nyilt szemekkel kell vizsgálni. Ez a misszió. Helyesen mondjuk, kivált a legújabb időben, hogy nagy gondot kell fordítanunk a belmiszszióra. Ne térjünk el ezen megnevezés valódi jelentőségétől és lényegétől. Gyakran történik, hogy némely helyen megjelennek misszionáriusok, kik Afrikából vagy Ázsiából jöttek s élénk szinekr kel festik nekünk a pogányok szellemi és testi nyomorát. Adakozások rendeztetnek s a gyűjtők viszik filléreinket ki a messze országokba, a hol talán 1000 frttal áttérittetik az evang. egyházba egy pogány család. Ez alatt pedig nálunk, egész közel hozzánk, abban a helységben, a hol lakunk néhány árva gyermek, kinek se ruházata, se könyve, hogy az iskolát látogathassa, elzüllik, egyházunkra nézve elvész és legjobb esetben szaporítja a róm. kath. egyház híveinek számát. Ha szomszédom háza ég, nem utazom Amerikába, szétnézni, vájjon nem akad-e valahol oltani való tűz? Csak pár pont az, melyet itt futólagosan érintettünk s melyet nyilt szemekkel kell vizsgálnunk, hogy a nyert felvilágosításból bátorságot merítsünk, egyházunk érdekében munkaszeretettel előrehaladni. A jóságos Isten velünk volt sötét, vészteljes időkben. Nem vesztünk el. Velünk lesz jövőben is. Menjünk előre nyilt szemekkel ! BIERBEUNNEE GUSZTÁV. Berzsenyi Dániel az eklézsiában. Egyháztörténeti vonatkozások a költő életéből. (Folytatás ós vége.) Berzsenyi jó családapa volt. Gyermekeit szerette. Maga tanította őket olvasni, irni. De feltűnő az, a mit Váczy a költőnek, gyermekei vallásoktatásában követett módszeréről mond : „Legtöbb gondot okozott neki — úgymond — később is az : miként ismertesse meg gyermekeivel a vallás elemeit. Már kilencz-tiz évesek voltak s még mit sem tudtak a vallásról, a melynek mysticismusát, úgy látszik, csak későbbi korukban akarta atyjuk beléjök oltani s eleinte félt