Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Payr Sándor. Berzsenyi Dániel az eklézsiában

hogy a fel nem fogott vallási titkok helytelen irányba terelik a gyermekek fejlődő értelmét." *) Nem olvashattam Berzsenyi levelét, melyre Yáczy emez állítását alapitja. Ha csakugyan ez volt, a költő nézete, úgy nagyon tévedett. Nem az egyetlen volna ez a nagy férfiú különösségei között. Valószínűbbnek tartom mégis, hogy Niklán, hova Sjmj'mből 1808-ban átköltözködött, nem kapott alkalmas evang. tanítót. S ő maga irodalmi munivái, gazdálkodási gondjai és gyakori betegeskedése miatt nem szentelhetett erre is időt. Nem az egyetlen úri család volna különben sem, a hol a vallásoktatás mostoha elbánáshan részesül. Berzsenyi ismeretsége Kis Jánossal mind bensőbbé válik. Midőn a jeles papot Zalából alig 3 év múlva 1802-ben a tekintélyes nemesdömölki gyülekezetbe viszik, egé«z közel kerülnek egymáshoz. Sömjén ugyanis, hol Berzsenyi 1799— 1808-ig lakott, csak félórányira van Dömölktől s igy gyakrabban összejártak. Berzsenyi eljárt Dömölkre Kis János beszédeit hallgatni s midőn gyermeke született, a különben zárkózott fórfiú komáúl is meghívta lelkész barátját. Kis viszont többször kijárt a költőhöz s közös barátjokhoz Káldy Pálhoz. Érdekesen adja elő Kis, hogy a magyar Horatiust miként fedezte fel. Többször rajt érte már barátját a versfaragáson, de ez titkolta, tagadta a dolgot. Végre ezután maga Berzsenyi állit be Dömölkre Kis liez a „Romlásnak indult hajdan erős magyar" ódájának s egyéb verseinek kéziratával, melyeket e szavak kíséretében mutat be néki: „Már csak nyíltan megvallom komám uramnak, hogy én egy időtől fogva versírással bíbelődöm, nézze által ezeket s mondja meg, lia mehetek-e valamire." Kis Kazinczyval közli az örömhírt és igy lesz az országé a nagy költő.*) A sömjéni együtt töltött órák idejéből a köl" tőnek még egy különös szokásáról is emlékezik Kis. Ugyanis Berzsenyi még a becsesebb könyveket is „ha egyszer saját módja szerint hasznokat vette, félre vetó vagy néha el is hasogatá. Néhány könyv az ily erőszakos elenyészéstől úgy menekedett meg, hogy Kis János épen akkor menvén hozzá, midőn rajtok ily halálos excecutiót akart véghez vinni, barátja kértére azzal adá át *) Váczy J. i. m. 61. 1. *) Kis J. Emlékezései 415. 1. néha a könyveket: ..Vigye el hát komám uram

r ha őket meg akarja tartani!"**) Verseinek kiadásra szánt gyűjteményét is 1808-ban oly üzenettel küldó Ki s he z, hogy mivel ő buzdítgatta őt példájával is szavaival is a versírásra, azért reá bízza múzsája műveit; tegyen velek a mit akar, nem bánja akár kinyomatja, akár tűzbe veti. Kis azután Kazinczynak adta át a gyűjteményt. Egyházunk eme jeles püspöke iránt érzett tiszteletének és- hálájának a nagy költő „Kishez" czimű s „Nézel: az igaz Virtus feláldozza magát" kezdetű ódájában emelt emléket. Jellemző a korra és emberékre az is,- hogy mig ma Petőfi, Tompa, Arany némely r. kath. felekezeti iskolában nem épen népszerűek, addig a század elején az evangelikus B e r z s en y i költeményeinek első kiadására H e 1 m e c z y közbenjárásával a pesti, fejérvári és zágrábi r. kath. papnövendékek adják össze a szükséges ezer forintnyi költséget. Berzsenyi ezt nem szivesen fogadja. „Ezen dicsőséget — úgymond — nehezen tudom Szem erének, Horvát h nak és Vitkovichnek megbocsátani."*) De magok a kispapok intéznek hozzá megnyugtató sorokat, hogy ez az áldozat a magyar irodalmat és nem Berzsenyi személyét illeti. Erre azután a költő is köszönő levéllel válaszol s kívánja, hogy a kispapok nevei a verskötet czimlapján kinyomassanak. Ez azonban elmaradt, mert féltek, hogy a nemzetiség ellenségei árthatnának nekik. Ma mások volnának az okok. Berzsenyi dicsősége egy másik egyházi jelesünket, Wimm er Ágoston felső-lövői papot ís körébe vonta. Ez a költő munkáit németre kezdte lefordítani, hogy a külfölddel is megismertethesse azokat. Berzs e n y i figyelmezteti őt, hogy verseiből csak a jobbakat fordítsa le, inert sok gyermekkori darabjai vannak, melyekkel a kényes németek előtt kevés becsületet szerez a fordító magának is s neki is. Berzsenyit a somogyi remeteségre súlyos betegségek kárhoztatták, melyek különben is zárkózott kedélyét még nyomottabbá tették. Ilyen állapotban jött fel az 1820—1. tanévre Nikláról Sopronba, egykori vidám diákéletének színhelyére, hova most már fiait hozta fel iskoláztatni s maga **) U. o. 416. 1. *) Váczy J. i. m. 115. 1. és 336. 1.