Evangélikus Egyház és Iskola 1896.
Tematikus tartalom - Temető - Hazslinszky Frigyes
Bethlen Gáborral. Egész Magyarország a háború lángjaiban, melyek irtó tápot nyernek a Németországban egy Man síeld, egy Wallenstein alatt duló világeseményt! háború borzadalmaitól. A csodaszerűen megkapó előadást az egykorú arcz- és csataképek egész sora eleveniti s különösen az e füzethez csatolt külön nagyobb szabású műmelléklet ragadja meg figyelmünket, mely a törökverő zentai csatát ábrázolja, Huçhte 111 b e r g metszete után. A többi iüusztrácziók következők : II. F e r d i n á n d, Frigyes pfalzi választó. F orgác h Zsigmond nádor. A Qverela Hungáriáé első lapja, Bethlen Gábor érme, A fehérhegyi csata, B e t lilén Gábor lovas képe, Hl. Ferdinand ifjúkori arczképe, Eszterházy Miklós nádor arczképe és aláirása, Hl. Ferdinand koronázása, Mansfeld Ernő berezeg, Wallenstein, A szőnvi béke utolsó sorai. Magyar állam. „A katholikusok kisebbsége az, mely bátran és férfiasan küzdene, lia — irányítalak. Nem irányitja, nem vezeti e kisebbséget senk. tehát hallgat és visszavonul, mert a harezhoz t rv szükséges, vezér kell és buzditás nélkülözhette' . Ilyen körülmények között katholikus autonomi t csinálni teljességgel lehetetlen. Hitetlen intelligenciával, stréber papokkal, szegény, zaklatott m pel nem lehet katholikus önkormányzatról még csak beszélni sem, sőt, ami fő baj, még azon őszinte katholikus egyházi ós világi férfiak is, akik valamit, só mindent is akartak teimi egyházukért, napróln<: 1 >ra vesztik kedvöket" . . . — Vegyük tudomásúl ez őszinte vallomást. Tehát a r. kath. intelligentia h tétlen, a r. kath. papok stréberek, a szegény r. kath. néppel kath. önkormányzatról még csak beszélni sem lehet. Bizony az autonomia a prot. népnek is sok áldozatába kerül, s ez áldozatot meghozta negyedfél századon át. Az autonómiának ára van : a vele járó terhek áldozatkész hordozása! Akkor látná a világ: milyen „vallásos" a r. kath. nép, lia egyházi és iskolai terheit a maga évi adójából fedezné ; — most a legolcsóbb vallás nálunk a r, kath., és ez neki a többek felett nagy előnye a szegény népnél! Evang. egyházi szemle. A három theologia egyesítéséről irván, igy nyilatkozik: „A jelszó ez : a három ev. theologiai intézet egyesitése; a czél a soproni és eperjesi theologiák bevonása, s vagyonuk, alapitványaik lefoglalása a pozsonyi theol. akadémia javára. Merész vállalkozás, adjunk hálát az istennek, hogy nem sikerült. Az egj Tesités, illetve a bezáratás egyik fő érve a theologusok csekély, évrélévre fogyó száma. Segítve lesz ezen a bajon az egyesítés által? szaporodni fog a theologusok száma, ha a két intézetet elpusztítják? Hát valamikor gazdagabbak voltak ezen intézetek? Diszes épületek, gazdag felszerelések, nagy tanári fizetések, otthonok stb. az mind kevés a theologus hiányon segíteni. A papi fizetéseket kell rendezni, nem 600—800 frt minimummal, hanem legalább félannyit kell biztosítani minden lelkész számára, mint a mennyit az akadémiai nagybizottság a theol. tanároknak kilátásba helyezett . . . Nem a hármat egyesíteni, még kevésbbé a kettőt bezáratni, hanem mind a hármat egyformán segélyezni, ez legyen jelszavunk, ezt tartsa feladatának az akadémiai nagybizottság is." — Csak az a bökkenő, hogy : miből segélyezzük a három theologiát? mi haszna segélyeznék, lia a papi fizetés csekélysége miatt nincs theologus ? ! Csak könnyebb kritizálni, mint segíteni, könnyebb tanácsot adni, mint kalácsot ! Ev. egyházi szemle. A Luthertársaság közgyűlésén tett indítványról : az új lapról emlékezvén meg, igy nyilatkozik: ,.Radó Kálmán dunántuli felügyelő éles bírálat alá vette az egyházi lapokat, melyeket a legtöbb esetben nem érdemes olvasni ; mert hiszen egy-egy keresztelőről is több hasábnyi tudósításokat hoznak. Hazafias, magasabb nívón álló lapra nagy szükség van szerinte. Persze bírálni könnyű. De hát mit tegyenek az egyházi lapok, lia azok úgyszólván csak a lelkészek támogatásából kénytelenek élni. Még ugyanaz nap hallottam egy igen tartalmas és magas nívón álló, a fővárosban megjelenő egyházi lap szerkesztőjétől, hogy lapját két évig küldte egy kerületi felügyelő úrnak, midőn végre azt kérte, hogy az excellentiás úr lapját ne csak olvassa, hanem fizessen is elő arra, a válasz az lett, hogy az illető visszaküldte lapját. Ily körülmények között bizony nehéz lapot szerkeszteni és kiadni, s nehéz a magasabb igényeknek eleget tenni." I TE ME TŐ. Hazslinszky Frigyes. Alig mult háromnegyed éve, hogy az eperjesi Collegium kiváló jelesének Hazslinszky Frigyesnek ötven éves tanári jubileumáról írtam (1. e lap 12 számát) s nagy érdemeiről röviden megemlékeztem, örömömnek s hálámnak adva kifejezést, hogy főiskolánknak ezen disze tanárkodása 50 éves ünnepét megélhette s inie már halálhírét kell közölnöm. Az isteni gondviselés nagyon rövid időre szabta nyugalmának napjait; már ott nyugszik a holtak honában végtelen örökre, hogy alakját többé ne lássuk sohasem. Három év előtt kezdett komolyan betegeskedni s a mint elpusztithatlannak látszó vas szervezetét megtámadta a betegség, szemlátomást hanyatlott s legutóbb majdnem teljesen elvesztette beszélő képességét s a ki annak előtte látta s ismerte egészséges, izmos és erőtől duzzadt alakját, az csak
