Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kovácsi Gyula. Mi a teendő, hogy még kevesebb ne legyen a theologus?

Ezt igy vélem elérhetőnek : Ha egyesitik a theologiákat, egyesitenék a the­ologiai könyvtárakat is. Ez egyesitett könyvtárban számtalan mű 2—3 példányban is meglenne. Ezek. bol"a dupla példányokból kitellenék egy szép könyv­tár. És ez lenne a papok kölcsönkönyvtára. Minden esperességnek van néhány könyve, ezt oda adhatná e könyvtár számára. Nagyobb egy­házakban nem egy papnak van szép könyvtára, és ezek közül bizonyára nem egy e czélra hagyná könyveit. E könytárt ez után el lehetne helyezni Po­zsonyban. Itt az egyesült theologián bizonyára akad­na nem egy magántanár, aki szivesen fogadná el a könyvtárnokságot, hogy ezzel is növelje fizetését. Néhány theologus pedig pár forintért szivesen se­gédkeznék neki ebben. Minden parochián lenne e könyvtárról egy-egy könyvjegyzék, hogy a lelkész és a káplán kiválaszthassa a neki szükséges köny­veket. A plébánosok egész csomó könyveket kül­dözgetnek egymásnak hivatalból portómentesen, — igy küldhetné az akadémia is e könyveket az egy­házakhoz. E könyvtár föntartására és gyarapítására fi­zetne minden egyház mindenik papja és káplánja után egy-egy forintot, minden pap és káplán egy-egy forintot, és minden esperesség pedig ötöt-ötöt. Csekély összegek, melyet nem érezne senki, ós mégis begyülnék évente körülbelül 1500 frt, a mi a czél elérésére elégséges lenne. 7. A papi gyermekek neveltetése. Amig nőtelen voltam, öt év alatt többet tettem, mint három nős elődöm harmincz esztendő alatt. Amióta megnősültem, nem vethetek elődeim sze­mére semmit se. Elég, nagyon is elég gond az nekem, hogy e csekély fizetésből hogyan tartom föl családomat! Jó a család, nagyon is jó, nélküle nagyon is egyoldalú az ember élete ; de a nyomor­ban nagyon, de nagyon is bénitólag hat a szegény pap működésére. E kérdést VII. Gergely, a coelibátussal oldotta meg. Egyházunk azonban ezzel ellenkező álláspontra helyezkedett. Azt tartja ugyanis, hogy a papnak példát kell mutatnia, mint férjnek és mint apának is ; ép ezért szinte rossz néven veszi papjától, ha meg nem nősül. Ha ez igy van, akkor oldja meg a problémát egyházunk másképen! Talán czélt érne, ha segít­ségére sietne papjának gyermekei nevelésében, hogy ez működésében akadályul ne igen szolgál­hasson neki. Ép ezért talán kívánatos lenne, hogy evang. iskoláinkban a harmadosztályú egyház papja gyer­mekeinek a neveltetése legyen teljesen ingyenes, másodosztályú egyház papja fizessen mindenért egy negyed részt, az első osztályú egy felet. A the­ologián azonban minden osztályú papnak ingyenes legyen a fia. mint a tanodában a tisztnek a fia. (Természetes a gyermek szorgalma vagy hanyag­sága kivételes állapot.) 8. A pap olt a l-m ár ól. A császlyói tanitó hiványa megcsonkíttatván, az esperesség által a tanitó kárpótoltatni rendelte­tett. Az esperes űr kimondotta, hogy a császlyói pénztártól vonjam le a kárpótlási összeget. Paran­csát végre is hajtottam. A végrehajtás alkalmával annyira durváskodtak velem, hogy kénytelen voltam a gyűlést ott hagyni. Elégtételt kérvén ez ügyben az esperes úrtól ; a felelete az lett, — hogy úgy kell, amit kaptam, dugjam zsebre, mert hát minek mentem a felügyelő nélkül Császlyóra; — a fel­ügyelő a pap oltalma. No ha ez igy van és a felügyelő a pap oltalma, még pedig egyedüli oltalma, akkor tessék oda hatni, hogy a felügyelő mindenütt a pap után járjon, mint valami hajdú. Miután ez azonban kivihetetlen, — tessék a pap védelméről, oltalmáról máskép gondoskodni ! Avagy hiványom megcsonkításában elmarasz­taltatván egyházam, mivel sok hivem fizetni nem akart, — esperesem egyenes parancsára végrehaj­tást indítottam ellenök. Föladtak, egy egész rakás rágalmat zúdítottak árva fejemre ! Szigorúan föl­hivattam, hogy védelmezzem magam ! Még a vád­iratokat is csak ellennyugta mellett kaptam meg! Megtettem ; megtettem Írásban és élőszóval ; bebi­zonyítottam és felsőségem beismerte, hogy az mind rágalom. De azért elégtételt nem kaptam. Avagy ime még Urban espereskedése alatt történt, hogy néhány hívem a templomban más éneket kezdett énekelni és nem azt, amely ki volt téve, a legnagyobb zavart és megbotránkozást idézvén elő ezzel. — Kérdőre vontam ezért őket. — És íme az egész egyház előtt lepiszkoltak, ledorongoltak. Ekkor már a világi hatósághoz fordultam. Ezt megtudva Urban, azonnal megpa­rancsolta, hogy vonjam vissza panaszomat, mert a pap és hívei közötti ügyet elintézni az ő joga. Nem sokára föladván ismét híveim, nézzük,

Next

/
Thumbnails
Contents