Evangélikus Egyház és Iskola 1896.

Tematikus tartalom - Értekezések, beszédek, kérvények stb. - Kovácsi Gyula. Mi a teendő, hogy még kevesebb ne legyen a theologus?

lya keserveit (ha nem is mind), kötelességemnek tartom felhozni azt is, a mi véleményem szerint e bajokat orvosolná. Csakhogy nem egyszer rosz helyen tapogatódzik Aeskuláp tanítványa és igy azután rosz az orvossága is. Ez minden jóakara­tom mellett nagyon könnyen megeshetik vélem is. De hiszen sok az orvos. Testvérek, tartsunk consiliumot. Több szem többet lát. Megérdemli a dolog, hogy felőle elmélkedjünk. A baj nagy és égető. — Hannribal ad portas. Kevés a theologus, hogy még kevesebb ne legyen, erre nézve a teendő — véleményem sze­rint — ez lenne : 1. Ami a theologiai nevelést illeti. A) A tapasztalat bizonyítja, hogy a közép­iskolák környékén lakó szegény, de vallásos csa­ládok, lia csak tehetik, legalább az egyik fiukat iskoláztatják. Ezek vágyainak netovábbja igen­igen gyakran a papi pálya. Mire azonban a ma­túrát leteszik, nagyon sokszor kimerül az apa és a szegény tiú elmegy vagy napdijasnak, vagy az adóhivatalhoz, vagy a jegyzőséghez, vagy a pos­tához, vagy a vasúthoz, stb. Mennyi lelkes pap veszett el ezekben ! Ezeket kellene tehát első sor­ban is fölsegíteni a papi pályára. Ep ezért le­gyen a theologiai neveltetés teljesen ingyenes, mint a katholikusoknál; és lia ez nem lenne kivihető, legalább le­hetőleg mennél olcsóbb. lm ezért üdvöz­löm az „Otthon''-t és annak alapitóját. B) A theologia úgy rendezendő be, hogy az ismét lehessen ne csak pap­növelő, hanem tanárképző intézet is. Ez ugyan az újabb törvények mellett nagyon is nehéz föladat, de úgy hiszem, nem kivihetetlen. Megtörténhetnék pedig ez, -- véleményem sze­rint, — ugy, ha a theologiák egyesittetnónek Po­zsonyban és az igy egyesült theologia azután az ottani tanárképző intézettel lépne összeköttetésbe. Ez összeköttetés talán megtörténhetnék, mivel: 1. A tanári és a papi pálya alapvető tudományai, ú. m. a neveléstan, a nevelés története, a módszer­tan, a philosophia, a philosophia története stb., mind a két pályánál ugyanazok 2. Oly tanáraink vannak a theologián, akik tudnák a specificus theologiai anyagot, —• habár rövidebbre szabva is, — úgy csoportosítani, hogy e mellett minden osztálynak szabad maradna néhány órája a spe­citicus tanári tantárgyak hallgatására is. 3. W1 as­pics, úgy hiszem, szívesen menne bele e tervbe, mivel tanárokra égető szükségünk van, nemcsak nekünk, hanem neki is. Ha ez kivihető lenne, ezzel megszaporodnék a theologus; meg lenne oldva a tanárképzésünk kérdése; eleje lenne véve az oly Csáky-féle sértő rendeleteknek ; az igy képzett tanáraink be­jöhetvén az idegen iskolákba is, az ott elhanyagolt vallásunk istápolói lennének. C) Meg kellene könnyíteni a Német­országba, való kimenetelt. Legjobb lenne, ha az ott elhelyezett tőkéket visszakaphatnék és az azok kamataiból magunk adhatnánk tisztességes 1 ösztöndijakat azoK részére, akik a németországi egyetemekre kimennek. Miután ez azonban alig lenne kivihető, legalább oda kellene hatni, hogy az egy helyhez kötött stipendiumok főösszege tel­jesen osztatnék ki az ott tanuló theologusok kö­zött. Mert p. o. Halléban, lia húsz a theologus, mindegyike 300—300 márkát kap ; de lia csak kettő van, ez is csak annyit kap. Avagy ha ez se lenne kivihető, legalább arra kellene töreked­nünk, hogy a Németország valamely egyetemén tanuló theologus a más eg} reteinhez kötött stipen­diumot is megkaphassa, ha az esetleg üresedés­ben lenne. Igy p. o. a Jenában tanuló kaphassa meg a halléi stipendiumot is, lia ott nem lenne elég a stipendista. Tudom, hogy a németek az alapitó levélre fognak hivatkozni. De hisz azok már százszor és százszor is eltértek attól ! Positive tudom ugyanis, hogy Halléban csak magyarországi, csak a ma­gyarországi ág. h. evang. egyház tagja, aki a magyarországi ág. h. evang. egyházban fog mű­ködni, kaphatja meg a stipendiumot. És mégis húzzák azt az erdélyi szászok is, akik Magyaror­szághoz tartoznak ugyan, amióta Erdély ide csa­toltatott, — ele nem tartoznak a magyarországi ág. h. evang. egyház kebelébe és itt nem is mű­ködnek. Hogyha tehát lehet az alapszabályoktól eltérni a mi kárunkra, annál inkább szabad azoktól eltérni a mi hasznunkra. Ez sokkal inkább fe­lelne meg az alapítók intentiójának. Hiszem, hogy ha komolyan hozzá látna az egyház ezen stipendiu­moknak ily hasznunkra való rendezéséhez s e czélból megmozditana minden követ, czélt is érne. 2. Ami a káplánságot illeti. Nem egyszer történik meg, hogy a tejjel-mézzel folyó Ka­naánt igérő amerikai ügynökök kiviszik népünket ember nemlakta vidékre, ahol egy-kót vállalkozó a vad természetet termőfölddé akarja változtatni.

Next

/
Thumbnails
Contents